Olvasói: mások „csúszáshatárról” beszéltek, én simán csak elestem…

Olvasói: mások „csúszáshatárról” beszéltek, én simán csak elestem…

              - Címkék |Baleset-megelőzés, Cikkek

Marci kérdése valószínűleg sok kezdőt és tapasztaltabb motorost érinthet, hiszen olyan jelenségről ír, amivel mindenki találkozik élete során, de csak kevesen tudják hatékonyan kezelni.

Facebook-oldalunkra érkezett Marci kérdése: „Mi az a csúszáshatár, amit a motoros csopikban emlegetnek? Ráadásul mindenki szinte teljesen eltérő módon írta le, mintha nem ugyanarról beszélnének… Gyors kanyarokban nem érzem, hogy megcsúszna a gép /igaz csak egy éve van nagymotor jogsim/, vagy ha igen, akkor hiába korrigáltam azonnal gázelvétellel és finoman első fékkel, mindkétszer elcsúszás lett belőle… Én csinálom rosszul, vagy a csúszáshatár is olyan városi legenda, mint százas benzin és a sportdobtól erősebb motor?

motor gumi csúszáshatár drift pálya zzr1400 kecskemét
Csúszáshatár-keresés közben a kecskeméti pályán, az R17 tesztnapján

Kedves Marci!

Valószínűleg azért olvastál merőben eltérő véleményeket, megállapításokat a csúszáshatárról, mert ez minden motornál, guminál, sőt azonos motor/abroncs esetén minden pilótánál másként jelentkezik. Nagyon röviden és sommásan összefoglalva az a pont, amikor gyorsítás/lassítás nélkül is kúszik valamelyik vagy mindkét gumi, és további terhelésre teljesen elveszíti a tapadást.

Mi az a csúszáshatár?

Ebből következik, hogy a gázelvétel, pláne az első fék használata, ami kanyarban legtöbbször egyébként is kockázatos, csak ront a helyzeten, mivel az eleve lassan kúszó, csúszó köpeny még nagyobb terhelést kap. Azért van a csúszáshatárról szóló bejegyzésekben megannyi eltérés, mert az abroncs kialakítása, anyagkeveréke, a guminyomás, a futóműbeállítás, sőt a testhelyzet is befolyásolja, hogy mikor és miként jelentkezik. Mindenesetre ha a motorod gázadás nélkül is lecsúszik az ívről, vagy pont fordítva, csak a hátsó veszít tapadást, és ezért a gép  rövid ideig szűkíti az ívet, de korrigálás nélkül ez szintén eséshez vezethet.

A szakkönyvekben rendre úgy említik, hogy a csúszáshatár az a pont, amikor a futófelület és az aszfalt közötti tapadás elérte a maximumát, és – kanyarban, oldalirányú erők esetén – minden további erőhatásra azonnal megcsúszik a gép (A képet a Kajtor Fotó készítette és bocsátotta rendelkezésünkre – köszönjük!)

Ha azt érzed, hogy terhelésváltás nélkül sem tartja az ívet a motorod, mintha kúszna a gumi a külső ív felé, esetleg finom rezdülések jelentkeznek a nyergen, kormányon, lábtartón kanyarodás közben, az arra utal, hogy a futófelület kezdi elveszíteni a kapcsolatot az aszfalttal – ez maga a csúszáshatár. Ha Te nem érezted, annak több oka is lehet:

  • Egyrészt a megcsúszó motort teljes „gázelvétellel, első fékkel” meglassítani kimondottan nagy rutint igényel – hatékonyabb enyhe lassítással és/vagy azonos gázállás mellett hátsó fékkel szűkíteni az ívet
  • Ellenőrizd a guminyomást, a futóművet és a gumi állapotát, mert ezek mind befolyásolják, hogy mennyi visszajelzés jut el hozzád a megcsúszó gumiról
  • Végül – és ez a legfontosabb – az üléshelyzet módosítása, valamint az elsajátított vezetéstechnikai fogások mind segítenek, hogy sokkal később/korábban és kezelhetőbben jelentkezzen a gumik megcsúszása.
hetenyi birtok – hetenyi emese – honda cb13
Ha követed a vezetéstechnikai tréningen tanultakat, vádlival-combbal tartod magad, a könyököd nem lóg kanyarodás közben és a talpad első negyede van a lábtartón, könnyebben észreveszed a motor apró rezdüléseit (Kép: a Hetényi Pincészet és Apartmanház saját szervezésű vezetéstechnikai tréningje)

Utóbbival nyerhetsz a legtöbbet, miként azt nagyon találóan és részletesen leírta Zozó a Motorozástan könyvben. Ennek lényege, hogy ha kiülsz, a motorról lelógva kisebb dőlésszöggel veheted be ugyanazt a kanyart, csak később, nagyobb sebességnél veszít tapadást az abroncs, de sokkal gyorsabban szűnik meg teljesen a tapadás.

Az úgynevezett lelógós, hanging off stílus előnye a magasabb elérhető kanyarsebesség, ezért is alkalmazzák a versenyzők, de közúton vannak hátrányai is, például a tapadásvesztés és az elcsúszás közötti rövid, gyors, nehezen korrigálható átmenet

Az eltolásos módszer hatékonyabb olyan környezetben, amit nem teljesen ismersz (például közút, változó tapadási viszonyok), mivel ezzel éppen az ellenkező hatást éred el. Hamarabb tapadást veszít a gumi, de a csúszáshatáron mozgó motor könnyen kontrollálható, az első rezdüléstől az elcsúszásig hosszabb idő telik el, mintha lelógsz a gépről, azaz hamarabb észleled és könnyebben elhárítod a veszélyt:

A motort eltolva hamarabb veszít tapadást a gumi, ugyanakkor sokkal több időd van korrigálni a megcsúszást, és a testhelyzetből adódóan ez egyszerűbb is lesz, mint bármilyen más üléshelyzetben
Röviden tehát a csúszáshatár elérése különösen kanyarban lepheti meg a motorost, és ha Marcihoz hasonlóan ösztönösen és hirtelen az első fékre nyúl, azzal gyakorlatilag garantálja az esést. Az egészen enyhe gázelvétel és/vagy enyhe hátsó fék sokkal többet segít, mivel a hátsó fék hatására – ugyanolyan gázállásnál is – szűkíti a motor az ívet, mivel összeül a központi rugóstag és csökken a sebesség vagy a gyorsítás mértéke. Ha szívesen olvasnál ennek fizikájáról, hogy megértsd, mi és miért történik a motoron, olvasd el az említett Motorozástan könyvet, ahol választ találsz a motorkezeléssel és a motorozás fizikájával kapcsolatos kérdésekre.