A jogász válaszol: Ezért (nem) parkolhatnak ingyen a motorok

Talán még soha, senki nem foglalkozott ilyen mélyrehatóan a témával, mint olvasónk, Szabó Sándor, aki munkájából fakadóan tényleg minden részletében átlátja a motorosparkolás jogi útvesztőit. Most ő foglalja össze, hogy mit érdemes tudni az ingyenes, fizetős vagy éppen tiltott várakozásról…

Pár héttel ezelőtt a csongrádi  önkormányzat határozata nagy felhördülést keltett a motorosok körében, amelyben parkolási díjat akart kivetni a kétkerekűekre. Szerencsére az ügy azóta megnyugtató módon lezárult, mivel az önkormányzat megváltoztatta a rendeletet és a motorosoknak továbbra sem kell díjat fizetniük a parkolásért. A megjelent cikkek hozzászólásaiban lehetett találni némi félreértést a jogszabályok kapcsán, hiszen a jog útvesztőiben elég könnyen el lehet tévedni. Emiatt Powerslave azt kérte, hogy írjak egy összefoglalót a motorosokat érintő szabályokról a parkolással kapcsolatban, mi is az, ami tényleg hatályos és mi vonatkozik ránk valójában. Örömmel teszek eleget ennek a kérésnek és megpróbálom ebben az írásban összefoglalni közérthető módon az idevágó (a megíráskor érvényes) szabályokat. Akit érdekel a „száraz” jogszabályi háttér is, az megtalálja a kapcsolódó szakaszokat a cikk végén.

A leggyakrabban elkövetett hiba egy szabály keresésekor, hogy beírjuk a megfelelő kulcsszavakat a keresőbe és az első találatot elfogadjuk mint helyes választ. A jogszabályok esetében (főleg Magyarországon, ahol a szabályok nagyon gyorsan változnak) figyelembe kell venni pár fontos szempontot: Az a jó szöveg amit megtaláltunk? Nincs másik változata? Nem módosították azóta? Hatályos még?

Motorosok a jog labirintusában…

Elöljáróban szeretnék egy kicsit rendet tenni a szabályokkal kapcsolatban. Sokszor látom, hogy az emberek nyíltan beszélnek jogi kérdésekről, azonban sajnos ez sok félreértéshez vezethet a nem megfelelő értelmezés, illetve a nem hatályos szabályok érvényesnek tartása miatt, ami rossz esetben súlyos pénzekbe kerülhet a tájékozatlan személyeknek. Szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy ha valami szabályt kerestek, akkor mire kell figyelni ahhoz, hogy jó eséllyel ne vezessétek se magatokat, se másokat félre.

Általában az emberek a jogszabályokat mindig „törvény”-ként emlegetik, azonban ez a megfogalmazás nem pontos, ami nem csak „szakmai szőrszálhasogatás”, hanem jelentőséggel bír. Több típusú jogszabály létezik, leegyszerűsítve ezek a törvények, a kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek és az önkormányzati rendeletek.

Az egyes szabályok hierarchiát alkotnak, ami azt jelenti, hogy van közöttük egy „erősorrend”, ami a fenti felsorolás sorrendjével egyezik meg, azaz a legerősebbek a törvények, a leggyengébbek az önkormányzati rendeletek. (Itt jegyezném meg, hogy pl. a közlekedésre vonatkozó legfőbb szabályrendszer, a KRESZ sem törvény jelenleg, hanem egy KPM-BM rendelet.) Ez azért fontos, mert egyetlen szabály sem lehet ellentétes egy nála magasabb rendű szabállyal.

Tehát ha azonos témáról rendelkezik egy törvény és hoznak egy önkormányzati rendeletet is, ami ellentétes a törvénnyel, akkor az erősorrendből adódóan az önkormányzati szabály nem alkalmazható, tehát olyan, mintha meg sem hozták volna, arra senki sem hivatkozhat (persze, ha ebből adódóan vita támad, azt a bíróság fogja eldönteni). Ebből következik, hogy ha találtok valamiről egy rendeletet, akkor érdemes utána nézni, hogy nem létezik-e egy az adott rendeletnél magasabb szintű szabály a témában, mert lehet, hogy azt kell figyelembe venni.

Azért ennél kicsit bonyolultabb a helyzet, itt még nem állhatunk meg. Gyakran előfordul, hogy egy adott témát törvényi szinten csak „nagy vonalakban” szabályoznak, úgynevezett „keretszabályozást” hoznak létre. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a jogszabály csak a körülményeket tartalmazza, de a tényleges alkalmazást már valami alacsonyabb szintű szabály fogja szabályozni.

Ezt úgy kell érteni, hogy az alacsonyabb szintű szabály kiegészítője a magasabb szintűnek. Például ha egy törvény meghatároz egy cselekedetet, amit bírságolni kell, de többet nem mond róla, majd egy önkormányzati rendelet meghatározza, hogy az adott cselekedetre az önkormányzat illetékességi területén mekkora bírságot kell fizetni, akkor a két szabály együtt alkot egy egészet és attól függően, hogy melyik önkormányzat területén vagyunk, lehetnek eltérések. Tehát ha valamilyen szabályt keresünk, de amit találtunk nem kerek egész, akkor ott még érdemes tovább kutatni a kiegészítő szabályért.

Amikor egy kiválasztott témában szeretnétek megtudni, hogy mit is mond a jogszabály és hogyan kell viselkednetek, illetve mire számítsatok a hatóságoktól, akkor a fenti három pont követésével jó esélyetek lesz arra, hogy ne vezessétek magatokat félre

Sokszor előfordul, hogy egy valamilyen weboldalon találunk egy törvényszöveg idézetet, azonban az adott cikket lehet, hogy már évekkel ezelőtt írták, azóta senki sem törődött vele, nem aktualizálták, viszont a szabály már régen megváltozott, nem érvényesek az ott leírtak. Úgy vélem ebbe a hibába futott bele Powerslave és Bandy13 is amikor a csongrádi eset kapcsán keresték a szabályokat. Igen nagy jelentősége van annak, hogy honnan szerezzük be az információinkat a szabályokról. Azt tudom ajánlani, hogy jogszabályok esetén használjátok a https://net.jogtar.hu/ oldalt, ahol mindig megtalálhatók az adott napon érvényes jogszabályok hatályos szövegei. Itt nem biztos, hogy a legegyszerűbb megtalálni egy bizonyos szabályt, hiszen az oldal elsősorban a jogászokat segíti, rájuk van szabva, azonban ha valahol találtok egy szabályt, akkor itt lehet ellenőrizni, hogy még tényleg az-e az érvényes szöveg ami az adott oldalon szerepel.

Amikor egy kiválasztott témában szeretnétek megtudni, hogy mit is mond a jogszabály és hogyan kell viselkednetek, illetve mire számítsatok a hatóságoktól, akkor a fenti három pont követésével jó esélyetek lesz arra, hogy ne vezessétek magatokat félre. Persze, ha lehetőségetek van, akkor mindenképpen beszéljetek egy hozzáértővel, hiszen a jogászok mögött sok év tanulás és gyakorlat áll, ami segíti őket az eligazodásban. A fenti leírás csak igen leegyszerűsített menete a megfelelő szabály megtalálásának, illetve értelmezésének.

Hol és hogyan szabad parkolni motorkerékpárral?

Két különböző téma merül fel a parkolással kapcsolatban, amelyek függetlenek egymástól és ezért nem szabad az egyikre vonatkozó szabályokkal magyarázni a másikat (pedig sajnos előfordul, hogy ez történik). A két téma a következő:

• Hol megengedett motorkerékpárral a parkolás?
• Lehet-e díjat kérni a motorkerékpárral történő parkolásért?

A parkolás (hivatalos nevén “várakozás”) szabályait a KRESZ állapítja meg és két részből tevődnek össze: a megállásra vonatkozó szabályok általános érvényű részeiből és a várakozásra vonatkozó speciális rendelkezésekből. A két szakaszból következően az alábbiakat mondhatjuk a motorkerékpárok parkolásáról:

• Minden olyan helyen lehetséges parkolni, ahol azt más járművek is megtehetik szabályosan.
• Egy autó számára kijelölt parkolóhelyen kettő motorkerékpár parkolhat egyszerre.
• A motorkerékpár az úttest mellett párhuzamosan parkoló autók között ferdén is parkolhat, amennyiben nem lóg ki jobban, mint a parkoló autók.
• A motorkerékpárok esetén egy tilalom alóli engedmény is van, miszerint kétkerekű motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral akkor is lehetséges a járdán parkolni, ha azt útburkolati jel, vagy tábla tiltja, feltéve, hogy a jármű nem foglalja el a járdának több mint felét és mellette legalább 1,5 méter hely szabadon marad.
• Az engedmény kizárólag a kétkerekű motorkerékpárra és kétkerekű segédmotoros kerékpárra vonatkozik, azaz ha tilos a járdán parkolni, akkor a háromkerekű motorkerékpár és a quad esetén a tilalom érvényes, hiába minősülnek járműtípus szempontjából motorkerékpárnak. (Megjegyzem, hogy itt érdekes kategória az oldalkocsis motorkerékpár, mivel számszerűleg három kerékkel rendelkezik, azonban kétkerekű motorkerékpárnak minősül. Igazából erről nem szól részletesen a jogszabály, kérdéses, hogy milyen lenne egy erre vonatkozó bírósági döntés, de úgy gondolom, ez esetben a kétkerekűre vonatkozó szabályt alkalmaznák a melléklet meghatározása miatt.)

Abból, hogy valahol parkolhat egy motoros, még nem következik, hogy fizetnie sem kell

• Ez leginkább a háromkerekű robogókkal közlekedőket érintheti fájdalmasan, viszont nekik érdemes figyelni, hogy hol állnak meg, mert egy túlbuzgó hatósági személy által kiszabott büntetést nekik bizony be kell fizetni, nem hivatkozhatnak arra, hogy motorkerékpárral parkoltak a járdára tiltott helyen, mert a jogszabály szerint nekik több van egy kerékkel… (Vélhetően a háromkerekű motorkerékpárok megkülönböztetése a trike-ok miatt van elsősorban, hiszen amikor a szabályokat hozták, akkor még a háromkerekű robogók nem is fordultak elő nálunk igazából, a trike-ok viszont elfoglalnak egy autónyi helyet, ezért érthető a külön kezelésük. Sajnos ez a robogósoknak viszont nem jó. Talán a későbbiekben a szabályozás ehhez is igazodni fog.)
• Előfordul, hogy olyan helyen parkolunk, ahova behajtási engedély nélkül be se mehetnénk (pl. Budapest belvárosának jó része). Ez nem magára a parkolásra vonatkozó szabály, azonban részben ide kapcsolható. Ez a szabály is a három- vagy négykerekű motorkerékpárokat sújtja, rájuk vonatkoznak a behajtási és parkolási engedélyre vonatkozó szabályok. Én még nem tapasztaltam olyat, hogy ezért büntetést szabott volna ki bárki is, azonban tartsuk észben, hogy ez csak a közterület-felügyelők jóindulatán múlik, ugyanis valójában már a behajtással szabálysértést követnek el a háromkerekű robogósok, tőlük a felügyelők joggal követelhetnék az engedélyt. (Az már más kérdés, hogy hova ragasztanák a matricát…)

Most, hogy ezeket tisztáztuk, egy huszárvágással térjünk át arra, hogy az előírások alapján kell-e fizetni a motorosoknak, vagy sem!

Ez a kérdés ismét két részre bontható. Nem mindegy ugyanis, hogy közterületen, vagy magánterületen akarsz-e parkolni. Természetesen a magánterület az egy teljesen különálló kérdés. Ha valaki parkolót üzemeltet, ami a saját tulajdonában álló területen van, akkor ott szabadon döntheti el, hogy kitől, mekkora díjat szed. Ebben az esetben nem is merül fel kérdés,

magánterületen, ha a tulajdonos úgy dönt, hogy a motorosoktól is kér díjat, akkor csak annyit tehetünk, hogy vagy kifizetjük azt, vagy nem parkolunk oda.

Ehhez hasonlóan működnek a parkolóházak is, amelyek magántulajdonban vannak. Itt is szabadon dönthetik el az üzemeltetők, hogy kitől kérnek díjat. Megjegyzem, hogy sokszor látható parkolóházak bejáratánál a motorkerékpárral behajtani tilos jelzés, amit érdemes figyelembe venni (még abban az esetben is, ha könnyen kikerüljük a sorompót akár befelé, akár kifelé jövet), ugyanis hiába magánkézben lévő területről van szó, a KRESZ szabályai akkor is érvényesek ezekre a parkolókra is (amit általában ki is írnak) és így a rendőr (elvileg) büntethet a szabályszegésért.

A számunkra fontosabb kérdés a közterületen való parkolás és annak díjtételei. A törvény a három- és négykerekű motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok esetében egyértelműen engedélyezi a díj mértékének megállapítását, amiből az is következik, hogy ez ismét a háromkerekű robogósoknak rossz hír, nekik bizony fizetniük kell a parkolásért, ha ott díjfizetés van és az nem csak személygépkocsikra, hanem általánosságban minden járműre, vagy kifejezetten motorkerékpárokra vonatkozik. Természetesen ezt az adott parkoló kiegészítő tábláján, valamint a parkolóautomatánál, ahol a díjtételekről található a tájékoztató, ott egyértelműen jelezni kell. Tapasztalatom szerint itt a díj általában személygépkocsikra van meghatározva, tehát ilyen esetben a motorkerékpároknak (három- és négykerekűeknek) nem kell díjat fizetni.

Sajnos  a törvényben nem térnek ki külön a háromkerekű robogókra, így azokra továbbra is fizetni kell

A kétkerekű motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok kérdése már egy érdekesebb dolog. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy vannak olyan területek, amelyeken a parkolás díjhoz köthető. A díj összegének maximumát jelöli meg csak a szabály az egyes járműtípusokra, tehát nem ír elő kötelező mértékű díjat, az is előfordulhat, hogy az adott önkormányzat úgy dönt, nem kér díjat. A szabály a járműtípusok között nem említi a kétkerekű motorkerékpárokat és segédmotoros kerékpárokat, azonban említi a három- és négykerekűeket. Ebből többféle következtetés is vonható le, itt sajnos egy joghézaggal állunk szemben:

• Értelmezhető úgy, hogy a szabályban kizárólag a három- vagy többkerekű járművekről van szó, tehát a kétkerekű járműveknek egyáltalán nem kell díjat fizetni, tőlük díj nem szedhető.
• Úgy is értelmezhető a szabály, hogy csak a fent említett járművekre van maximális díjtétel meghatározva, tehát bármekkora díj szedhető, korlátozás nélkül, egyedül döntés (rendelet) kérdése.

Sajnos ez a kérdés nem tisztázott, nem találtam sem kommentárt, sem bírósági döntést ami motorkerékpárokra vonatkozott volna. Előfordulhat, hogy ilyen ügy nem is került még a magyar bíróság elé.

Ha ez egyszer megtörténik, akkor a végső értelmezést a bíróság fogja elvégezni, és az fog tényleges értelmet adni a szabálynak, illetve annak, hogy hogyan kell alkalmazni.

Szerencsére eddig a parkolótársaságok és az önkormányzatok (ahogy láthattuk a korábbi esetek kapcsán) jóindulattal fordultak a motorosok felé és nem kértek díjat, illetve megváltoztatták a díjat előíró rendeletet. Ez alapján nem jelenthetjük ki, hogy a motorosnak nem kell díjat fizetni, csak egyszerűen „tudjuk”, hogy így van, és ennek megfelelően viselkedünk. Reméljük a hatóságok jóindulata továbbra is kitart mellettünk.

Azt se feledjük, hogy a szabályok országonként igencsak eltérőek, s lehet, hogy amit itthon még elnéznek a hatóságok, azért határainkon túl bírság és/vagy kerékbilincs járhat

Kapcsolódó jogszabályok

Ahogy azt a cikk elején jeleztem,itt összegyűjtve olvashatjátok a jelenleg (2017. augusztus 27.) hatályos ide kapcsolódó jogszabályrészleteket. (Itt csak az idevágó részeket olvashatjátok, az egyes szakaszoknak további pontjai is lehetnek.)

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ)

40. § (1) Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.

(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén – ha közúti jelzésből más nem következik – akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.

(4) Lakott területen kívül járművel – a lehetőséghez képest – az úttesten kívül kell megállni.

(5) Tilos megállni:

1. a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;
2. b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;
3. c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;
4. d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre – ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza – a tilalom nem vonatkozik;
5. e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;
6. f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
7. g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;
8. h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;
9. i) autóbuszöbölben, kivéve
10. ia) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost,
11. ib) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, az iskolabuszt és a gyermekeket szállító autóbuszt, továbbá
12. ic) 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet;
13. j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;
14. k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;
15. l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;
16. m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel jelzett területen;
17. n) autóbusz forgalmi sávban, kivéve
18. na) a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost,
19. nb) az utasok ki- és beszállásának idejére a személytaxit, a betegszállító gépjárművet, továbbá
20. nc) 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló járművet.

(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.

(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(8) A járdán – részben vagy teljes terjedelemben – csak akkor szabad megállni, ha

1. a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
2. b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
3. c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
4. d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

1. a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;
2. b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;
3. c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza;
4. d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
5. e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

(3) A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és – az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra időtartamig – a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban e járművekre is irányadó.

(4) Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között – ha pedig jelzőtábla ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban – csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.

(5) Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged, a várakozás megkezdésének időpontját a járművön  –gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött – elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.

(6)

(7) A járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez – II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak
2. a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
3. b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
4. j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategóriába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkategóriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.
5. k) Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e járműkategóriába sorolt háromkerekű és L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár.
6. r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.

r/2. Quad: a külön jogszabályban

– L6e járműkategóriába sorolt könnyű négykerekű segédmotoros kerékpár vagy

– L7e járműkategóriába sorolt négykerekű motorkerékpár,

amely nyitott utasterű, kormányműve nem áttételes és a motorkerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel van felszerelve.

 

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez – III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak
2. d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg – ha a vezető a járműnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.
3. e) Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.

 

1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről
2000. § A felügyelő a helyi közúton jogosult megállítani, illetve feltartóztatni a köztisztasági szabályokat, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1/1975. (II. 5.) KpM–BM együttes rendelet 40–41. §-ában, valamint más megállásra, várakozásra vagy táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket.

 

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
1989. § (1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén
1990. a) a közúti közlekedésben résztvevőkre,
1991. b) a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű)
1992. c) az utakra – a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel –,
1993. d) az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint
1994. e) a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.

9/D. § (1) A járművekkel a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozás a közutak, valamint az állami és helyi önkormányzatok tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használatának minősül.

(2) A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a szerinti szolgáltató látja el.

(3) A járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.

15. § (1) A miniszter – rendeletben – meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért – amennyiben a használati díjról szóló rendelet vagy útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti üzembentartója felelős.

15/A. § (1) Forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között

1. a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
2. b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.

(2) A díj fizetési kötelezettség alá eső várakozási területen – a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében – minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.

(3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében.

(4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni.

(5) Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három- vagy négykerekű motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár várakozása esetén – a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedő időszakban – nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az előző naptári év szeptemberében és az azt megelőző tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerű számtani átlagának a kétszeresét.

(6) Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, járműszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet.

(7) A minimálisan fizetendő várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított,

1. a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelő összeg,
2. b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelő összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni első percben megtörténik,
3. c) előre váltott és a gépjárművezető által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelő összeg,
4. d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelő összeg.

A minimális fizetendő várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi időt ehhez kell igazítani.

(8) A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.

15/B. § (1) Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzőtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben a várakozási terület őrzését többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6-22 óra között legfeljebb az adott településen igénybe vehető közösségi közlekedés legalacsonyabb jegyárával egyező őrzési díj szedhető.

15/C. § (1) Ha a jármű díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási időt egy óránál rövidebb időre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb időre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni.

(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követő 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.

(2a) A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki. Ha a várakozási területen a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett, és a díjfizetés nélküli várakozás ezt meghaladóan történik, a (2) bekezdésben meghatározott pótdíj megfizetése nem mentesít a külön jogszabály alapján kivetett bírság megfizetése alól.

(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(4) Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel rögzített járműre.

15/D. § (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.

(2) A 60 napos jogvesztő határidő nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjárműnyilvántartási szervhez – az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével – elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre.

(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti járásbíróság kizárólagosan illetékes.

(4) A jármű üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármű a díjfizetés nélkül történt várakozást megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelő hatóság eljárását. 

Kapcsolódó cikkek