Rendhagyó eset, de komoly tanulsága lehet az összes motorosnak.
Főhősünk egy vidéki nagyvárosban közlekedett motorjával, és egyenrangú kereszteződés felé közeledett, ahol neki volt elsőbbsége a balról érkező autóval szemben. Pont a kereszteződés után fekvő boltba igyekezett, ami csak 5-6 méterre van a saroktól, és mivel roppant széles a járda, motorral parkolhat előtte.
Elkezdett lassítani, kitette az irányjelzőt jobbra – úgy 10-15 méterrel a kereszteződés előtt, mivel mögötte is jöttek autók –, ám ekkor váratlanul kihajtott elé balról az autó, és csak alig tudta elkerülni az ütközést. Ha ez nem lett volna elég, még jóformán fel sem ocsúdott a a necces helyzet után, a sofőr máris ordított vele a nyitott jobb első ablakon át: Mi a …..nak indexelsz te…., ha egyenesen mész?! – üvöltötte. Mivel főszereplőnk nem volt biztos a dolgában, ráhagyta a dolgot, de végül csak nem hagyta nyugodni az eset, ezért levelet írt nekünk, pontosabban szerzőnknek, dr. Szabó Sándor közlekedési szakjogásznak, aki részletesen megválaszolta a kérdést.
Kikanyarodhatsz a jobbra irányjelző motoros elé?
A felvázolt forgalmi helyzet valóban hordozhat magában buktatókat. Egy látszólag egyszerű szituáció is lehet meglehetősen bonyolult, azonban annak egyszerű, kézenfekvő megoldása is lehet (vagy nem). Természetesen az adott helyzet megoldását is – mint általában a közlekedési szituációkét – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, azaz a KRESZ-ben találhatjuk meg.
A helyzet szerint egyenrangú kereszteződésről van szó. Ebben a helyzetben a KRESZ fő szabálya szerint – ahogy azt jelezték is – a jobbról érkezőnek van elsőbbsége, amely jelen esetben a motoros volt.
28. § (1) Az útkereszteződésben – ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik – a járművel elsőbbséget kell adni
a) a jobbról érkező minden jármű és… részére.
A parkolóhelyen való megállást a megállásra vonatkozó általános rendelkezés szabályozza, az analóg módon alkalmazható.
40. § (1) Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
Ebből látszik, hogy a megállást irányjelzéssel kell jelezni. Tehát a motoros ilyen szempontból helyesen járt el. A bekanyarodás szabályai pedig a következőket tartalmazza.
31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel
[…]
b) útburkolati jelek hiányában
– jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,
– balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
Itt szintén az a szabály, hogy a bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelezni kell. Azonban itt többletszabály is található, amely kimondja, hogy balra kanyarodáskor a felezővonalhoz vagy az úttest bal oldalához, míg jobbra kanyarodás esetén az út jobb széléhez kell húzódni. Tehát itt egy olyan többlet magatartás is látható, amely jelzi a járművezető szándékát a többi közlekedőnek. Itt kap helyet az a szabály is, hogy a bekanyarodást az útkereszteződés előtt, kellő idővel jelezni kell. Meg kell jegyeznem, hogy ilyen szabály nincs a megállásnál lefektetve. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a megállást nem kell előre jelezni, hiszen az a többi közlekedőre veszélyt jelentene, az ugyanúgy szabálytalan, ha másért nem, az általános szabályok miatt mindenképpen.
Milyen a szabályos irányjelzés?
De hogyan is kell irányjelzést használni? Erről is rendelkezik a KRESZ, az irányváltoztatásra vonatkozó általános szabálynál.
29. § (2) Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
Fontos megjegyezni, hogy itt egyértelmű az a szabály, hogy az irányjelzés nem lehet megtévesztő, tehát nem lehet félreérthető.
Itt kell felhozni továbbá a közlekedőkre vonatkozó általános magatartási szabályt is.
3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles […] c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
Tehát alapvető fontosságú, hogy a többi közlekedőre és a biztonságra figyelni kell. Ehhez szorosan kapcsolódik a fenti szabály, hogy ne legyen olyan a járművezető magatartása, ami megtévesztő, mert abból bizony baleseti szituációk jöhetnek létre, amely mind a személy-, mind a vagyonbiztonságot fenyegeti. Álláspontom szerint az idézett szabályokból a felvázolt szituációra vonatkozóan az alábbi következtetések vonhatók le:
1. Amennyiben feltesszük, hogy a motoros a sáv közepén haladt és nem húzódott sem középre (vagy az út bal oldalára), sem az út jobb oldalára, akkor az autóvezetőnek figyelnie kellett volna és feltételeznie, hogy a motoros egyenesen fog továbbhaladni. Ilyen szempontból az autós kis mértékben hibázott.
2. Ezzel szemben azonban sajnos azt lehet elmondani, hogy a motoros is hibázott, ugyan nem nagy mértékben, de talán nagyobb mértékben mint az autós. Azzal, hogy időben kezdett el irányjelzést adni, csak a KRESZ szabályainak akart eleget tenni, azonban ez a magatartása egyben megtévesztő is volt, hiszen a kereszteződés előtti irányjelzés (pláne 10–15 méterrel a kereszteződés előtt) igencsak a bekanyarodási szándékra utal és mivel a balra kanyarodó gépjármű nem keresztezi a jobbra kanyarodó motor útvonalát és nem is zavarja a motorost, így az autóvezető magabiztosan kezdte meg a bekanyarodást, abban a hitben, hogy nem történhet semmi baj, a motoros nem egyenesen fog továbbhaladni.
3. Mivel a felvázolt helyzet szerint a kereszteződés után 5–6 méterrel volt a megállóhely, így azt gondolom, hogy elegendő lett volna a kereszteződés elhagyásakor kitenni az irányjelzőt. Ha még azt is hozzávesszük, hogy előtte lassít a motoros, hiszen meg akar állni, a lassítás pedig egyáltalán nem lett volna zavaró a többi közlekedőnek a kereszteződés miatt sem, akkor összességében az 5–6 méter ebben a helyzetben elegendő az irányjelzés használatára. Főleg, ha azt vesszük, hogy ezzel elkerülhető a megtévesztő szituáció kialakulása.
Összefoglalóan sajnos a véleményem szerint a jelen esetben a motoros hibázta a nagyobbat, miközben az autós is figyelhetett volna jobban. Természetesen nem a káromkodás a jó megoldás és a motoros elküldése a melegebb éghajlatra, azonban bizonyos értelemben itt az autósnak volt igaza. És persze ne felejtsük el azt sem, hogy egy autóval szemben mi motorosok húzzuk a rövidebbet, ezért fokozottan kell figyelnünk, még abban is, hogy a szándékaink egyértelműek legyenek a sofőrök számára.
Üdvözlettel:
Dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász
Kapcsolódó anyag: „A jogász válaszol” rovat korábbi cikkei