Anna két motoros ügyet állít párhuzamba, nem véletlenül. Hihetetlen, hogy ennyire eltérő esetekben ugyanolyan (!) ítélet szülessen…
Sziasztok! A Foki Niki-ítéletet már önmagában sem értettem, de ez!? A tegnapi, tatabányai tárgyalás után már végképp azt hiszem, hogy ez valami vicc. Nézzétek!
- Egy év tíz hónap szabadságvesztést kapott (felfüggesztve) az a sofőr, aki egy embert megölt, kettőt pedig élete végéig nyomorékká tett (tudjátok, a gyulafirátóti gázolás, ahol Foki Niki volt az egyik túlélő). Miként Valmont írta, a jog és az igazság nem mindig jár kéz a kézben, fogadjuk el. Ez egy ilyen, nem éppen tökéletes rendszer.
Rendben, nem tökéletes, de akkor mivel magyarázná ezt?
- Tavaly májusban egy autós az 1-es úton többször egymás után veszélyes manővereket tett, ami „kiverte a biztosítékot” a mögötte haladó motorosoknál. Mikor a dühös motorosok egy lámpánál utolérték, felelősségre vonták a sofőrt. (Vajon mennyivel ment az autós, ha csak a piros lámpánál tudták befogni a motorosok?) Szó szót követett, elcsattant egy-két pofon (pontosabban három), az autós pedig feljelentette őket – áll a Tatabányai Törvényszék jelentésében. Az ítélet, ugye kitaláltátok? Egy év tíz hónap (felfüggesztve). Érted, a pofonért, meg azért, mert letörték az autó visszapillantóját… Pont ugyanannyi, mint Niki esetében.
Nem tudom eldönteni, hogy történhet ilyen. Ennyire rühelli minden bíró a motorosokat? Vagy rossz a rendszer, és nem a cselekmény súlya, hanem az ügyvédek dörzsöltsége számít? Mindenesetre vigyázzatok: ha egy korlátolt sofőr leszorít benneteket, nehogy letörjétek a tükrét vagy megpofozzátok – mostanában azt ugyanúgy díjazzák, mint a halálos gázolást.
Motoros üdvözlettel – N. Anna