Négyütemű motorjaink a szívószelepeken keresztül lélegeznek, és ezeken keresztül kapják az üzemanyagot is, hogy a lobbanást (és véletlenül sem robbanást) követően a kipufogószelep(ek)en át távozzon az elégetett keverék.
Ha a szelepek működése nem megfelelő, az a motorban is galibát okoz – érdemes tehát ellenőriznünk, hogy a szelephézagok milyen értéket mutatnak.
Mi az a szelephézag?
A hengerfejben található szelepek – megfelelő időzítésű és időtartamú – mozgásáért a vezérműtengely felel. Ahhoz, hogy üzemmeleg motorban ez hangtalanul és pontosan történjen, szobahőmérsékleten – motoronként eltérő mértékű – szelephézagnak kell lennie. A vezérműtengely és a szelepek között jellemzően lapka található, a szelephézagot az éppen zárt állásban lévő szelep (és kiegészítői), valamint a felette található, s az erőforrás belsejéből 90-180 fokban kifelé mutató vezérműtengely-bütyök között tudjuk megmérni, hézagmérő segítségével.
Mi történik, ha a szelephézag értéke nem megfelelő?
Túl kis hézag esetén a szelep nem zár tökéletesen, ez kompresszióveszteséget okoz, és károsíthatja a motor alkatrészeit. Túl nagy szelephézag esetén a motor járása hangos, “zakatoló” lesz, szintén túlzott kopást okoz.
Hogyan tudom megmérni a szelephézagot, és honnan tudom, hogy az érték megfelelő -e?
A motorunk gépkönyve általában tartalmazza a megfelelő értékeket, de létezik online táblázat is, melyben a motorkerékpárok beállítási és feltöltési adatai szerepelnek – ebből bármikor puskázhatunk.
Mikor kell mérnem?
Ha gyanús hangot hallunk a hengerfejből, akkor mindenképp, de legkésőbb az előírt gyári intervallum végén (általában 24 – 48 000 kilométer mai motorkerékpároknál.)
Hogyan változtathatok a rossz szelephézagon?
Az általunk vizsgált Kawasaki Z750 típuson űgynevezett lapkás – más néven korongos – állítási lehetőséget találunk. Az ilyen motorokon a szelepszárak tetején egy apró korong helyezkedik el, mely egy “pohárban” foglal helyet. A szelephézag értékét – elsősorban – a korong vastagsága szabja meg. Ebben az esetben a pohár és a vezérműtengely közötti hézag a mérvadó, itt tudjuk megmérni (a fent leírt módon) az értéket.
Ha nem jó a hézag értéke, feltétlenül új lapkát kell vennem?
Nem feltétlenül, sok esetben elegendő cserélni egymás között az egyes korongokat.
1, Miután levettük az idomokat és a tankot, megbonthatjuk a szelepfedelet. Ezt levéve láthatóvá válik a vezérműtengely(ek) és a szelepek.
2, A főtengelyt borító fedelet is le kell vennünk, hiszen egy kulcs segítségével itt fogjuk a motor forgását – kvázi működését – szimulálni, hogy az összes hengert meg tudjuk mérni. A főtengelyen és a blokkon található jelölések segítenek, hogy épp melyik henger van nyitott/zárt állapotban.
Jöhet a mérés!
Hézagmérő segítségével megvizsgáljuk, hogy a gyári értéknek megfelelő-e a szelephézag? Egy lapra előtte érdemes feljegyezni az erőforrás sematikus ábráját, valamint az ideális értékeket, így viszonylag könnyen boldogulhatunk a továbbiakban.
A hézagmérővel megmérjük az értékeket az összes szelepnél, és felírjuk a lapra az eredményt. A szelephézag általában – jellemzően – csökkenő értéket mutat a használat során, így az alsó határon lévő egységeket is érdemes cserélni, ha pillanatnyilag még éppen a gyári intervallumon belül is vannak.
Következik a mérés, és ha tűréshatáron túli eredményeket kapunk, akkor természetesen a javítás is. Ehhez már a vezérműtengelyeket is el kell távolítanunk – vagyis meg kell bontanunk a motor vezérlését. Nem kis feladat, ezért önállóan tárgyaljuk a folyamatot, szóval legközelebb innen folytatjuk.
A cikk elkészülésében a Quicksteel Motorszerviz volt segítségünkre.