Mit jelent szerencsésnek lenni? Behúzni a lottófőnyereményt, randizni életed nagy szerelmével, kiért szíved oly nagyokat dobban vagy látni személyesen egy Britten V1000-ret? Talán a legutóbbi flótást nevezhetjük a legszerencsésebbnek is… Na jó, csak majdnem.
Mindössze tíz példány készült a kézzel épített, különleges motorkerékpárból, így puszta létezése, hiába nem oly öreg, mint egy H-D TA Knucklehead, valódi kuriózumnak számít.
John Britten új-zélandi származású zseni volt, így talán nem is meglepő, hogy egyik teremtménye egy Új-Zélandon található múzeumban kapott helyet. Amennyiben tervben van számodra egy külföldi kiruccanás a lenyűgöző szigetországba, mindenképpen érdemes megnézned a Museum Of New Zealand Te Papa Tongrewat, itt ugyanis rátalálhatunk John Britten egyik legcsodálatosabb alkotására.
Saját gyártású a gép szénszálas burkolata, mi több, a kerekek is, a komplett első felfüggesztés, no meg az erőforrás blokköntvénye. Ezzel szemben amit túl sok munka lett volna kifejleszteni és/vagy elérhető volt jó minőségben, azt készen vásárolta a V1000-hez, így például a hengerek acél hüvelyeit, valamint a sebességváltót, mely egy az egyben a Suzukitól származik.
Hogy mitől annyira különleges a motor? Egyáltalán nem szokványos megoldásainak egyike volt, hogy motorjait hagyományos értelemben vett váz nélkül építette, miként nem okozott neki gondot hűtőradiátort tenni az ülés alá, egyenesen a gondosan megtervezett szélcsatornába, ahol a menetszél a leghatékonyabban vezethette el a hőt. John Britten 1995-ben 45 évesen elhunyt, neve azonban örökre fennmarad, vagy addig legalábbis biztosan, amíg ilyen csodálatos masinák emlékeztetnek minket a tervezőzsenire.