Tartósteszt: Continental RoadAttack 3 – I. rész

Tartósteszt: Continental RoadAttack 3 – I. rész

- Kategória: Teszt
0

Madarat lehetett volna fogatni velem, amikor megtudtam, hogy idén a sorozatos tesztgyőztes Continental RoadAttack 3 feszül majd a motoromon – kíváncsian vártam, hogy vizsgázik a németek újdonsága, és bizony nem is kellett csalódnom.

A túraabroncs harmadik generációjára már akkor felfigyeltem, mikor kiderült, hogy a SportAttack 3-mal közösen fejlesztették, így sejthető volt, hogy az eddig kritizált tapadás terén fejlődik legtöbbet. Lássuk be, egy kétszáz lovas motoron ez az egyik legsarkalatosabb pont, főleg egy ilyen „oldschool” vason, mint az enyém, amin se ABS, se kipörgésgátló nem segíti a vezetőt.

Nem véletlenül söpörte be a tesztgyőzelmet

Amíg a Cribmotónál felszerelték a srácok az új papucsokat, volt időm utánanézni, pontosan mi is változott az előd RoadAttack 2 Evóval szemben. Feltűnőek a kifejezetten széles mintaárkok, melyek az abroncs vállrészénél egészen a futófelület széléig húzódnak, vagyis esőben aligha lesz ellenfele az újdonságnak, főként, hogy az anyagkeverék is puhábbá vált. Ennél is szembetűnőbb, hogy mekkora egybefüggő „slick” felületek találhatóak az abroncson, ami nem megszokott, igazi úttörő megoldás a kategóriában.

continental
A sajtóanyagban optimistán hozzátették, hogy a jobb tapadás mellett a futásteljesítmény is nőtt, ami elsőre ellentmondásnak tűnik, mégsem lehetetlen. Akárhogy is, rajtam nem múlik: még idén legalább háromezer kilométert gyűjtök be itthon, a Tátrában és Szardínián, hogy kiderüljön: tényleg tartósabb-e az elődöknél?

Óvatosan bekoptattam a két új Contit, majd kezdődhetett az éles vallatás, de egyelőre csak átlagos körülmények között. Annyit már az első kilométerek után megállapíthattam, hogy a korábbi, sportosabb modellekhez mérten is rendkívül csúcsos a RoadAttack 3 profilja. A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy rendkívül könnyű az S-kanyarokban egyik oldalról a másikra átdönteni a motort, ez a túragumik között mindenképpen megsüvegelendő részlet, főként a nagy tömegű túra- és túrasportmotorokon.

Irány a messzi dél a Continentallal!

Éppen csak kezdtünk összeismerkedni az új papucsokkal, máris új kihívás várt rájuk: a híresen jól tapadó, de az abroncsokat – pardon – két pofára zabáló szardíninai szerpentineken folytatódott a teszt. Vénasszonyok nyara ide vagy oda, rögtön az első hosszabb etapon letesztelhettem, miként vizsgáznak vízen az újdonságok, ugyanis a szenzációhajhász újságírók által csak mediterrán hurrikánnak, azaz Medicane-nek titulált ítéletidő csapott le a sziget középső részére.

continental
Vegyünk esőruhát vagy sem? Változatos körülmények között, alig 15 fokban, özönvízszerű esőzésben, valamint 32 fokos kánikulában is nyúztuk, de a Conti nem hibázott, eddig nem lehet rá panaszom

Ha már túrázunk, nem riadunk meg egy kis esőtől, még ha ez a „kis csapadék” ez esetben napi 70-80 mm-t jelentett, ami több, mint Magyarországon az egész havi átlag… Nos, sem határozott fékezés, sem dinamikus kigyorsítás közben nem veszített tapadást a RoadAttack 3, még akkor sem, amikor az EBC betét-tárcsa páros megviccelt a Terguból délre tartó SS127-en.

continental
Mire elértük a híres-hírhedt SS125-öt, kisütött a nap, elkezdett felszáradni az aszfalt, szóval kezdetét vehette az igazi élménymotorozás!

Mondanom sem kell, hogy a bő kétszáz kilométeres, jórészt ömlő esőben megtett etap után már elég jól „működött a kémia” a Conti és közöttem, így bátran vágtam bele a szigeten tervezett, további kétezer kilométeres körbe.

Az abroncs hazai forgalmazója az R17.hu

Legközelebb már erről mesélek, bemutatva Szardínia legszebb útjait, egyszersmind szubjektíven, már-már szerelmi ódába illő módon regélve az eddigi legjobb túraabroncsomról, a Continental RoadAttack 3-ról. Tartsatok velem a folytatásban is!