A sajtóhoz fordultak a dél-alföldi bicajosok, mert segédmotorosok használják a kerékpárutakat, ahol ők közlekednek. Persze aki ismeri a szabályokat, az pontosan tudja, hogy ezzel a világon semmi baj nincs…
Rendszeresen motorosok közlekednek az egyébként kiváló kerékpárúton Szeged és Sándorfalva között, de ez a biciklisen (sic!) számára egyáltalán nem jó. Nagyon kellemetlen, amikor egy-egy régebbi típusú motorral, például egy Simsonnal elsuhannak mellette, ő pedig csak nyeli a benzingőzt sportolás közben. Megjegyezte, tudja, hogy autóút mellett halad a bicikliút, de akkor sem konkrétan az orra elé pöfékelnek az autósok, úgy ahogy azt a motorosok teszik. Hozzátette, a Szeged–Dóc–Szeged kerékpártúrája alatt öt motorost számolt meg, ezek közül volt olyan, aki miatt le kellett, hogy húzódjon a fűbe, különben nem fértek volna el, tehát tartott az ütközéstől – panaszolta egy olvasó a Délmagyar szerkesztőségének.
Valóban kellemetlen lehet a füstöt nyelni – vagy benzingőzt nyelni, ahogy írta – , de a hazai járműparkot ismerve aligha az említett Simsonok vannak többségben a bringautakon. Főleg, hogy napjainkban egyre kevesebb van belőlük és magas áruk miatt egyébként sem érdemes mindennapi közlekedésre használni őket.
A KRESZ szerint segédmotorok is mehetnek a kerékpárúton
Nemrég írtunk róla, hogy kollégánk pont ezért választott segédmotort ingázásra, mert a két település között szinte csak a kerékpárút járható, olyan elképesztő a dugó a mellette futó főúton:
Akkor be is mutatta, hogy bár a bringások néha panaszkodnak a közöttük haladó motorosokra, tenni aligha tudnak ellene, hiszen a KRESZ szerint mindkét járműkategória szabályosan használja az aszfaltcsíkot:
13. § (1) e) * „Kerékpárút”; a tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;
Ráadásul hiába kerestük a cikkben idézett KRESZ-szabályt, miszerint ha a segédmotoros kerékpár kerékpárúton közlekedik, akkor legfeljebb 20 kilométer/órás sebességgel haladhat ott, hiszen a hatályos KRESZ-ben nincs ilyen korlátozás. Ezúttal is Szabó Sándor „Valmont” segített megfejteni, hogy ki és miben tévedett, amikor a 20 km/órás korlátozásról írt.
A KRESZ 26. § [Sebesség] egyértelműen meghatározza, hogy mennyivel is mehetsz kerékpárúton. Eszerint
da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,
db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,
d/2. a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra,
d/3. a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra,
Ez a következőt jelenti:
A kerékpár lakott területen belül az úton (nem kerékpárúton) 40 km/óra sebességgel közlekedhet, míg lakott területen kívül az úton 50 km/óra sebességgel, amennyiben visel bukósisakot és nem szállít utast, minden más esetben azonba 40 km/óra sebességgel. Abban az esetben viszont, ha kerékpárúton halad, akkor már csak 30 km/óra a megengedett maximális sebessége – és es minden járműre vonatkozik, ami haladhat a kerékpárúton, a kerékpárra és a segédmotoros kerékpárra egyaránt, hiszen mindegyik jármű –, sőt amennyiben gyalog- és kerékpárútról van szó, akkor ez már csak maximum 20 km/óra (tegyük hozzá, hogy a gyalog- és kerékpárúton már nem közlekedhetnek a segédmotoros kerékpárok, csak a kerékpárok).
Tehát összefoglalva: abban nincs igaza a kerékpárosoknak, hogy nem közlekedhetnek segédmotorosok a kerékpárúton, mert a jelzett útszakaszon – lakott területen kívül – ezt megtehetik, azonban abban igazuk van, hogy ezt csak csökkentett sebességgel, maximum 30 km/órával tehetik meg. Viszont a kerékpárosok sem haladhatnak ennél gyorsabban a kerékpárúton, szóval erre nekik is figyelniük kell.
Képek: Hegylakók Motoros Magazin, nyitókép: MTI