El tudod képzelni, hogy megérkezel a forgalmi vizsgára, és a komor vizsgabiztos helyett köszöntőbeszéd, élőzene és egy pohár bor vár a vezetés előtt? Ma ez egészen hihetetlenül hangzik, pedig 1901-ben pontosan ilyen hangulatban tartották az első gyakorlati vizsgát Budapesten.
A vizsga a Városligetben, a mai Dózsa György út (akkori nevén Aréna út) felőli oldalán zajlott. Az esemény ünnepélyes köszöntővel indult, amelyet a rendőrség képviselője mondott el, majd koccintás közben cigányzene szólt, s ha már mindenki kiürítette a poharát, kezdetét vehette a vizsga.
Az első magyar KRESZ- és forgalmi vizsga története
A gyakorlati útvonal ma is jól ismert belvárosi szakaszokon vezetett: a Baross tér–Rákóczi út–Károly körút–Király utca vonalán hajtották végre a feladatokat. Mivel akkoriban még nem léteztek kidolgozott, egységes közlekedési szabályok, a vizsga követelményeit jobb híján a postánál dolgozó sofőrök állították össze, a vizsgabiztosok szerepét pedig a Műszaki Egyetem tanárai töltötték be.
A feladatok a kor technikájához igazodtak: a jelölteknek többek között meg kellett mutatniuk, hogyan tudják kurblival beindítani a járművet, képesek biztonságosan tolatni, szlalomozni, valamint használni a kürtöt. Az akkori beszámolók szerint az első vizsgán egyetlen jelölt sem bukott meg…
Feljegyzések említenek egy mára meghökkentő részletet is: mint a bevezetőben említettük, a vizsgázók és a vizsgabiztosok borral koccintottak, mielőtt nekivágtak a gyakorlati feladatoknak, mégpedig abban a reményben, hogy így még jobb hangulatban és sikeresebben teljesítik a vizsgát.
Kié volt az első jogosítvány Magyarországon?
Az első sikeres vizsgázóként Faragó István sofőrt tartják számon. Az 1-es rendszám Esterházy Mihály Mercedesére került, míg a 13-as rendszámot babonás okokból egyáltalán nem adták ki. A vizsgázók között autókereskedő és herceg is akadt, a társaságot pedig Törley József pezsgőgyáros és sofőrje is erősítette, aki szintén sikerrel vette az akadályt – írja a KRESZ-változás Facebook-oldal.
A különleges eseményt a járókelők sem hagyták közömbösen: a vizsgázókat a beszámolók szerint megtapsolták, ennek dacára még egy évtizeden át nem volt egységesen szabályozott járművezető-képzés Magyarországon. Végül egészen 1912-ig kellett várni arra, hogy az autóvezetés-oktatás hivatalos, állami keretek között is meginduljon, majd az egyre növekvő számú autó- és motorállomány megkövetelte, hogy Magyarország bevezesse a Közúti Közlekedési Rendszabályokat (1929), és átálljon a jobb oldali közlekedésre (1941).