A gumi bemelegítése az egyik olyan téma, amely újra és újra előkerül a motorosok között. Sokat beszélnek róla, főként a pályázással kapcsolatban, de közúton nem egyértelmű, hogy a hőmérséklet mekkora szerepet játszik a gép viselkedésében. Most maguk a Continental motorgumi-fejlesztői mondják el, hogy van-e bármi értelme kacsázni, abroncsot melegíteni, mielőtt nekifutsz a cseszneki szerpentinnek.
A 2010-es évek elején történt, hogy egy autós kihívta a rendőröket pár kölyökre, akik 50-es motorokkal túráztak a Mátrában. Azért riasztotta a zsarukat, mert a motorosok szerinte „ittasak voltak vagy beszedtek valamit”, mert az egyenesekben is jobbra-balra kacsáztak, mintha nem tudnának normálisan haladni. Persze a yard megérkezése után kiderült, hogy csak a gumit melegítették a srácok, bár erre garantáltan nincs szükség a segédmotorokon, amelyek – elvileg – negyvennel mennek…
Persze ettől még a fizika nem hazudik, és a hőmérséklet valóban befolyásolja az abroncs tapadását és nyomását, de nem úgy, ahogy a többség gondolja. A bemelegítésnél sokkal fontosabb, hogy megértsd: mi történik hideg állapotban, mikor éri el az abroncs az ideális működési tartományát és milyen tényezők boríthatják fel ezt az egyensúlyt?
Gumimelegítés közúton – kötelező vagy felesleges?
A gumi és az aszfalt tapadási együtthatója nem állandó érték, hanem a hőmérséklettel együtt változik. Ahogy az abroncs melegszik, az anyagkeverék rugalmasabbá válik és jobban alkalmazkodik az útburkolat egyenetlenségeihez. Ez nagyobb tapadást, hatékonyabb fékezést és gyorsítást, valamint stabilabb kanyarvételt eredményez.
Hogy pontosan mekkora tapadásról is van szó ilyenkor? Nos, jó minőségű, száraz aszfalton egy átlagos utcai motorgumi tapadási együtthatója nagyjából 0,8–1,0 (μ) körül alakul, míg egy sportos, puha abroncs ugyanilyen körülmények között 1,0–1,2 közötti értéket is elérhet. Vizes úton azonban jelentősen romlik a helyzet: ilyenkor jellemzően 0,4–0,7 közötti értékkel érdemes számolni, és ami még érdekesebb, hogy a száraz aszfalton blokkoló, megcsúszó futófelület tapadása is alig több ennél, 0,7-0,8. A μ = 1,0 érték leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ideális esetben az abroncs hozzávetőleg 1 g nagyságú gyorsulást vagy fékezés közbeni negatív gyorsulást képes átvinni az útra.

A melegítés tehát növeli a tapadást, ez a javulás azonban nem tart a végtelenségig. Minden abroncsnak van egy ideális működési tartománya, amelyben a legjobb teljesítményt nyújtja. Közúti használatban ez jellemzően 30-40 fok között alakul, ami egyrészt gyorsan elérhető, viszont ha a melegítés hatására a hőmérséklet ennél tovább emelkedik, a teljesítmény és a tapadás is csökkenhet. Vagyis a pályagumikkal ellentétben nem a lehető legmelegebb, hanem az ideális tartományhoz közeli hőmérsékletű gumival éred el a legjobb tapadást. Természetesen ebben is van eltérés, hiszen a pályanapokra ideális köpenyeknek más a működési tartománya, mint a túrasportmotorok gumijainak, hiszen előbbieket általában csak nyáron, száraz és forró aszfalton használják, míg utóbbinak 35 fokban, autópályán és a hágók eső áztatta, 10-15 fokos aszfaltján is muszáj helytállnia.
A Continental tanácsai – milyen az ideális bemelegítés közúton?
Ezek alapján egyértelmű, hogy a tavaszi reggeleken, amikor csak 5-10 fokot mutat a hőmérő, igenis szükség van melegítésre. A közúti, többcélú gumikat azonban úgy tervezik és gyártják, hogy hidegen is kiszámíthatóan tapadjanak és agresszív fékezések, ívváltások nélkül is elérjék az üzemi hőmérsékletet.

Ezért aztán nincs szükség felesleges kacsázásra, elegendő, ha száraz aszfalton 2-3 kilométert mész vele, vagyis az indulást követő 3-4 percen belül így is, úgy is megfelelően tapad – kár ezért szlalomozni a sávban, sőt pont az ellenkezőjét javasolják a német Continental mérnökei. Csupán annyi a teendőd, hogy az első három percben kerülöd a hirtelen irányváltásokat, gázadásokat és vészfékezéseket, azaz pont az ellenkezőjét, mint amit tudatos gumimelegítés közben tennél…

Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy túlmelegedhet-e egy motorgumi? Valóban előfordulhat, de inkább csak pályán jellemző, közúton erre aligha van esély. Mivel egyre szélesebb működési tartományúak napjaink túra- és túrasportgumijai, kizárólag extrém melegben és nagy igénybevétel mellett fordulhat elő, de egy átlagos nyári napon, 35 fokban nem kell ettől tartanod. Ugyanakkor nagy hőségben egy másik veszély felütheti a fejét, ez pedig a hőmérséklet emelkedése miatt kialakuló, túl magas guminyomás. Elsőre talán furcsán hangzik,
de a túl magas nyomás rendre azért alakul ki, mert indulás előtt túl alacsony volt a guminyomás.
Hogyan lehetséges ez? Nos, minél inkább eltérsz a gyári értéktől, a karkasz annál rugalmasabb lesz, jobban deformálódik és nagyobb felületen terül szét az abroncs. Márpedig ez folyamatos hőterheléssel jár, így fordulhat elő, hogy hiába szerettél volna „sportosabb, alacsony guminyomást”, valójában forróbb és magasabb nyomású lesz a köpenyed, ami csak rontja a tapadást – emelték ki a szakemberek. Ezért is ragaszkodnak hozzá, hogy mindig a gyári nyomásértékkel motorozz, mert attól eltérve sokat ronthatsz a motor kezességén, mivel a futófelület hőmérséklete nem lesz ideális és csökken a tapadás.

Röviden tehát a tapadás szoros kapcsolatban áll a hőmérséklettel, de közúton nem érdemes, sőt nem is szabad túlmisztifikálni a bemelegítést. A modern közúti abroncsok már az első méterektől megfelelő tapadást adnak, és rövid idő alatt elérik az ideális működési tartományukat, amihez nincs szükség hirtelen gyorsításra, fékezésre vagy cikázásra. Összesen tehát csak két dologra kell figyelned: a helyes guminyomásra, valamint a fokozatos terhelésre az első 2-3 kilométeren, amíg bemelegszik az abroncs.
Képek forrása: Continental
