Egy darabka vadnyugat: Henryx City

Egy darabka vadnyugat: Henryx City

- Kategória: Kiemelt cikk, Túra
4

2012. május. 5-én újra motoroktól lesz hangos az egyébként szerény és csendes falucska, Császár. A Henryx City Motoros Western idénynyitója apropóján újra felelevenítjük, hogy milyen fantasztikus élmény volt a tavalyi látogatás a különleges ranch-on.

Az igazán jó dolgokat mindig könnyű felismerni: észrevétlenül teszik boldoggá azt, aki megalkotta, és ugyanilyen tiszta örömet okoz annak, akivel osztozik az élményben. Többen, többször ajánlották már, hogy látogassunk el Császárra, a Henryx City névre keresztelt apró westernfaluba – ahogy meséltek az ott átélt élményekről, nem lehetett kérdéses, hogy megfogadjuk a remek tippet, és rögtönzött túrát szerveztünk a tőlünk másfél órányira fekvő településre.

Már a bejáratnál látszik, hogy nem egy szokványos vendéglővel van dolgunk

Már a megérkezés is felüdülés volt a fullasztó, zsúfolt nagyvárosok után: az út felett összeérő fák kellemes árnyékot vetettek az alig másfél sáv szélességű bevezető útra, amin Kisbérről Császár felé haladtunk. Magát a létesítményt eltéveszteni sem lehet, az egyébként meglepően tiszta, virágos és rendezett falucskában a főutca mellett találjuk a több ezer négyzetméteres Henryx Cityt.

Szinte illetlenül tolakodnak a képbe a modern formák, egy veterán géppel kellene eljönni ide…

A zárt udvarban leparkoltuk a motorokat, de már a sisak levétele előtt egyik ámulatból a másikba estünk: a korábbi motorépítő versenyek és motorostalálkozók díjnyertes oldalkocsis fogatai sorakoznak az épületek teraszain, ugyanis a farm tulajdonosa – amellett, hogy szenvedélyétől vezérelve építette ezt a csodát – motorépítéssel is foglalkozik.

Ez nem a közlekedési múzeum: ahogy a hátaslovakon, úgy az épített motorokon is üléspróbát vehetnek a látogatók

Amíg a helyben, frissen készített ebédünkre vártunk, megnéztük a fogadóépület legnagyobb termét, ahol a XIX. századi amerikai történelem alakjai elevenednek meg: a falakon ugyanúgy megtaláljuk az egykori elnökök képmását, mint Wyatt Earp, Butch Cassidy vagy épp Geronimo arc- és egész alakos fényképét.

A rövid betekintésből közel egy órás elfoglaltság lett, valóban megelevenedik a XIX.-ik századi Amerika a hangulatos helyiségben

A meglepően szolid árú ebéd után beszédbe elegyedtünk a tulajjal, aki elmondta, hogy tervei között szerepel a már elkészült házak fogadóként történő berendezése (természetesen korhű eszközökkel), és a farm mellett található rezervátumban is szálláshelyek lesznek kialakítva: az indiánsátrak éjszakai pihenőként szolgálnak majd az elkövetkező szezonokban.

Csak stílusosan: a beszerzéshez használt jármű pont annyiba kerül, mint egy modern furgon, de sokkal jobban passzol a környezetbe. A világon alig pár tucat maradt fenn ebből a húszas évekből származó típusból

A hely egyébként már számos motoros- és autós rendezvénynek adott otthont, Henryx City méreteire jellemző, hogy akár 8-900 ember is összegyűlik egy-egy ilyen eseményen. A környezetet és a kiszolgálást látva keresve sem találnánk ideálisabb helyszínt, ha motorostalálkozót akarnánk szervezni…

Hangulatos és hiteles: egyedülálló a hely, igazi élmény

Ritka, értékes pillanatokat éltünk meg ebben a fél napban, és egészen biztosak vagyunk benne, hogy nem utoljára élveztük a Henryx City végtelen vendégszeretetét.

Többre vagy kíváncsi? Látogasd meg a hely Facebook-oldalát, ahol további képeket találhatsz a vadnyugati városkáról!

További fotók a Henryx City-ről:

  • Durva, hogy ez csak annyiból “színház”, hogy nem az USA-ban van, hanem itt a közelben, és minden részletében hiteles. Aki megnézi a honlapon a tulaj utazásairól készült fotókat, az rögtön látja, hogy itt egy életforma testesült meg, komoly, valódi dolgok ezek…
    Az ebéd a maga egyszerűségében passzolt a helyhez: pár hot-dog, sok-sok sült hagymával, isteni hamburgerek, sült krumpli, óriási bögre kávé, ilyenek.

    Lett volna lehetőség “komolyabbra” is, de ott, a padon ülve ez így volt tökéletes.

  • k0diak

    Nekem altalaban nem tetszenek ezek az eroltetetten tematizalt helyek, de itt latszik, hogy figyeltek a reszletekre, es szeretettel, hobbibol csinaltak. Mit ettetek? 🙂