A jogász válaszol: „52 000 forintra büntették, mert sisak nélkül tolta a motort…”

Miért kell sisakot viselnem, ha be sem indítom a motort? Dominik kérdése a közlekedési szakjogászhoz.

Tisztelt Szakjogász!

Az alábbi közlekedési kérdésben szeretném kérni a véleményét. Nemrég az egyik motoros egy áruházi parkolóban állt meg. Végül rájött, hogy ott nem lesz jó helyen, közel a ki- és beálló autókhoz, ezért egy másik, biztonságosabb helyre parkolt le, de akkor már nem volt rajta sisak. Ezért be sem indította a gépet, még gyújtást sem kapcsolt, csak a lejtőt kihasználva legurult a 8-10 méterre fekvő parkolóhelyre. Ezután odament hozzá egy rendőr, és szabálysértés miatt (nem viselt sisakot motorvezetés közben) végül 52 000 forintos büntetést kellett befizetnie. Össze vagyok zavarodva, mert a motor tolásához az oktatáson soha nem kellett sisak, mert be sem indítottam, az oktató sem kérte: szerintem így nem gépjármű.

Ön szerint:

1. Minősül-e közúti közlekedésnek, illetve járművezetésnek a motorkerékpár motor nélküli, lejtőn történő gurítása, ráadásul egy parkoló területén?

2. Ilyen esetben kötelező-e a bukósisak viselése? Számít, hogy beindítom-e a motort vagy sem?

3. Ha rajta ülve vagy mellette állva tolom a motort, mehetek a járdán? Vagy ha a városban robban le szegény motorom, akkor az út szélén egyensúlyozva kell kockáztatni az életemet, amíg hazatolom?

4. Nem gondolom, hogy a rendőr rosszul tudná a KRESZ-t. De nem lehet, hogy most mégis tévedett?

Üdvözlettel: S. Dominik

Kedves Dominik!

A kérdés nem újkeletű, már korábban is részletesen foglalkoztunk vele, igaz, más aspektusból, azonban a lényeg ugyanaz. Sajnos nem tudok jó hírrel szolgálni: a motorkerékpárt – bármilyen formában, akár rajta ülve, akár mellette állva – toló személy vezetőnek minősül és ennek megfelelően vonatkoznak rá a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ közlekedőkre és vezetőkre vonatkozó rendelkezései.

Vezetőnek minősül a motort toló személy?

De kezdjük egy kicsit messzebbről! A kérdés szerint „ha nem indítom be, akkor az nem is gépjármű, tehát nem vonatkozik rá a szabály”. Rossz hírt kell közölnöm: nem ettől függ, hogy valami gépjármű-e. A KRESZ a gépjármű fogalmát nem annak használati módjától függően határozza meg, hanem magát a „tárgyat” határozza meg, ami gépjárműnek minősül az alábbiak szerint:

KRESZ 1. számú függelék II. rész
a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

Tehát mindössze annyi a feltétel, hogy beépített erőgép által hajtott jármű legyen és ne villamos vagy segédmotoros kerékpár. Így egy motorkerékpár akkor is gépjármű, ha csak a sarokban áll, ami alapján nem megfelelő az érvelés, hogy nem gépjármű, tehát nem vonatkozik rá a szabály. Ráadásul ehhez az adott közlekedési eszköznek még gépjárműnek sem kell lennie, hiszen nemcsak gépjárműveknek, hanem minden járműnek van vezetője és a járművekre ugyanúgy vonatkoznak a KRESZ szabályai, mint a gépjárművekre. Ezt erősíti meg a KRESZ alapvető, általános rendelkezései között található szabály, amely meghatározza, hogy ki az aki egyáltalán vezethet, itt pedig nem gépjárműről, hanem „csak” járműről van szó:

KRESZ 4. § (1) Járművet az vezethet, aki
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik,
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

Értem a gondolatmenetet, mely szerint bizonyos „járművek” ha gyalogosnak minősülnek, akkor nem vezethetők, azonban ha jobban átrágjuk magunkat a fent idézett 1. számú függelék II. rész a) pontján, azaz a jármű fogalmán, láthatjuk, hogy valójában azok a speciális „tárgyak” minősülnek gyalogosnak, amelyeket a jogszabály kivesz a jármű fogalmából, ez pedig csak a kerekesszék, a gyermekkocsi és a talicska. Viszont ennek megfelelően bizony a járművekre is alkalmazandók a vezetésre vonatkozó szabályok, tehát még ha – és ez nem így van – a motorkerékpár, ha nem jár a motorja nem minősülne gépjárműnek, hanem „csak” járműnek, akkor is alkalmazni kellene rá a szabályokat.

Mit jelent a KRESZ szerint a „vezető és a vezetés”?

Az már világos, hogy a motorkerékpár minden helyzetben gépjárműnek minősül. Lássuk, mi a vezetés!

KRESZ 1. számú függelék III. rész
a) Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül.

A fenti szabályból következik, hogy minden olyan tevékenység, amely egy jármű irányítását szolgálja, függetlenül attól, hogy az adott jármű önerőből halad-e vagy tolja valaki, vezetésnek minősül, az irányító személy pedig vezetőnek, tehát be kell tartania a KRESZ minden a vezetőre és a jármű közlekedésére vonatkozó szabályt.

Fontos megjegyezni, hogy az a személy a vezető, aki irányítja a járművet, tehát ha pl. ketten tolnak egy gépkocsit és egy harmadik személy ül a kormánynál, akkor a toló személyek itt nem vezetők, csak az, aki a volánnál ül. Ugyanígy motorkerékpárnál is elképzelhető, hogy valaki ül rajta és egy másik személy tolja, a vezető ebben az esetben az a személy, aki a kormányt fogja és kontrollálja a jármű mozgását.

Elérkeztünk a bukósisak kérdéséhez, amelyet a KRESZ szintén szabályoz:

KRESZ 48. § (9)
A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.

Egyértelmű a szabály, a járművezetőnek bukósisakot kell viselnie és mivel a motorkerékpárt toló személy is vezetőnek minősül, ezért ilyenkor is szükséges a bukósisak. Ráadásul a szabály szerint nem elegendő az sem, ha csak a „fejünkbe csapjuk”, hanem szabályosan becsatolva kell viselni, egyébként szintén nem járunk el a KRESZ-nek megfelelően. Nem enyhít a kérdés megítélésén az sem, hogy ez egy parkolóban történt. A parkoló (hivatalos nevén „várakozóhely”) szintén a közút része és annak területére vonatkoznak a KRESZ szabályai, így nem számít, hogy a gurulás, tolás egy parkolóban történt, az ugyanolyannak minősül, mintha az M7-es közepén mennénk bukósisak nélkül.

Továbbá abból következően, hogy a motorkerékpárt toló személy vezetőnek, az ilyen módon történő haladás pedig vezetésnek minősül, ilyen esetben sem szabad a motorkerékpárral a járdán haladni. A járda a gyalogosoké, oda a járművek nem mehetnek fel haladás céljából, még akkor sem, ha tolják őket. Igen, értem a felvetést, a körúton az út szélén a lerobbant motor hazatolása valóban a gyakorló életveszély kategóriájába eshet, azonban ez kiváltható egy motorszállító hívásával. Tudom, hogy sovány vigasz, de mondhatjuk azt, hogy a bukósisak viselése ebben az esetben is azért kötelező, mert ez – még ha csekély módon is – védi a motorkerékpár vezetőjét egy ilyen helyzetben.

A bírsággal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy – mivel a fentiekből következően – a bukósisak nélküli gurulás a KRESZ megsértése volt, ezért ez a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) hatálya alá tartozik az alábbiak szerint:

Szabs. tv. 224. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 217–222. §-a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el.

A bírság összegét pedig az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet (Bírságrendelet) határozza meg, amely kifejezetten meghatározza a KRESZ 48. § (9) bekezdésének (azaz a bukósisak viselésének) megsértésére vonatkozó büntetési tételt. A Bírságrendelet 6. melléklet 2. pontja szerint a bírság összege ilyen esetben 52.000,- Ft.

Összefoglalva a rendőrnek volt igaza, nem tévedett: motorkerékpárral a parkolóban, nem járó motorral való gurulás is a KRESZ hatálya alá tartozik és szükséges a bukósisak megfelelő viselése hozzá, emellett a rendőr a bírság összegét is pontosan állapította meg.

Üdvözlettel:
dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK 👇