Nemrég részletesen kiveséztük, hogy mit érdemes tudnod a lánchajtásról, illetve annak karbantartásáról, most pedig jöjjön a kevésbé elterjedt, de annál megbízhatóbb kardán- és szíjhajtás története!
Először is kijelenthetjük, a tengelyhajtás többségében az autóknál alkalmazott megoldás, a motoroknál mai napig a lánchajtás dominál, aminek megvannak a nyilvánvaló okai, élen a csekélyebb költséggel és a kisebb tömeggel.
Mit érdemes tudni a kardáncsuklós hajtásról?
Az elnevezés Geronimo Cardanóhoz fűződik, aki a 16. század elején fejlesztette ki a mozgatható, csuklós felfüggesztést, melyet 350 évvel, több mérnök munkájának köszönhetően szabadalmaztattak az autógyártásban. Ha megnézzük az első BMW motorkerékpárokat, láthatjuk, hogy az 1920-as években a bajor gyártó már alkalmazta a tengelyhajtást, hiszen hosszú élettartam és alacsony karbantartásigény jellemezte ezt az erőátvitelt, sőt mindmáig előszeretettel építik be több modelljükbe is. Persze a zárt rendszerű kardántengely mellett szól az is, hogy minimális karbantartást, ápolást igényel, nem koptatja az alkatrészeit az tról felverődő víz és kosz, azaz tartósabb a lánchajtásnál. Persze léteznek nyílt rendszerű kardántengelyek is – ilyet alkalmaznak például a BMW R 18-on.
Jóllehet, akárcsak az érmének, ennek is két oldala van, így szükséges néhány szót ejteni a kardán hátrányairól is. Amennyiben valamilyen mechanikai probléma jelentkezik, annak javítása igen költséges lehet, sőt a fejlesztési és gyártási költsége jóval magasabb, mint egy láncos vagy szíjas kivitelnek, ami az új motor árában is visszaköszönhet. További hátrányként fontos megemlíteni a szerkezet súlyát, illetve a kigyorsításkor jelentkező felegyenesedési hajlamot, így nem véletlen, hogy vérbeli sportgépeken nem látni kardánt, viszont előnyei miatt annál elterjedtebb a túramotorokon.
Ha új vagy használt, kardántengelyes gépet tervezel vásárolni, esetleg már tulajdonosa vagy egynek, érdemes észben tartani a karbantartási előírásokat és a lehetséges hibákat. Az ilyen kihajtással szerelt gépeknél az olajcsereperiódus betartása nem kérdés, hiszen mint mondani szokták: a megelőzés mindig olcsóbb, mint a javítás! Fontos átvizsgálni, látható-e valahol olajfolyás vagy szivárgás, a porvédőkön fellelhető-e bármilyen repedés, valamint magán a szerkezet külsején látsz-e sérülést. Amennyiben menet közben rendellenes mechanikai zörejt, rezgést vagy hangot tapasztalsz, vagy az előbb felsorolt jelenségek közül bármelyiket, a lehető leghamarabb juttasd el a típust jól ismerő szervizbe – akár szállítva a motort –, hogy megelőzd a nagyobb bajt!
Mit érdemes tudni a szíjhajtásról?
Mint az ismeretes, a szíjhajtást már az első motorizált kerékpárokon, valamint a XIX. századi, gőzüzemű autók hajtásláncaiban is gyakran alkalmazták. Természetesen az évek múlásával a szíjak anyagainak összetételei sokat változtak a jobb terhelhetőség érdekében, így eljutottunk az eleinte dörzshajtáshoz használt vászon- és bőrszíjaktól a gumialapú, acélanyagokkal kombinált konstrukciókig. A lánchajtással ellentétben itt nincs szétcsapódó kenőanyag, könnyebb tisztábban tartani a motort. Ez a hajtástípus manapság leginkább az alacsonyabb fordulatszámú, nagy forgatónyomatékú motoroknál – jellemzően cruisereknél – alkalmazott megoldás, melyet a szíj érintkezési felületéből adódó remek nyomatékátadás indokol. Jóllehet, nem csak a klasszikusokban láthatunk ilyet, hiszen az utóbbi évtizedekben előszeretettel építettek szíjhajtást több modellbe is, élen a BMW F 650 CS-sel, 800 GT-vel, sőt több Kawasakiban (pl. EX250, KZ305) is láthattuk, nem beszélve Suzuki Boulevardról.
Habár a szíjhajtás cseréje jellemzően 30 és 50 ezer kilométerenként lehet esedékes, a szett ára jóval borsosabb egy láncszetthez képest, továbbá a beállítása nagyobb precizitást igényel, ugyanis a laza szíj képes oldalirányban elmászni, sőt akár lecsúszni a szíj fogaskerekéről is. A szíjhajtást érdemes legkésőbb olajcserekor vagy minden hosszabb út előtt a külső és belső oldalán is alaposan átnézni, található-e rajta vágás, foszlás, hiányzó fog, bármilyen külsérelmi nyom, esetleg beszúródott idegen anyag. Ha felületes a tulajdonos, útközben szakadhatnak le fogak vagy akár elszakadhat maga a szíj is, ami főként a túlkoros vagy felpattanó kő miatt megsérült alkatrésznél fordulhat elő.
Amennyiben a kardános vagy szíjas motorod karbantartását szeretnéd zökkenőmentesen letudni, akkor a Cribmoto tapasztalt szakembereit ajánljuk, különösen, hogy a csapat BMW motorkerékpárok garanciaidőn belüli és azon túli szervizelését végzi, így nagy típusismerete van a szíjas és a kardános bajor gépekkel. Ráadásul most sokat spórolhatsz is, ugyanis az őszi akcióban az elvégzett munka teljes összegéből 15%-ot, a felhasznált anyagból pedig 10%-ot engednek a műhelyben, sőt a szerviz mellé Budapesten belül mindössze 5000 Ft/út áron biztosítják a Hozom-Viszem szolgáltatást. Továbbá BMW motorok esetében most a 20, 40, 60, 80 és 100 ezer kilométeres szerviz végösszegéből 15% kedvezményt adnak a tulajdonosoknak, a Hozom-Viszem szolgáltatás pedig díjmentes a bajor gépeknek Budapest területén belül.
Ha Te is átnézetnéd a motorod, ezen a linken tudsz bejelentkezni a Budafoki úton található műhelybe.