Téli indítgatás? Felejtsd el!

Téli indítgatás? Felejtsd el!

- Kategória: Cikkek, Karbantartás, Kiemelt cikk

Számtalanszor szóba került már, de úgy tűnik, nem lehet elégszer elismételni. Íme, öt jellemző kérdés a sokat vitatott téli indítgatásról...

 

Azt tegyük is rögtön zárójelbe, hogy miért Facebook-csoportokban kérdezik meg az emberek: hasznos-e hetente, kéthetente alapjáraton melegíteni a motort? Minimális utánajárással kiderülne, hogy a módszernek - szinte - csak hátrányai vannak, előnyei pedig elhanyagolhatóak. Most a legjobb hozzászólásokból mazsolázva, gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, miért nincs értelme.

 1. ...és akkor megszólalt a CO-riasztó.

A szomszédok valószínűleg frászt kaptak, mikor elkezdett üvölteni a szénmonoxid-riasztó. Nekem a kazánházban áll a motor. Már december közepén jelentkeztek az elvonási tünetek, ezért beindítottam kicsit. Dolgozott a szívató, és éreztem, hogy kezd k.... büdös lenni.

Az sem mellékes szempont, hogy a járó motor mellett állva össze tudsz hozni egy príma szénmonoxid-mérgezést...

Mikor a helyiség megtelt füsttel, jött a sziréna, pedig bukóra kinyitottam az ablakot is. Legközelebb majd kitolom az udvarra.

2. Mi ez a víz a motor alatt?

Vagy fél pohár koszos folyadék csorgott ki a kipufogóból melegítés közben. Nyáron persze fel se tűnt, hogy víz csapódik le a dobban. Szerintem mindenki olvasson utána, hogy mi az a kondenzvíz és rögtön rájön, miért hülyeség a pár fokos garázsban két percre elindítani a vasat.

3. Hidegindítás? Csak feleslegesen koptatod a motort

Nyilván lehetetlen pontos számot mondani, de az biztos, hogy a motor kopásának legalább 70, legfeljebb 90-95 százalékáért a hidegindítás felel.

Erre jön a riposzt, hogy nyáron is hidegen jár a motor reggelente,

de ne feledd, hogy az elkerülhetetlen, hiszen utána használod is a gépet. Ezzel szemben a téli indítgatás öncélú, felesleges, tehát csak ártasz a motornak. Itt jegyezzük meg, hogy a fiatal dízel autók tulajdonosai is hasonló tévúton járnak, amikor reggel 5-10 percig járatják a ház előtt a hideg autót, arra várva, hogy jól bemelegedjen a verda...

4. ...és ha teljesen bemelegítem?

Nyugodtan mérd le egy enyhébb téli napon, amikor motorozhatsz az utakon, hogy

  • lassan haladva mennyi idő alatt éri el az üzemi hőmérsékletet az erőforrás, illetve benne az olaj, a hűtőfolyadék stb., és
  • mennyi ideig tart, ha csak a pár fokos garázsban alapjáraton ketyeg?

Ha az első - tegyük fel - három perc, a másik pedig tíz, akkor hét percig kimondottan nagy kopásnak teszed ki a motort, ismétlem, teljesen feleslegesen.

hidegindítás
Ne csodálkozz, ha csak öt-tíz fok van a garázsban, és nem akar bemelegedni a gép

A fizikából kettessel átcsúszók is gyorsan megértik, hogy terhelés nélkül nincs munkavégzés, pontosabban jóval kisebb mértékű, ezért sokkal lassabban melegszik be a motor. Többet jár hidegen, és ezzel vissza is tértünk a kopás 70-95 százalékáért felelő hidegen ketyegéshez.

5. Ha lemerül a zselés akksi, akkor kuka. Szóval inkább beindítom néha.

Mielőtt valaki tovább terjesztené a fals igét, szögezzük le: a motorosok többsége úgy emlegeti a fekete, zárt telepeket, hogy „zselés akkumulátor”, pedig korántsem az. Valójában zárt rendszerű, AGM (gondozásmentes, felitatott elektrolitos) a becsületes neve, azaz a legelterjedtebb áramforrásokban az elektrolit továbbra is folyékony kénsav, tehát ugyanúgy „savas”, mint a fehér, áttetsző házas elődei, csak itt a folyadékot felitatják, hogy megakadályozzák a párolgást, illetve sérülés esetén a szivárgást.

Jegyezzük meg végre: AGM, tehát nem zselés, de gondozásmentes. Amit tíz-húszezerért kapsz, és fekete színű, zárt házas, az mind ilyen technológiával készül

Ettől még igaz, hogy ne merítsd le, mert megsínyli, de az elindítást sem javasoljuk. Miért? Nos, megint csak az alapvető fizika lesz segítségedre: egy átlagos nagymotor 3-400 watt teljesítményű generátora aligha tölt fel bármit is az ötperces - vagy negyedórás - járatás alatt. Nem véletlen, hogy az úgynevezett okostöltők is 5-10 órán keresztül töltik az akksikat, vagyis az a 10-15 perc nem oszt, nem szoroz - kár ezzel indokolni a felesleges indítgatást.

Röviden tehát: ha mennél vele egy kört, nosza, indítsd be, de egyébként nem érdemes bántani szegény motort. Miként a téli felkészítésről szóló cikkünkben írtuk: mosd le, adalékold a benzint, töltsd fel az akksit, és annyi - minden más ráér tavasszal.

Continental 2019

Facebook Comments

15 Comments

  1. Egy dolog maradt ki az akkumulátor kapcsán. A ráírt, névleges teljesítményét 25 fokon tudja. A pár fokos garázsban már igencsak leromlik a teljesítménye.

  2. Na végre, hogy leírta valaki! Ezentúl, ha vmi oktondi kötözködik, csak belinkelem neki ezt. Nem kell többé egyesével leírnom, hogy miért hülyeség 😀

  3. Kiss Gábor

    Egy kérdés hogy mivel lehet,érdemes adalékolni a benzint?
    Köszönöm a válaszokat!

    1. Többfélét próbáltunk már, egytől-egyig bevált mind. Most épp ilyen Jet cucc van benne, amit a cikkben is láthatsz:

      https://hegylakok.hu/2018/11/motorkerekpar-teli-felkeszitese-fogadjunk-hogy-erre-nem-gondoltal/

  4. Ezek szerint mindenki számára egyértelmű (mostmár), hogy a hidegindítás (télen-nyáron) viszonylag nagy kopással jár.
    Szóval, én maradok a hideg idő előtti olajcserénél (autóban is), nem pedig tavasszal/nyáron.

  5. István Kocsis

    Azért én egy cseppet vitatkoznék a feleslegességéről, mert ugye egy motort bizonyos időközönként járatni kell, legyen az motorban, sportkocsiban vagy éppen egy tankban. Például a komoly sportkocsigyűjtők erre a célra külön embereket tartanak, talán nem véletlenül és persze nem csak nyári idénymunkaként… 🙂
    Nézzük, hogy miért is van ez így:
    A télen-nyáron kérdés csak emberi érzékelés! A motor alapvetően hőmérséklet-különbséggel, kompresszióval, illesztésekkel,
    kenőanyaggal, üzemanyaggal, levegővel meg egy kis isteni szikrával működik, ha ezek az üzemeltetési körülményekhez vannak igazítva, akkor ő köszöni szépen, kiválóan érzi magát! A megfelelő kenőanyagok használata esetén nem a téli indítás fog kopást okozni, mivel a hengerek hőmérséklet-különbségből származó mikron körüli méretváltozás jóval kisebb, mint az illesztési hézag. Ebből a szempontból sokkal nagyobb szerep van a kopásban az érintkező alkatrészek felületéről eltávozó olajfilmnek, ami a hosszú idejű állás miatt következik be. Mondjuk ennek belátása talán senkinek nem okoz problémát. 🙂
    Ha már itt tartunk, akkor egy szakszerű indítási módszer hosszú idejű állás után: Gyertyák ki, kis olaj a hengerekbe, önindítózás, gyertyák vissza, aztán hagy szóljon. 🙂
    És persze az olajosflakonon lévő jelölések sem csak a sorminta miatt vannak rajta, nyilván a kenőanyagoknál is alapvető a hőmérsékleti határok betartása.
    Továbbá nem árt tudni valamit a motor belső szerkezetéről is. A járatás fontossága egyrészt a rendszeres olajfilm létrehozásában rejlik, ami indításnál is fontos súrlódáscsökkentő tényező. További szerepe még a melegben tartott motoroknál is jelentős, ugyanis mindenhol a hideg vas lesz a páralecsapódás központja. Ha a motor bármelyik szelepe nyitva van, márpedig sanszos, hogy valamelyik mindig nyitva van, akkor a párás levegő a hosszú állásban megtalálja magának az utat akár a motor belsejébe is. Persze ez nem fél év alatt fogja tönkre vágni a gépet, és persze nem egy befecskendezős motornál, főleg ha nem tengerpart közelében lakunk, de hát a tapasztalat mégis csak azt mutatja, hogy egy motort rendszeresen járatni és olajozni kell. 🙂
    Már csak azért is, mert nem kell a párás levegőnek bejutnia egy motorba ahhoz, hogy a motor álló helyzetben tönkre menjen! A járatás fontossága ebben az esetben az érintkező fémfelületek tartós érintkezésének a megszüntetésében rejlik, ugyanis a fémes alkatrészek “összerohadásában” a különböző vagy akár az azonos anyagminőségű felületek közt létrejövő elektromos feszültségkülönbség játssza a főszerepet!
    Na ennek megértéséhez már egy kicsit mélyebben bele kell menni a fizikába! 🙂
    Ezt a feszültségkülönbséget ugyanis nem lehet megszüntetni egyszerű földeléssel, ami egyébként jó módszer nemcsak a statikus fémszerkezetek, hanem a járművek külső(!) felületi korrodálásának a megelőzésére is. A belső fémalkatrészek közti feszültségkülönbségeket ugyanis egyrészt a világűrből érkező részecskezápor folyamatosan fenntartja, másrészt a fémek felületén létrejövő oxid/olajréteg el is szigeteli a környezettől pl. a blokkháztól. Ezért a tartósan érintkező fémfelületek korrodálni fognak, ezt a motorban csak az érintkezés rendszeres megszüntetésével, azaz a járatással lehet kiküszöbölni. Az olaj ebben a jelenségben kifejezetten káros szerepet játszik, viszont a motor működéséhez elengedhetetlen ugye… 🙂
    Azért egy megjegyzést az aksi kérdéshez is tennék, mert igaz ugyan, hogy normál töltésnél legalább 1 óra kell az aksi veszteségének a pótlásához (önindítós motornál), ha viszont levesszük a töltőfeszültséget 13.2V-ra, akkor az aksinkat a kapacitásának megfelelő áram többszörösével is tölthetjük, így pár perc(!) alatt visszatöltődik a veszteség. Ez egyébként a gyorstöltés háttere. Arról már nem is szólva, hogy télen úgyis ki van szedve az aksi, és rendszeresen töltésre van téve, már legalábbis jobb helyeken. 🙂
    A kondenzvíz csak akkor okoz problémát, ha nem melegszik fel eléggé a kipufogórendszer. Mondjuk nálam még ez se okozna gondot, mert valaki már leszerelte a dobot a gépről… 🙂
    Elég durva tévedés viszont a motor bemelegedését(!) és a leadott teljesítményét ebben a vonatkozásban összekapcsolni! A bemelegedés a felmelegítendő tömegek (fém, víz, olaj) hőkapacitásától függ, azaz fordulatszám függő, míg a teljesítmény a hőelvezető képességtől, ami anyagminőség és áramlási sebesség függő, lásd a termosztát és a hűtő szerkezetét és működését. Ezért bemelegítést célszerű álló helyzetben végezni, főleg téli időszakban.
    Olyan Darwin-díjas megmozdulásokra, hogy valaki zárt térben járatja a motort, azt hiszem teljesen felesleges reagálni. 🙂
    Mindezeket és persze a világban eddig összegyűlt több évtizedes üzemeltetési tapasztalatokat figyelembe véve én határozottan javaslom a rendszeres időközönkénti indítást, és az üzemi hőfokig tartó bemelegítést függetlenül attól, hogy éppen melyik évszakban vagyunk. 🙂

      1. Péter Nagy

        Teljesen mindegy meddig írta,de nagyon nem hülyeség amit itt olvashatsz.

  6. István Legin

    Nálam 2 motor van! Tavaly nem indítottam be, mert a nagyokoskák azt mondták nem kell. Belekötött mindkettőbe a szuper modern adalékos benzin. Hiába volt még a + adalék is. Xart se ért. Karburátorok ki nagy melóval, irány a szerviz, ultrahangos tisztítás jó pénzért. Karbik be jó melóval, Szóval senki nem okoskodjon nekem, hogy nem kell indítgatni! Marhaság. Igenis meg kell járatni, 2-3 hetente, ha nem akartok így járni!

    1. „Szóval senki nem okoskodjon nekem, hogy nem kell indítgatni! Marhaság”

      A belerohadt benzinnek nem az indítgatás az ellenszere…

    2. Maróti András

      Fel nem foghatom, hogy egy-kétéves álláshoz miért etanolos, adalékolt benzint tettél a motorba… Legalja osanos 95-ös+sok-sok stabilizátor hozzá vagy etanolmentes OMV és abba Spuri, Jet stb. Hidd el, sosem lesz gondod vele: nekünk se volt, pedig az RF és az FJ is bajos ilyen szempontból.

    3. Kocsis András

      A karburátor pohár – kehely (ki hogy nevezi) alján van egy csavar, ami arra szolgál, hogy le enged a benzint a karbiból. Csodák csodájara nem fog a benzin adalék belekötni. Tavasszal nekem ez miatt, soha nem volt problémám. Persze arra is oda kell figyelni, ha vákumos a csap, jól zárjon, mert ha nem, tavaszig képes a karburátorn át, a hengerbe, onnan az olajteknőbe szivárogni a benzin, akár több liter is. Nem kell részleteznem, hogy az az olaj már nem képes ellátni a feladatát, és rövid úton csapágyas is lehet a hajtókar. Béke!

  7. Péter Nagy

    Még csak annyit fűznék hozzá,hogy aki fél a téli indítás káros következményeitől,az abba gondoljon bele,hogy egy napi használatban lévő autót egy tél alatt(5hónap) kb.100-150-szer indítanak be.És most azt hagyjuk,mert muszáj.Míg egy motort kb.6-10szer indítasz be egy tél alatt!Ha megfelelő olaj van a gépben,és az olajcsere periódusok be vannak tartva,nem gondolnám ,hogy a plusz fokos garázsban párszor beindított motor oly sokat károsodna.Míg a mínuszokban használt kocsi is bírja a gyűrődést.Érdekesség képen említeném meg,hogy egy barátom szalonból kihozott motorja,amiben 18000 km-van fűtött garázsban állt végig.A nagyon ritka használatból adódóan szimering károsodást is szenvedett(csöpög az olaj),mivel ez az alkatrész is igényelné az olaj által nyújtott kenést.Persze az sem hasznos ha az ember 2 percre indítja be a motort,és végig szívatóval járatja!Ha rövid időn belül vissza vesszük a szívatót és utána még hosszabb ideig járatjuk,hogy bőven felmelegedjen,nem hinném,hogy ártunk vele.Minden olaj kenésű gépnek káros a hosszabb állás!!!!

    1. „egy napi használatban lévő autót egy tél alatt(5hónap) kb.100-150-szer indítanak be.És most azt hagyjuk,mert muszáj”

      Gratulálok a teljesen zagyva logikádhoz… Hagyjuk, hogy muszáj? Szóval, ha lenne egy autód, ami a meleg garázsban áll, akkor azt is kéthetente 20-30 perced járatnád egy helyben, míg el nem éri az üzemi hőmérsékletet? Ugye, hogy nem…

      Pont ez a lényeg, amit szeretnél kihagyni:

      – az autót nem alapjáraton melegíted negyed vagy fél órán át,
      – muszáj elindítanod, egyébként hozzá sem nyúlnál tavaszig.

      „Minden olaj kenésű gépnek káros a hosszabb állás!”

      Egyetértünk. Ha két-három évig áll, az nyomot hagyhat rajta. Két-három hónap viszont garantáltan nem – kár bántani.

      Egyébként meg teszek rá: ha a Te lelkednek fontos, hogy havonta kétszer halld a hangját, akkor csináld, szíved joga. Viszont amíg a motorod gyártója ez nem javasolja, addig kár mást győzködni róla…

Válasz