A jogász válaszol: így kaphat ugyanannyit a pofozkodó és a gázoló

A jogász válaszol: így kaphat ugyanannyit a pofozkodó és a gázoló

- Kategória: Kiemelt cikk
5

Olvasónk, Valmont, azaz Szabó Sándor motorosként és jogászként a barikád mindkét oldalát látja, s most igyekszik nekünk is egyszerűen, sallangmentesen bemutatni, mi áll az ítéletek hátterében.

Hadd  szóljak hozzá most a Foki Niki-balesethez kizárólag jogászként, érzelemmentesen. Kérek mindenkit, hogy ennek fényében olvassa a soraimat! Félreértés ne essék, véleményem szerint is szörnyű tragédia, de fontos hozzátenni a következőket:

– A jog nem egyenlő feltétlenül az igazsággal. Ez nem magyar sajátosság, mindenhol így van a világon. Egy megalkotott jogrendszerben nem lehet olyan szabályokat hozni, amik mindig, minden helyzetre és mindenkinek igazságot szolgáltatnak. Itt például meghalt egy ember, egy másiknak pedig maradandó egészségkárosodása lett. Ez szörnyű. Azonban tisztán józan ésszel feltenném a kérdést: Ha az elkövetőt életfogytiglanra ítélnék, akkor az visszahozná a halottat vagy meggyógyítaná a sérültet? Ne felejtsük el, hogy a jogrendszer és tipikusan a büntetőjog célja nem egyedül az, hogy a sértettnek igazságot szolgáltasson. Ez csak egy kis része. A célja elsősorban az, hogy megbüntesse az elkövetőt és hogy elrettentse őt, valamint a társadalom többi tagját attól, hogy ilyet kövessen el. Hogy erre alkalmas-e, az már más kérdés…

Gyülekező a bíróság előtt a tárgyalás reggelén (Kép: Csapó Zoltán)

Nem lehet mindent halállal vagy életfogytiglannal büntetni. Attól, hogy egy adott cselekménynek valami miatt esetleg súlyos vagy halálos kimenetele is lehet, nem jelenti azt, hogy ugyanúgy büntethető. Nem lehet egy nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett többszörös emberölést és egy közúti baleset okozást ugyanolyan fokban büntetni. Ebből viszont következik az is, hogy van, amikor az igazságérzetünket bántja egy-egy ítélet. Ez ősi és áthidalhatatlan probléma a jogrendszerekben.

Persze lehetne azt csinálni, mint Kínában, hogy egy gyorshajtásért is halálbüntetés jár, de tegyük a szívünkre a kezünket, vajon hány autóst és motorost végeztek volna már ki?

A bírót érő kritikákat a fent leírtak miatt se erőltessük szerintem. Nem szabad elfelejteni, hogy a bíró kezét köti a jog. Ő csak azt az ítéletet hozhatja, amit a jogszabály előír. Véleményem szerint biztosan őt is megviselte ez a tárgyalás, és az is előfordulhat, hogy nem ért egyet a saját ítéletével, de nem tehet mást.

Ha a bíró nem érzi igazságosnak, akkor is így kell ítélnie

Amikor mint bíró ítélkezik, ki kell lépnie önmagából, nem lehet érző ember, hanem egy szakmailag megalapozottan döntő gépnek kell lennie. Ez nem egyszerű, és a bírók emiatt nem akármilyen lelki nyomás alatt állnak, pláne egy-egy kemény bűneset kapcsán. Mindezek alapján nézzük meg a jogszabályi hátteret is kicsit!

A tettlegességig fajuló közúti incidensek nem ritkák, de csak kevés eset jut el a bíróságig. Ilyenkor, ha több bűncselekmény elkövetése is történt, akkor halmazati büntetéssel kell sújtani, tehát a legsúlyosabb cselekedet alapján, ráadásul annak felső határát másfélszeresére emelve kell elkezdeni a mérlegelést, illetve megállapítani a már említett középértéket

Itt egy közúti baleset okozásáról van szó. Ez esetben a halált okozó minősített eset a mérvadó, azaz a Btk. 235. § (2) b) pontja. Ez alapján a kiszabható büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. A kiszabáskor a bírónak van egy előírt formulája, amit alkalmaznia kell. Először is a középértékből kell kiindulnia, ami ebben az esetben három év. Ezután kötelezően figyelembe kell vennie az enyhítő és súlyosító körülményeket is, ha nem ért velük egyet, akkor is. Enyhítő körülménynek számít sok minden, pl. az eddigi büntetlen előélet. Ezek alapján tud ítéletet hozni, ahol van némi mérlegelési lehetősége, de csak korlátozottan, mondjuk felfüggesztett büntetést szab ki. A járművezetéstől eltiltás kiszabása is rendben van, hiszen azt kötelező megtenni járművel elkövetett bűncselekmény esetén, azonban teljes eltiltás csak akkor lehetséges, ha az elkövető alkalmatlan a vezetésre, ami itt vélhetően nem állt fenn. A mértékéről szintén lehet vitatkozni, de a 7 év elfogadhatónak tűnik. Érthető, hogy a motoros portálokon kemény véleményeket olvashatunk, de a megalapozott véleményhez szükség lenne a teljes anyag ismeretére, az érzelemmentes elbírálásról nem is beszélve.

Röviden tehát ez egy szörnyű eset, az ítélet sokak igazságérzetét bánthatja, de ettől még lehet jogszerű. Tudom, laikusként nehéz így kezelni. Nem állítom, hogy jó ítélet volt, de mint jogásznak, nem is az a dolgom, hogy értékítéletet mondjak róla. Szakmailag megalapozottnak tűnik, persze a teljes anyag ismerete nélkül még ezt is nehéz kijelenteni. Az ítélet nem jogerős, az ügyész fellebbezett, tehát biztosan lesz újabb kör. Bizonyára az is erős érzelmeket fog kiváltani, pedig annak nincs helye az igazságszolgáltatásban…

Szinte még meg sem száradt a tinta az ítéleten, máris újabb bírósági ügy borzolta a kedélyeket. Ebben két motoros próbált elégtételt venni az őket veszélyeztető sofőrön, szóváltásba kerültek vele, majd elcsattant pár pofon. Az eset érdekessége, hogy az egyik motoros ugyanúgy egy év tíz hónapot kapott, mint a halált és maradandó fogyatékosságot okozó Foki Niki-ügy sofőrje… Olvasónk, Anna furcsállta a dolgot, s mivel megszólította Valmontot, már érkezik is a válasz.

Kedves Anna! Értem a felháborodásodat, és valóban furcsának tűnik az ugyanolyan súlyú ítélet, de azért ez nem ilyen egyszerű. Amit leírtál, abban nem sok információ van arról, hogy valójában mi is történt. Ugyanazt tudom mondani, mint a gyulafirátóti eset kapcsán: hogy pontos, korrekt véleményt lehessen tudni, ismerni kellene a teljes peranyagot. Ettől függetlenül a leírásod alapján a következőt tudom mondani:

  • A gyulafirátóti esetben “csak” egy sima esetről beszélhetünk, egy cselekmény, egy elkövetővel. Ezzel szemben úgy tűnik számomra, hogy itt több bűncselekmény elkövetése is történt, mint súlyos vagy könnyű testi sértés, esetleg tettleges becsületsértés (ez nem derül ki a leírásból, hogy milyen súlyú volt a tettlegesség), valamint kapcsolódóan rongálás, illetve garázdaság. Ilyen esetben az ítéletet halmazati büntetéssel kell sújtani, tehát a legsúlyosabb cselekedet alapján, ráadásul annak felső határát másfélszeresére emelve kell elkezdeni a mérlegelést, illetve megállapítani a már említett középértéket.
Tudom, hogy ez nagyon furcsa, főként, hogy ilyen rövid idő elteltével két teljesen különböző megítélésű esetben azonos ítélet született, de egy-egy ügynek rengetek aspektusa van, illetve természetesen bírótól, ügyvédektől, ügyészektől is függ egy-egy eset kapcsán meghozott ítélet milyensége
  • Másik része az esetnek az, hogy többen voltak, és ez már elegendő lehet a csoportos elkövetéshez. Akkor lép életbe, ha legalább három személy vesz részt benne. Persze itt nem azt kell érteni, hogy az összes résztvevő személy aktívan üti-veri az autóst, már az is elegendő, ha ott áll és támogatja a tettlegességet elkövető személyt.
  • A fentiek alapján ha tényleg ezek merülnek fel, akkor ez könnyű testi sértésnél 2 évig terjedő, súlyos esetben 3 évig terjedő szabadságvesztés, a tettleges becsületsértés esetén 1 évig terjedő szabadságvesztés, garázdaság esetén alapesetben 2 évig terjedő, azonban minősített esetben 3 évig terjedő szabadságvesztés a kiszabandó büntetés. A garázdaság esetén a csoportos elkövetés minősítő körülménynek számít, így azt lehet ezekből az információkból mondani, hogy amennyiben a fenti esetre ez helytálló, akkor itt a 3 évig terjedő szabadságvesztés a kiszabandó maximális büntetési tétel. Mint írtam, több bűncselekmény együttes elkövetése esetén a legmagasabb büntetési tétel a kiinduló alap, azonban ha több cselekményről van szó, akkor halmazatban kell elbírálni őket. Ennek az a lényege, hogy több cselekmény esetén nem az egyes cselekményekért kerül külön-külön büntetés kiszabásra, hanem egy a teljes cselekménysorozatra vonatkozó büntetés lesz az eredmény. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cselekményekre vonatkozó legsúlyosabb büntetés felső határát másféllel megszorozzák és ez lesz a büntetési intervallum. Tehát jelen esetben a legsúlyosabb büntetés a 3 évig terjedő szabadságvesztés lenne, ezt felszorozva az 4 év 6 hónap maximális és alsó korlát nélküli szabadságvesztés lehetőségét adja. A számítási szabály alapján, miszerint a középértékből kell kiindulni, ebben az esetben ez 2 év 3 hónap szabadságvesztést jelent. Bizonyára a tettek súlya, illetve a sértetti közrehatás és egyéb enyhítő körülmények figyelembe vételével a kiszabott 1 év 10 hónap, pláne felfüggesztve, korrekt, de kifejezetten enyhe büntetésnek tekinthető.

Tudom, hogy ez nagyon furcsa, főként, hogy ilyen rövid idő elteltével két teljesen különböző megítélésű ügyben azonos ítélet született, de egy-egy ügynek rengetek aspektusa van, illetve természetesen bírótól, ügyvédektől, ügyészektől is függ egy-egy eset kapcsán meghozott ítélet milyensége.

littering-car-vehicle
Bánthatja az igazságérzetünket, ha egy autós büntetlenül megússza a kisebb-nagyobb stikliket, de ettől még nem megoldás, ha a motoroskesztyű protektoraival szabjuk ki a szerintünk megfelelő büntetést…

Tudom, hogy ez fura, hogy egy halállal végződő cselekmény és egy “egyszerű verekedés” között hogyan lehet ekkora különbség, pláne a verekedés javára, azonban mint látszik, ez sokkal összetettebb, mint amilyennek mutatja magát. Ráadásul nem tudom, hol olvastad a hírt a motoros verekedésről, de egy-egy hírportál általában csak részleges információkat közöl, hiszen így lehet szenzációt csinálni, de ez nem jelenti azt, hogy abban benne van a teljes igazság. Akárhogy is, utóbbi esetben úgy vélem, a kiszabott büntetés nem csak, hogy korrekt, de enyhe is, bármennyire furcsa ez a Foki Niki-ítélettel szembeállítva.