Tartósteszt: Pirelli Diablo Rosso III – befejező rész

Tartósteszt: Pirelli Diablo Rosso III – befejező rész

- Kategória: Kiemelt cikk, Teszt
1

Mintha csak egy szép, keretbe foglalt történet lenne, a Diablo Rosso III éppen ott fejezte be pályafutását, ahol egy évvel ezelőtt elkezdte, a csodás osztrák szerpentineken…

Amilyen lassan indult az idei szezon, úgy belemelegedtünk a túrázásba az utóbbi pár hétben. Hirtelen sikerült ellátogatni pár hazai rendezvényre, bő félezer kilométert motorozni a Felvidék eddig be nem járt útjain, illetve szokás szerint eljutottunk az isteni Türnitzbe, ahol újabb közel kétezer kilométert motoroztunk, amiből garantáltan 1500 kanyar volt…

Idén eddig ez volt a legnagyobb és legnépesebb túránk – 17 embert kalauzoltunk el Wildalpen környékére

A nyomaték bosszúja

Végre ragyogó, napos idő fogadott minket, s a hegyvidékre jellemző rövid délutáni záporokat leszámítva szinte mindvégig príma, s nem mellesleg száraz aszfalton falhattuk a szerpentineket. Most igazán jól jött, hogy egy ilyen elképesztően jól tapadó abroncs feszült a Kawán: gyakorlatilag a féklámpa felvillantása nélkül, egyszerűen motorfékkel eshettem az ívekre, bizonytalanságnak nyoma sem volt, és legnagyobb meglepetésemre az első gumit sem viselte meg a nem éppen könnyű gép és a folyamatos irányváltás. A 120/70-es  Pirelli profilja továbbra is szép, gömbölyű, egyáltalán nem látszik rajta az autópályán megtett 1000-1200 kilométer, a mintamélysége pedig (középen 2,97 mm) első ránézésre kiszolgál még egy szezont.

Innen nézve minden rendben – távolról úgy fest, szinte új abroncs feszül a motoron, de közelebb érve már árnyaltabb a kép…

Nem úgy a hátsó, s annak is különösen a bal fele visel komoly nyomokat – ebből is látszik, hogy

jómagam is a motorosok 95%-ához tartozom, akik bátrabban adják rá a tüzet, ha balra fordulnak, s a jobbkanyarokban óvatosabbak…

Szóval a kanyar közbeni, félig ledöntött motorral zajló kigyorsítások bizony csúnyán megrágták a Diablo Rossót: míg a jobb szélén 2,82 mm-t mutat, addig baloldalon már-már a kopásjelzőhöz közelítek, 1,95 körül áll meg a tolómérő.

A Felvidéken is igyekeztünk megkeresni a legkacifántosabb utakat – jelentem, sikerült

Diablo Rosso – nincs gond a tartóssággal…

Mielőtt valaki a fejéhez kapna, hogy egy kétezer kilométeres túrán elkopott az abroncs, tegyük hozzá gyorsan: az út előtt már 4800 kilométer volt benne, s hazaérve 6600-nál járok, vagyis összességében hét-nyolcezer kilométer között lesz a fordulópont, amikor már muszáj cserélni.

Végül olyan apró ösvényekre, hágókra tévedtünk be, ahol csak egy-egy sávon haladt a forgalom, és lámpa szabályozta a feljutást

Látva, hogy az extrém tartós túraabroncsok 11-14 ezer kilométert futottak el a ZZR1400-on, simán vállalható a gyakoribb csere, ha valaki időnként pályázna is a motorral, mert a Pirelli Diablo Rosso III elsődleges vadászterülete bizony a pálya és a szerpentin. Ott tényleg tudása legjavát adja, még ha gyorsabban is kopik, főleg egy ilyen túlméretes és erős gépen, ami a valódi célközönségnél (hatszázas-ezres sportgépek) nagyságrendekkel nehezebb és nyomatékosabb.

Egy hónappal később már Annaberg szerpentinjeit faltuk, a szerpentinek meg a gumikat…

Szintén dicséretet érdemel, hogy csak az utolsó pár száz kilométeren, forszírozott kanyarokban érződött egészen enyhe bizonytalanság, a balos íveken a megkopott gumi ledöntéskor olyan érzetet keltett, mintha pár tized hiányozna a nyomásból, de ez sem volt olyan mértékű, hogy ezért visszavegyünk a tempóból vagy megálljunk a príma kanyarvadászat közben.

Pihenő és összegzés az út végén – közel hétezer kilométert töltöttünk együtt a Pirelli Diablo Rosso III-mal

Véget ért hát a Pirelli Diablo Rosso III egyéves tartóstesztje, melyet a tapasztalatok alapján főként a könnyű, 600-as, 750-es sportmotorok tulajdonosainak ajánlok, akik az egyszerű motorozás mellett évente legalább egy-két pályanapra is ellátogatnak.

Az abroncs hazai forgalmazója az R17.hu

Nem csalódnak majd a Diablo Rossóban, hiszen a tapadása egyszerűen príma, legyen szó országútról vagy a Hungaroring kanyarjairól, míg a várható 7-8 ezres futásteljesítmény abszolút vállalható ilyen príma tulajdonságok mellett.

  • Blade_RRunner

    Vajon egy direkt összevetés az M7RR-rel mit mutatna?
    Talán az M7 mintha jobban viselné az autópáláyzást, de a különbség olyan kicsi, hogy az “mérési” hiba is lehet. Tapadásra nincsen panaszom egyiknél sem.
    Egy érdekesség: Egy hosszabb túrára készülve levetettem a még kb. 2.5-3 mm brutto mintamélységű Rosso III hátsót. Ez még abszolút legális kopottság, de a karkasz már olyan puha, mint a papír. Egy ujjal könnyedén benyomható. Tehát, ahogy kopik ez a gumi, érdemes a guminyomást figyelemmel követni, esetleg egy-másfél tizeddel picit megsegíteni.