Motorozás orvosi szempontból

Motorozás orvosi szempontból

              - Címkék |Hírek

A koponyasérülések megelőzésének fontosságát hangoztatták a Pécsi Tudományegyetem (PTE) e témában rendezett konferenciájának előadói kedden a baranyai megyeszékhelyen – áll az MTI beszámolójában. A motorosokkal kiemelten foglalkoztak az előadáson.

Büki András, a PTE Idegsebészeti Klinikájának igazgatója elmondta: Magyarországon évente mintegy 1500 ember szenved kómával járó súlyos, valamint 50-75 ezren könnyű koponyasérülést. A sportolók esetében, akik gyakran, nagy sebességgel ütköznek vagy nem sportolóknál, akiknél e sérülések ismétlődnek, a következmények beláthatatlanok lehetnek, már fiatal korban is fennáll egy krónikus elbutulási folyamat beindulásának veszélye – fogalmazott az orvosprofesszor.

A fejsérülések legnagyobb veszélye, hogy kisebb baleseteknél, bukásoknál is kialakulhatnak szövődmények. Ma az orvosok sem tudják megmondani biztosan, melyik enyhe koponyasérültnek kellene pihennie még egy hetet a sérülés után, és ki az, aki újra munkába állhat vagy motorra ülhet. (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
A fejsérülések legnagyobb veszélye, hogy kisebb baleseteknél, bukásoknál is kialakulhatnak szövődmények. Ma az orvosok sem tudják megmondani biztosan, melyik enyhe koponyasérültnek kellene pihennie még egy hetet a sérülés után, és ki az, aki újra munkába állhat vagy motorra ülhet. (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Minket, motorosokat azért is érint ez kiemelten, mert a legtöbb koponyasérülés még mindig a közúti balesetek következménye. A véralvadási zavarral küzdőknek vagy a véralvadást befolyásoló gyógyszert szedőknek érdemes meggondolniuk, hogy motorkerékpárra ülnek-e, esetükben ugyanis egy esetleges koponyasérülés súlyosabb következményekkel járhat – fogalmazott Büki András.

Korábban, a fejlett országokban a súlyos koponyasérültek halálozási aránya nem haladta meg a 30 százalékot, addig ez Magyarországon az ellátásban tapasztalt késlekedés és a korszerű ellátási irányelvek elmaradása miatt több mint 50 százalék volt. Azóta számos eredményt értünk el, hiszen javult a klinikai gyakorlat, jobb módszerek, terápiás elvek terjedtek el, ugyanakkor nagyot romlott az ellátó csapatok humán erőforrása – közölte.

Sándor János, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének vezetője arról szólt, hogy az Egyesült Államokban a traumás agysérülések hatékony kontrolljával, innovációval az elmúlt húsz évben jelentősen csökkentették a halálozási arányt, az e sérülésekből fakadó rokkantságot, maga az ellátás és az utógondozás is költséghatékonnyá vált. Úgy vélte: ezeket az eszközöket alkalmazva Európában és Magyarországon is meg kellene teremteni a balesetek megelőzésében, a betegek ellátásában tevékenykedők közös munkáját, együttműködését, elérni, hogy mindez egyfajta össztársadalmi ügy legyen.