Eltelt egy év a gumik felszerelése óta, és ezalatt jártam 40 fokos kánikulában az európai látványutakon, a Balkán változatos minőségű útjain és itthon is sokat motoroztam vele. Lássuk, mit mutat az abroncs 9500 kilométer után!
Tavaly 3500 kilométer után számoltam be először arról, hogy miként vált be a Continental ContiRoadAttack 4 a Yamaha Super Ténéré Raid Editionön. Akkor Svájc és Olaszország hágóin, nyári forróságban, majd tízfokos hidegben és szakadó esőben is próbára tettem, és az első hosszabb túrák után lényegében nem találtam rajta fogást. Azóta jócskán tovább pörgött a kilométerszámláló: a megtett táv már 9500 kilométer körül jár, így most már arra is választ kaptam, hogyan viselkedik a gumi erősen kopott állapotban, mennyit bírhat összesen, és a kopás miatt változott-e a tapadása.
Continental ContiRoadAttack 4 – 9500 kilométer után
A tavalyi alpesi túra után idén sem pihent sokat a Super Ténéré. A legnagyobb külföldi menet egy balkáni kör volt, amely során Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Albánia útjain gyűltek a kilométerek. Emellett több túrán jártam Szlovákiában is, a fennmaradó táv pedig jórészt magyarországi motorozásokból jött össze.
Így mostanra nagyjából 9500 kilométer van a ContiRoadAttack 4 szettben, vagyis már messze túl vagyok azon a futásteljesítményen, ahol korábban több túraabroncs karaktere is érezhetően megváltozott. Ez azért különösen érdekes, mert több gumival kapcsolatban felmerült, hogy hat-hétezer kilométer után, a kopással párhuzamosan romlott a tapadás, bizonytalanabbá vált a motor kigyorsításon vagy egyszerűen csak nem olyan magabiztosan viselkedett a tempós kanyarokban, mint korábban.
A Continentalnál ilyen látványos visszaesést nem tapasztaltam, de az is igaz, hogy – értelemszerűen – van különbség a motor viselkedésében új és közel tízezer kilométert futott abronccsal. Bátran mondhatom, hogy az első néhány ezer kilométeren szinte minden körülmények között teljesen semleges volt a RoadAttack 4, mostanra azonban már előjött egy apró negatívum. Nagyon nagy forróságban néha enyhe bizonytalanságot éreztem, és az egyenesfutása sem pont olyan, mint egy évvel ezelőtt, de ezek inkább alkalomszerű jelenségek. Nincs látványos visszaesés a nedves- és száraztapadásban, és nem is olyan mértékű változás, ami miatt kritikát érdemelne, főleg nem közel tízezer kilométernél… Esőben továbbra is nagyon meggyőző, és hűvösebb időben sem kell óvatoskodnom vele. Tulajdonképpen ez az egyik legnagyobb erénye: nagyon széles hőmérséklet-tartományban kiszámítható marad, ami fontos szempont a magamfajta túrázóknak.
Hány kilométert bír ki a RoadAttack 4 egy 1200-as túragépen?
Az első beszámolóban, 3500 kilométernél azt saccoltam, hogy további nagyjából hétezer kilométer lehet még a gumiban. Úgy tűnik, nem volt túl optimista a becslés, sőt alaposan alábecsültem a futásteljesítményét. Nem kérdés, hogy a mintamélységet látva a jelenlegi kopás alapján még körülbelül 3000 kilométer lehet a szettben, vagyis összességében akár 12-13 ezer kilométer is kijöhet belőle a több mint 250 kilós Super Ténérén.
Ez természetesen erősen pilótafüggő, sőt az is megszabja, hogy milyen körülmények között használod a vasat. Úgy tapasztaltam, hogy a tűzforró aszfalt és a nagy sebességű autópályázás koptatja leginkább, és nálam akadt ezekből is, ezért látszik némi „kockásodás”, főként a hátsó gumin.
Értékelés két szezon után: továbbra is tízpontos
Közel tízezer kilométer után már nemcsak az első benyomásokról lehet beszélni, ezért ismét pontoztam a ContiRoadAttack 4 tulajdonságait. Mielőtt valaki üres reklámként tekintene rá: magamnak vásároltam a szettet, mégpedig minden megkötés nélkül, így tényleg csak az élmények, tapasztalatok alapján értékelhettem.
Száraztapadás: 10/10
Nedvestapadás: 10/10
Élettartam: 10/10
Kezelhetőség: kiváló
Ár/érték arány: kiváló
Bár egyhangúan festhet a felsorolás, külön kiemelném a szempontok közül a meglepően jó nedvestapadást. Az első hosszabb teszten már kapott egy körülbelül 200 kilométernyi, komoly esőzést az Alpokban, azóta pedig további esős kilométerek százai igazolták, hogy vizes aszfalton is megbízható marad – számomra egyszerűen tökéletes. Emellett már újkorában feltűnő volt, hogy a korábbi abroncsokkal összevetve kisebb erővel dönthető a testes Yamaha, és ez a kellemes, könnyen irányítható karakter a kopás előrehaladtával sem tűnt el.
Kinek ajánlanám a RoadAttack 4-et?
Röviden: aki főként aszfalton használja a motorját, és egyaránt útra kel tíz és negyven fokban, annak gyakorlatilag gondolkodás nélkül ajánlanám. Hidegben, forróságban és esőben is nagyon jól teljesített, miközben egy nehéz, nagy teljesítményű túraendurón komoly futásteljesítményre képes, vagyis a remek tapadás nem megy a futásteljesítmény rovására. Mint említettem, a közel tízezer kilométer során csak extrém hőségben jelentkezett némi bizonytalanság, ami a szett eddigi összteljesítményét látva igazán apró kifogás.
Egyetlen terület van, amelyre természetesen nem ezt választanám: a földút, hiszen nem is oda készült. A ContiRoadAttack 4 egyértelműen aszfaltos használatra való, én viszont mostanában egyre többször szeretnék letérni a burkolt útról, ezért a következő szett már a durvább, tagoltabb mintás Scorpion Rally lesz, hogy földutakon is ugyanúgy élvezzem a motorozást, mint eddig aszfalton. Akárhogy is, ha továbbra is kizárólag aszfalton motoroznék, a közel tízezer kilométer tapasztalata alapján nem lenne okom másik gumit keresni – az én túrázási szokásaimhoz tökéletesen megfelelt.
Galéria – Continental ContiRoadAttack 4-teszt
