Számtalanszor szóba került már, de úgy tűnik, nem lehet elégszer elismételni. Íme, öt jellemző kérdés a sokat vitatott téli indítgatásról…
Azt tegyük is rögtön zárójelbe, hogy miért Facebook-csoportokban kérdezik meg az emberek: hasznos-e hetente, kéthetente alapjáraton melegíteni a motort? Minimális utánajárással kiderülne, hogy a módszernek – szinte – csak hátrányai vannak, előnyei pedig elhanyagolhatóak. Most a legjobb hozzászólásokból mazsolázva, gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, miért nincs értelme.
1. …és akkor megszólalt a CO-riasztó.
A szomszédok valószínűleg frászt kaptak, mikor elkezdett üvölteni a szénmonoxid-riasztó. Nekem a kazánházban áll a motor. Már december közepén jelentkeztek az elvonási tünetek, ezért beindítottam kicsit. Dolgozott a szívató, és éreztem, hogy kezd k…. büdös lenni.
Mikor a helyiség megtelt füsttel, jött a sziréna, pedig bukóra kinyitottam az ablakot is. Legközelebb majd kitolom az udvarra.
2. Mi ez a víz a motor alatt?
Vagy fél pohár koszos folyadék csorgott ki a kipufogóból melegítés közben. Nyáron persze fel se tűnt, hogy víz csapódik le a dobban. Szerintem mindenki olvasson utána, hogy mi az a kondenzvíz és rögtön rájön, miért hülyeség a pár fokos garázsban két percre elindítani a vasat.
3. Hidegindítás? Csak feleslegesen koptatod a motort
Nyilván lehetetlen pontos számot mondani, de az biztos, hogy a motor kopásának legalább 70, legfeljebb 90-95 százalékáért a hidegindítás felel.
Erre jön a riposzt, hogy nyáron is hidegen jár a motor reggelente,
de ne feledd, hogy az elkerülhetetlen, hiszen utána használod is a gépet. Ezzel szemben a téli indítgatás öncélú, felesleges, tehát csak ártasz a motornak. Itt jegyezzük meg, hogy a fiatal dízel autók tulajdonosai is hasonló tévúton járnak, amikor reggel 5-10 percig járatják a ház előtt a hideg autót, arra várva, hogy jól bemelegedjen a verda…
4. …és ha teljesen bemelegítem?
Nyugodtan mérd le egy enyhébb téli napon, amikor motorozhatsz az utakon, hogy
- lassan haladva mennyi idő alatt éri el az üzemi hőmérsékletet az erőforrás, illetve benne az olaj, a hűtőfolyadék stb., és
- mennyi ideig tart, ha csak a pár fokos garázsban alapjáraton ketyeg?
Ha az első – tegyük fel – három perc, a másik pedig tíz, akkor hét percig kimondottan nagy kopásnak teszed ki a motort, ismétlem, teljesen feleslegesen.
A fizikából kettessel átcsúszók is gyorsan megértik, hogy terhelés nélkül nincs munkavégzés, pontosabban jóval kisebb mértékű, ezért sokkal lassabban melegszik be a motor. Többet jár hidegen, és ezzel vissza is tértünk a kopás 70-95 százalékáért felelő hidegen ketyegéshez.
5. Ha lemerül a zselés akksi, akkor kuka. Szóval inkább beindítom néha.
Mielőtt valaki tovább terjesztené a fals igét, szögezzük le: a motorosok többsége úgy emlegeti a fekete, zárt telepeket, hogy „zselés akkumulátor”, pedig korántsem az. Valójában zárt rendszerű, AGM (gondozásmentes, felitatott elektrolitos) a becsületes neve, azaz a legelterjedtebb áramforrásokban az elektrolit továbbra is folyékony kénsav, tehát ugyanúgy „savas”, mint a fehér, áttetsző házas elődei, csak itt a folyadékot felitatják, hogy megakadályozzák a párolgást, illetve sérülés esetén a szivárgást.
Ettől még igaz, hogy ne merítsd le, mert megsínyli, de az elindítást sem javasoljuk. Miért? Nos, megint csak az alapvető fizika lesz segítségedre: egy átlagos nagymotor 3-400 watt teljesítményű generátora aligha tölt fel bármit is az ötperces – vagy negyedórás – járatás alatt. Nem véletlen, hogy az úgynevezett okostöltők is 5-10 órán keresztül töltik az akksikat, vagyis az a 10-15 perc nem oszt, nem szoroz – kár ezzel indokolni a felesleges indítgatást.
Röviden tehát: ha mennél vele egy kört, nosza, indítsd be, de egyébként nem érdemes bántani szegény motort. Miként a téli felkészítésről szóló cikkünkben írtuk: mosd le, adalékold a benzint, töltsd fel az akksit, és annyi – minden más ráér tavasszal.