Nem kevés munka és felkészülés kell ahhoz, hogy a híres Bonville-ben, a gyorsasági rekordok földjén, átütő sikert érjünk el. A “Leggyorsabb Indian” c. film is erről szól, Burt Munro-ról, aki végrehajtotta a lehetetlent. Ennek egy modernkori változata a Dynojet Powersport team története, mely szintén valós eseményeken alapul.
A csapat elszánt tagjai legutóbbi bonville-i futamuk során 2007-ben felrobbantották a blokkot. Így hát a rekorder-motort újjáépítették, és beleraktak mindent, ami kell. Egy évre rá reményekkel telve visszamentek a “só-völgybe”, de szerencsétlenségükre a futam előtti éjszakán a gépet ellopták – ezt az egyet vitték el a boltjukból. Miért pont ezt? Jó kérdés, hiszen szétszedni és eladni nemigen volt érdemes, szinte csak egyedi cuccokból állt. Akkora ültetést kapott a motor, hogy utcán aligha lehetett gurulni vele.
Végül a team valahogy visszakapta a bringát, viszonylag jó állapotú blokkal. Sikerült helyrepofozni a felfüggesztést, ezután újraalkották az idomzatot. A burkolat tulajdonképpen egy CBR 600RR – 1000RR hybrid megbolondítva egy kis Hayabusa- val. A farok rész a kis hatszázasból származik, az elülső sárhányó meg az ezerhármas sólyómból.
Minden jó, ha a vége jó. Ez a mese is happy end-del végződik: tavaly augusztusban Schallerék beléptek a 200-mph klubba, egy kétirányú futammal. Az eredmény: 206.015mph/h az MPS-BF besorolásban – nagyjából annyit tesz, hogy “részben áramvonalasított”. A menedzsert idézve: “Még jármű-osztályuk sem volt számunkra…”
Ahhoz, hogy ilyen gyorsan hasítsa a levegőt, a kis CBR kétszer nagyobb teljesítményt ad le gyári társainál. Egy IHI turbófeltöltő jóvoltából 240 lovat csalogattak elő. Az erő megzabolázásában Carillo hajtókarok és CP dugattyúk nyújtanak segítséget, megtámogatva egy kicsit preparált hengerfejjel – no meg a csapat nevét adó elektronikával.
Ez volt az első nem „áramvonalasított” 600-as motor, mely átlépte a 200-as bűvös határt.
cigo
nem szeressem a honda, szerintem ronda! 😈 DE! ez…
bs
Üdv!
Valaki világosítson már fel, hogy a “Leggyorsabb indian” c. zseniális film végén azt a mondatot, hogy rekordját a mai napig nem döntötték meg, hogy kell érteni. Nehezen tudom elképzelni, de elhiszem nekik.
kutya
A filmben szereplő motor az ezer köbcenti alatti kategóriában indult, de ezen felül plusz kritériumioknak is megfelelt (a kinti kategóriák elég rugalmasak, el tudom képzelni, hogy pl. van léghűtéses, kéthengeres beosztás az ezres géposztályon belül)
Az biztos, hogy az adott osztályban máig rekord a hivatalosan megfutott 183.59 mérföld, illetve a nem hivatalos 205.67 mérföld.
További Munróságok: https://www.hegylakok.hu/2011/01/cikkek/kiemelt_cikk/a-leggyorsabb-indian/
duB
testkialakításból 8, blokk-üzemanyag kialakításból 15+ jármű osztály van, hogy a köbcenti besorolásokról ne is beszéljünk 🙂
bs
És nem akarta senki megdönteni? Mert azt nem hiszem, hogy ennyi idő alatt nem fejlődött a technika annyit, hogy nem sikerült. Köszi a választ.
kutya
Szerintem pont ez a lényeg, hogy a technika fejlődött, vagyis ma nem tudsz mutatni olyan levegőhűtéses kéthengerest, ami 950 köbcentiből kihozná a 320-as végsebességet.
A mai, modern folyadékhűtéses blokkok természetesen tudnák ezt, de az durva, hogy egy ötvenéves motorral, házilagos alkatrészekkel el tudta érni ezt a tempót… Gondolj csak bele, mint ha a mai motorokat akarnád lenyomni egy 1950-es években gyártott motorral Kunmadarason.