Mit tegyen a motoros, ha szeretné, hogy könnyebben észrevegyék, de nem akarja szabálytalan lámpákkal teleszórni a gépet? Kiderül a jogász válaszából.
Kedves Hegylakók, tisztelt Jogász úr!
Több cikket is találtam a motor kiegészítő világításával kapcsolatban, de ezek rendre az előre irányuló világításról szóltak. A kérdésem az lenne, hogy a hátsó plusz kiegészítő világítás elhelyezésének szabályairól van-e esetleg információ? Érdemes lenne-e ezzel is foglalkozni a láthatóság témakörben. Hátul lehet-e elhelyezni plusz fényforrást szabályosan, hogy ne csapjanak el az autósok? Amit láttam, hogy hátsó topcase-ben néha van gyári kiegészítő piros lámpa/féklámpa. Erre van szabály vagy csak átalakítási engedély megszerzése után? Kerékpáros pl. akár hova tehet (kerékpár, ruházat, sisak), de motoros esetén is szabályos ez?
Hogy konkrét megoldást is mutassak – így lehet, mint ezen a képen? Megköszönöm, ha ezt a témát elég fontosnak tartjátok ahhoz, hogy pontosabban utána járjatok és közkincsé tegyétek!
Üdvözlettel,
K. Zoltán
Kedves Zoltán!
Valóban igazad van abban, hogy általában a nappali menetfényről (hivatalos nevén nappali menetjelző lámpáról) szólnak a világítás témakörével foglalkozó motorkerékpáros cikkek. Ez alapján jogos a kérdésed, már csak abból kiindulva is, hogy az interneten mindenféle világítási megoldást lehet találni – például azt is, amelyiket elküldted –, azonban természetesen, mint minden más kiegészítő alkatrész esetén, itt is igaz, hogy a világban – főleg Kínában – enyhébb a szabályozás, így sok ilyen eszköz egyáltalán nem használható Magyarországon vagy az EU-ban.
A (gép)járműveken elhelyezhető világító berendezések számát, fajtáját, jellemzőit a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza, azonban a világító berendezések használatára vonatkozóan további megkötéseket ír elő a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) is.
A Rendelet egyértelműen szabályozza azt, hogy kizárólag a rendeletben előírt és megengedett világító berendezések alkalmazhatók a járműveken, tehát minden ami ettől eltér, csak külön engedély (illetve műszaki vizsga és forgalmi engedélybe történő bejegyzés) esetén lehetséges. Ez alól kivételt jelentenek a gyárilag felszerelt berendezések (pl. motorkerékpárok esetén az irányjelzők minimális távolsága gyakran a Rendelet által előírtnál kisebb), mivel ezek engedélyezése az adott típus általános forgalomba helyezési eljárása során kerül elfogadásra.
Rendelet 37. § (1) A járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyent és amennyit a rendelet előír, vagymegenged. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az olyan világítóberendezésekre, amelyeknek a fénye a jármű üzemszerű használata során kívülről sem közvetlenül, sem közvetve nem látható (pl. csomagtér-megvilágító lámpa, szerelőlámpa), továbbá azokra a világító-, illetőleg fényjelző berendezésekre, amelyeket a világító- és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében jóváhagyási jellel* ellátott járműveken gyárilag helyeztek el.
Először is hadd oszlassak el egy tévhitet. A kerékpárokra sem szabad „bárhova” és „bármennyi”, illetve „bármilyen” világító berendezést tenni, értve ezt a kerékpáros ruházatán elhelyezett lámpákra is. A Rendelet pontosan előírja azt, hogy a kerékpárokat 1 (és nem több) előre fehér (vagy sárga) hátra pedig piros fényt adó lámpával kell ellátni, azonban ez villoghat is és ez elhelyezhető a kerékpáros ruházatán is, de ezek elhelyezkedése (magassága) szintén meghatározott. Ebből az is következik, hogy ha az egyik irányban a kerékpáron már van egy világító berendezés, akkor másikat már nem viselhet a kerékpáros és fordítva, illetve ha a kerékpáros feje 2,5 m magasságban van, akkor a sisakon nem viselhető a lámpa.
Rendelet 116. § (1) A kerékpárt fel kell szerelni
[…]
d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
[…]
(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.
[…]
(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.
(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy
a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
Itt jegyzem meg, hogy a motorkerékpárok esetén nincs olyan kivétel a Rendeletben, miszerint a járművezető ruházatán elhelyezhető lenne bármilyen világítás, így az interneten is elérhető például sisakra vagy dzsekire szerelhető kiegészítő LED világítások/féklámpák (vagy akár a sisakba gyárilag beépített világítások) használata nem lehetséges. Továbbá a Rendelet például azt is meghatározza, hogy „[a] gépkocsira felszerelt három féklámpának egyszerre kell működnie”, ami a sisakon vagy ruházaton elhelyezett kiegészítő világításokra sokszor nem igaz, mivel a rádiófrekvenciás (bluetooth) vezérlés késedelme miatt nem valósul meg az egyszerre való működés.
Továbbmenve nézzük meg a világító berendezések fajtáit, illetve a motorkerékpárokra vonatkozó szabályozást. Előre bocsátom, hogy a szabályozás nagyrész a gépkocsikra vonatkozik, a motorkerékpárok esetén jóval kevesebb szabály található, azonban azok a rendelkezések, amelyek „gépkocsikra” vonatkoznak és nem „gépjárművekre” vagy „járművekre”, azok nem alkalmazhatók motorkerékpárokra.
Elöljáróban érdemes tisztázni, hogy mikor minősül egy adott világító berendezés egy egységnek és mikor kell azt két különböző lámpának tekinteni. Ennek amiatt van a jelentősége, hogy vannak olyan lámpák, LED-csíkok, amelyek szélesebbek, akár például egy topcase teljes szélességében láthatók. Erre is egyértelmű szabályozást ad a Rendelet.
Rendelet 40. § (3) A sáv alakú átvilágított felületű világító, illetőleg fényjelző berendezés két berendezésnek minősül, ha
– a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjára szimmetrikusan helyezkedik el,
– a jármű mindkét oldalán annak legszélső pontját legalább 0,40 méterre megközelíti,
– a sáv hosszúsága legalább 0,80 méter, és
– benne legalább két – egymástól lehető legtávolabb elhelyezett – fényforrás van.
Nappali menetjelző lámpa és átalakítási engedély
A nappal menetjelző lámpa örökzöld kérdésnek számít a motorosok körében. Azonban (sajnos) nem olyan egyszerű, hogy jobban láthatók legyünk.
A Rendelet meghatározza, hogy a gépjárműveket fel lehet szerelni menetjelző lámpával, amelynek fehér színűnek kell lennie.
Rendelet 55/A. § (1) A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával.
(2) A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.
Ahogy az várható is, viszont csak olyan menetjelző lámpát lehet felszerelni, amely rendelkezik jóváhagyással.
Rendelet 55/B. § (1) A gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni.
Láthatjuk, hogy – a többi szabályozástól eltérően – nincs megkülönböztetés a motorkerékpárok esetén, a Rendelet fent idézett szakaszai csak „gépjárművet” említenek, amely kategóriába a motorkerékpár is beletartozna, azonban a Rendelet és a KRESZ további megkötéseiből következően nem véletlenül nem tesz említést a Rendelet a motorkerékpárokról:
Rendelet 55/B. § (3) A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy a lámpa automatikusan bekapcsolódjon, ha a motorindító kapcsoló a motor indítására kész állapotában van, de – kivéve a 42. § (5) bekezdése szerinti esetet – automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.
KRESZ 44. § (7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
A fentiekből következik, hogy a motorkerékpárokra egyáltalán nem szabad menetjelző lámpát felszerelni, mivel a menetjelző lámpa nem működhet a tompított fényszóróval együtt, viszont a motorkerékpárokon a tompított fényszórót mindig – éjjel-nappal, ha esik, ha fúj – működtetni kell, így a menetjelző lámpa egyáltalán nem is kapcsolhat be. Tehát amit láthatunk az utakon – pl. túraendurokon felszerelt dupla menetjelzők, vagy sportmotorokon lévő LED-csíkok –, azok bizony szabálytalanok.
Ködlámpa
A ködlámpa kétféle világító berendezést takar. Egyrész az előre felé világító ködfényszórót, másrészt a hátrafelé világító hátsó helyzetjelző ködlámpát. A kérdés szempontjából a hátsó helyzetjelző ködlámpa a lényeges, azonban a teljesség kedvéért a ködfényszóróról is ejtek pár szót.
Motorkerékpár esetén 1 db ködfényszóró felszerelése lehetséges fehér vagy sárga színű világítással, amelynek – lehetőség szerint – a motorkerékpár középvonalában kell elhelyezkednie. Ez egyben azt is jelenti, hogy a – főleg nagy túraendurok esetén látható – dupla, első villaszárakon elhelyezett ködlámpák felszerelése nem megengedett a motorkerékpárok esetén.
Rendelet 45. § (1) Ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel szabad szerelni.
A járműre felszerelhető ködfényszórók száma:
[…]
b) oldalkocsi nélküli, illetőleg oldalkocsis motorkerékpár esetében 1 db,
[…]
(2) A ködfényszóró által adott megvilágítás a ködfényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet. A ködfényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki.Rendelet 46. § (2) A ködfényszóró átvilágított felületének alsó széle az úttest szintjéhez, 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle a tompított fényszóró átvilágított felületének a felső szélénél magasabban, az átvilágított felület külső széle pedig gépkocsin és motoros triciklin a jármű legkülső pontjától, 0,40 méternél távolabb nem lehet. A motorkerékpár ködfényszóróját úgy kell elhelyezni, hogy optikai tengelye a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjába essen, vagy ha így nem helyezhető el, az átvilágított felületének ehhez a síkhoz legközelebbi pontja a motorkerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától legfeljebb 0,25 méterre legyen. Az olyan motoros triciklin, amelyre csak egy ködfényszórót szereltek, a ködfényszóró átvilágított felületének a bal széle a jármű bal oldali legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb nem lehet.
Illetve természetesen követelmény, hogy csak jóváhagyott világító berendezéseket lehet felszerelni.
Rendelet 46. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott ködfényszórót szabad felszerelni.
A hátsó helyzetjelző ködlámpa esetén – nem meglepő módon – ugyanaz a szabály, tehát csak 1 ködlámpát lehet motorkerékpárra felszerelni, azonban érdekes, hogy ebben az esetben nincs különbség a motorkerékpároknál, tehát a hátsó helyzetjelző ködlámpát a motorokon is bal oldalon kell felszerelni.
Rendelet 58. § (1) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsiját egy, minden más gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és pótkocsit egy vagy két hátsó helyzetjelző ködlámpával szabad felszerelni.
Rendelet 59. § (2) A hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől 1,00 méternél távolabb, és átvilágított felülete a féklámpa átvilágított felületéhez 0,10 méternél közelebb nem lehet. Ha a járművön csak egy hátsó helyzetjelző ködlámpát alkalmaznak, akkor azt – e bekezdés előírásainak a megtartásával – a bal oldalon kell elhelyezni. Mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében a hátsó helyzetjelző ködlámpa átvilágított felületének a felső széle az úttest szintjétől legfeljebb 1,90 méterre – ha a jármű szerkezeti kialakítása szükségessé teszi, legfeljebb 2,10 méterre – lehet.
Ami természetesen csak akkor lehetséges, ha az jóváhagyással rendelkezik.
Rendelet 59. § (1) A járműre csak jóváhagyási jellel ellátott hátsó helyzetjelző ködlámpát szabad felszerelni.
A Rendeleten kívül a ködlámpa üzemeltetésére viszont további szabályozást találhatunk a KRESZ-ben. Ez alapján ködlámpát kizárólag akkor lehetséges üzemeltetni, ha azt a látási viszonyok indokolttá teszik, magyarul ködben. Tehát aki szép időben – csak azért, hogy láthatóbb legyen – ködlámpát használ, szabálysértést követ el. Nem elegendő indok a jól láthatóság a ködlámpa használatára.
KRESZ 44. § (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
Féklámpa
Sajnos rossz hírt kell közölnöm azokkal, akik örülnek a topcase-ekbe beépített kiegészítő féklámpáknak és be is kötik azt a motorkerékpár elektromos rendszerébe. A Rendelet szabályozása szerint a motorkerékpárokon csak 1 db féklámpát lehet felszerelni, a kiegészítő, „normál” féklámpákon túli féklámpát a Rendelet csak a gépkocsiknak engedi meg. Emellett a motorkerékpárokon a féklámpának – a többi lámpához hasonlóan – a motorkerékpár középvonalában kell elhelyezkednie, viszont nem lehet magasabban, mint 1,2 méter, ami már (sok motor esetén) önmagában kizárja a topcase-be vagy bukósisakba épített féklámpa használatát.
(Ne felejtsük el, hogy a megvásárolható topcase-eket nem csak Magyarországra gyártják és máshol lehetséges, hogy eltérő a szabályozás.)
Rendelet 64. § (1) Féklámpával fel kell szerelni a gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és ezek pótkocsiját.
A felszerelendő féklámpák száma:
a) gépkocsi, mezőgazdasági vontató és ezek pótkocsija, valamint motoros tricikli esetében 2 db
b) oldalkocsi nélküli és oldalkocsis motorkerékpár, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél nem szélesebb pótkocsija esetében 1 db
(2) a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott féklámpákon kívül további egy darab, középső féklámpával szabad felszerelni a gépkocsit és pótkocsiját;
b) egy vagy két féklámpával szabad felszerelni a lassú járművet és pótkocsiját.Rendelet 65. § (2) A féklámpát hátul, az oldalkocsi nélküli és az oldalkocsis motorkerékpáron, valamint a motorkerékpár 0,80 méternél szélesebb pótkocsiján a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, a többi járművön pedig úgy kell elhelyezni, hogy a két féklámpa átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél – mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetén 0,50 méternél – közelebb ne legyenek. Ha a jármű 1,40 méternél nem szélesebb, a két féklámpa átvilágított felülete közti távolság 0,40 méterig csökkenthető. Ha a lassú járművet egy féklámpával szerelik fel, azt a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, vagy attól balra kell elhelyezni.
(3) A féklámpa átvilágított felületének az alsó széle az úttest szintjéhez 0,35 méternél közelebb, az átvilágított felület felső széle az úttest szintjétől
a) motorkerékpár és pótkocsija esetében 1,20 méternél,
Nem meglepő, hogy természetesen csak jóváhagyott féklámpát lehet felszerelni.
Rendelet 65. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott féklámpát szabad felszerelni.
Helyzetjelző lámpa
A kérdésben szereplő, belinkelt speciális világítás úgy gondolom, hogy a helyzetjelző lámpák közé sorolható lehetne, illetve a hátsó, láthatóság érdekében felszerelt világítások ezek közé tartozhatnak.
A motorkerékpárok esetén 1 hátsó helyzetjelző lámpának kell lennie, amelynek az általános rendelkezéseknek megfelelően piros színűnek kell lennie és a motor középvonalába kell esnie. Emellett megengedett az oldalirányú helyzetjelző elhelyezése is, amelyeknek sárga – illetve meghatározott esetben piros – színűnek kell lennie.
Rendelet 54. § (1) Két első és két vagy négy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell szerelni – az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt és a 118. §-ban említett kerti traktort kivéve – minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárt egy hátsó helyzetjelző lámpával fel kell, ezen kívül egy első helyzetjelző lámpával fel szabad szerelni. Az oldalkocsi nélküli motorkerékpáron is kötelező az első helyzetjelző lámpa, ha első helyzetjelző lámpával gyártották, illetőleg hozták forgalomba.
[…]
(4) Minden járművet fel szabad szerelni a jármű oldalán elhelyezett oldalirányban fényt kibocsátó, nem vakító, oldalsó helyzetjelző lámpával (lámpákkal). A jármű hosszának hátsó harmadában elhelyezett oldalsó helyzetjelző lámpa borostyánsárga vagy piros, az ennél előbbre elhelyezett lámpa csak borostyánsárga fényt bocsáthat ki.Rendelet 55. § (2) A helyzetjelző lámpákat a következőképpen kell elhelyezni:
[…]
b) oldalkocsi nélküli motorkerékpáron a jármű hosszirányú függőleges felezősíkjában, kivéve, ha az első helyzetjelző lámpa a távolsági fényszóróval egyesített,
[…]
(6) A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy az összes helyzetjelző lámpa – az Rendelet 57. § (3) bekezdésében említett esetet kivéve – csak együttesen legyen kapcsolható. A helyzetjelző lámpák elektromos kapcsolásának – az oldalkocsi nélküli motorkerékpár lámpái kivételével – olyannak kell lenniük, hogy e lámpák a motor álló helyzetében is bekapcsolhatók legyenek.
Viszont a fentiekből az is látható, hogy az oldalsó helyzetjelző lámpák kizárólag oldalra bocsáthatnak ki fényt, aminek viszont a belinkelt lámpa nem felel meg, az körbe, minden irányba bocsát ki fényt. Tehát ez alapján az nem alkalmazható, mert így egynél több helyzetjelző lenne a motorkerékpáron hátrafelé, ami ráadásul nem a motorkerékpár függőleges felezővonalában található, valamint oldalsó helyzetjelzőnek sem értelmezhető, mivel hátrafelé (sőt előre is) bocsát ki fényt.
Ráadásul a Rendelet általánosan azt is megfogalmazza, hogy nem helyezhető el olyan világító berendezés, amely előre piros fényt vagy hátra fehér fényt bocsátana ki, az adott eszközre pedig mindkettő igaz, mivel az piros és fehér fénnyel is képes világítani.
Rendelet 37. § (5) Előre piros, hátra fehér fényt – a hátrameneti lámpa, a munkahelymegvilágító lámpa, taxi vészjelző lámpája, továbbá a jármű belső világítására szolgáló lámpa kivételével – világító és fényjelző berendezés nem bocsáthat ki és nem verhet vissza.
És persze ne felejtsük el azt se, hogy amennyiben a berendezés nincs ellátva jóváhagyási jellel, akkor azonnal kizárt annak alkalmazása.
Rendelet 55. § (1) A gépjárműre, a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a pótkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott helyzetjelző lámpát szabad felszerelni.
Összegzés: szabályos a kiegészítő lámpa vagy sem?
Ez alapján azt lehet elmondani, hogy sajnos a láthatóság növelése érdekében semmilyen kiegészítő világító berendezés sem szerelhető fel a motorkerékpárokra legálisan – beleértve a topcase-ekbe beépített kiegészítő féklámpákat is –, hacsak arra nincs külön engedély, amely a forgalmi engedélybe is bejegyzésre kerül mint engedélyezett átalakítás, vagy az adott világító berendezés a motoron gyárilag van eltérően kialakítva és engedélyezve (pl. a Gold Wingek hátsó dupla lámpája). Ennek megfelelően engedélyezett átalakítással lehetséges kiegészítő fények felszerelése, de nem biztos, hogy az engedélyezési eljárás megéri a hercehurcát.
Amit szabályosan használni lehet, az a ködfényszóró és a hátsó helyzetjelző ködlámpa, azonban ezeknek a célja nem az általános láthatóság, hanem a köd esetén fellépő különleges látási viszonyokban a látás és a láthatóság elősegítése. Viszont a ködlámpáknak külön kapcsolhatóknak kell lenniük és normál látási viszonyok esetén nem használhatók.
Sajnos – más lehetőség híján – nem tudunk mást tenni a láthatóságunk érdekében, mint azt, hogy feltűnő színű motorkerékpárral közlekedünk, feltűnő színű ruházatot és bukósisakot, illetve láthatósági mellényt hordunk a motorozás során. Alapvetően úgy gondolom, hogy ez azért is jobb megoldás tud lenni, mert a motoros háta biztosan nagyobb mint egy kicsi helyzetjelző lámpa.
Üdvözlettel:
dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász