A két- és négyütemű motorok története – I. rész – Tüzes évszázadok

A két- és négyütemű motorok története – I. rész – Tüzes évszázadok

- Kategória: Kiemelt cikk

Jó eséllyel utolsó évtizedüket kezdik 2020-ban a hagyományos, belső égésű erőforrások, mielőtt átadják helyüket a hangtalan, végtelenül nyomatékos villanymotoroknak. Tekintsünk vissza a búcsúzó technikára: így zajlott a gépek két évezredes fejlődése…

 

A tűz hasznosítása juttatta el az emberiséget a belsőégésű motorhoz, és azon keresztül napjaink közlekedési formáihoz, beleértve a motorozást. Bizonyíték van arra, hogy a homo erectus már 790 ezer évvel (!) a jelenkori ember, a homo sapiens előtt használta a tüzet. Nagyon fontos szerepet töltött be az emberré válás folyamatában, elvégre a beszéd és a tárgyhasználat mellett a tűz megszelídítése emelte ki őt az állatvilágból. A huszadik századi kutatások szerint az első lépcsőfok a tűz megzabolázása felé a passzív tűzhasználat volt. Ennek legrégebbi bizonyítékait a Karmel-hegyi mészkőszikláiban találták meg a Tabun-barlangban, ami Haifa közelében, Észak-Izrael Földközi-tengeri partja mentén található.

A tűz és a mozgás kapcsolata – így néz ki az égés (nem robbanás!) a henger belsejében az üveghengerfejen át

A barlangban fellelt, pattintott kőszerszámok törmelékei és az azokból készített eszközök vizsgálata során a régészek megállapították, hogy néhány közülük elszíneződést, repedezettséget és kisebb kerekded torzulást mutat, melyek a tűz hatásaira utaló jelek.

A motorozás úttörője: Karl Friedrich Benz

A tűz háziasításának hosszú, verejtékes útja vezetett el ahhoz az éjszakához, melyen megszületett a mai kétütemű motorok őse. Érdemes elolvasni, mit gondolt a tervező-feltaláló Karl Friedrich Benz a belső égésű motorról:
„Utolsó fillérünket is a kétütemű motorba fektettük… Végül 1879-ben, szilveszter éjszakáján feleségem parancsolt rám, hogy menjünk át a műhelybe, mert valami nem hagyja nyugodni! Körülálltuk a gépet, és megforgattam a lendítőkereket. Szép, egyenletes ritmussal megszólalt a jövő zenéje, és mi egy órán át hallgattuk áhítatosan. Nem létezhet olyan varázsfuvola, aminek hangját a motor kattogó zenéjével felcseréltünk volna – emlékezett vissza Benz.

Karl Benz kétütemű motorja (Kép: Fanmercedesbenz.com)

Mannheimban 1933-ban leplezték le Karl Friedrich Benz szobrát, az ünnepségen jelen volt Berta asszony is, Benz 84 éves felesége és pár szóval megemlékezett férjéről. Könnyeivel küszködve elmondta, hogy „1877-ben elvitték a műhelyünkből az eszterga- és fúrógépet, hogy a hitelező megkaphassa 2000 márkáját. Ma is nyomasztó, ha éjjelente arról álmodom – merengett el.

Ha nincs tűz, nincs motorozás sem

Bármilyen meglepő, még ma is a tűz által nyerjük az előállított energia legnagyobb részét. A hőerőművekben kőolajat, földgázt, alternatív energia-hordozókat égetnek el, a hőenergiát pedig elektromos áram előállítására használják fel. Ismereteim szerint időszámításunk szerint 40-50 körül, Hérón a görög matematikus, fizikus és feltaláló munkássága nyomán jelent meg a hő mint munkavégzés eszköze. Kezdetben egyszerű hasznosítást ötölt ki: egy forgó gömböt, majd a templom ajtónyitó szerkezetét, mely így kvázi önműködő volt, sőt ez utóbbi lényegében az első hőerőgépnem számít az emberiség történetében, míg a forgó gömb volt az első gőzzel működő szerkezet.

Íme, az első gőzmotorkerékpár! Sylvester Howard építette 1869-ben, és 64-gyel száguldott, ami az akkori utakat elnézve kész életveszély volt

A templom ajtónyitó szerkezetének lényege, hogy a szárnyakat egy lánc segítségével összekötötték a templomajtó forgástengelyével, és egyik végén egy adott tömegű tárgyat rögzítettek hozzá, amely biztosította az ajtó zárt állapotát. Az oltáron lobogó tűz felmelegített egy tartálynyi vizet, amely a térfogatnövekedés következtében átömlött a mozgató lánc másik végén rögzített edénybe. A megbomló egyensúly hatására egy előre kikísérletezett időpontban az ajtók feltárultak.

Az első fecske: Scott sorkettes, kétütemű erőforrása 1904-ből

Hogy kapcsolódik ez a mai kétütemű motorokhoz? Nos, az elv nem sokat változott az elmúlt kétezer évben, bár Lomonoszov termodinamika főtétele azért alaposan megkeverte a kártyákat. A folytatásban jönnek a gőz- és lőporgépek, majd eljutunk a belső égésű erőforrásokig – tartsatok velünk akkor is!

Continental 2019

Facebook Comments

3 Comments

  1. Maróti András

    Igényes írás!!! Felőlem már holnap jöhet a következő rész 🙂

  2. Jó kis összesítés, ígéretes sorozatnak néz ki, bár a bevezetés egy picit mintha erős lenne “Jó eséllyel utolsó évtizedüket kezdik 2020-ban a hagyományos, belső égésű erőforrások” szerintem bőven lesznek még robbanómotorok 2030 után, sőt szerintem motorfejlesztések is lesznek, én még nem temetném el a hagyományos technikát, esetleg 2100-ban megnézném hol tartunk 🙂

    1. Maróti András

      Lesznek, használtan 🙂 Sajnos 2025 és 2030-ban egy rakás ország betiltja a benzines/dízel autók árusítását. Az elindítja a dominót, csak idő kérdése, mikor ér el a motorokig.

Válasz