Beszélgetés Horváth Tamással – II. rész – „Muszáj átgondolni az elektromos támogatás feltételeit…”

Beszélgetés Horváth Tamással – II. rész – „Muszáj átgondolni az elektromos támogatás feltételeit…”

- Kategória: Cikkek, Kiemelt cikk, Közélet

Horváth Tamás, a KSR Moto Magyarország megalapítója és ügyvezető igazgatója irigylésre méltó szakmai életúttal büszkélkedhet, tudniillik évekig dolgozott előkelő pozícióban neves német autógyártó vállalatoknál. Mérnökként nyomon követi a világban zajló járműipari folyamatokat, s jól tudja, hogy milyen kihívások előtt áll ez a szektor, azon belül is a motorkerékpár-ágazat. A szakembert az elektromobilitásról, a villanyhajtás fejlődésének lehetséges irányairól és a tiszta üzemű kétkerekűekkel kapcsolatos jogszabályi környezetről faggattuk. Interjúnk második része következik.

– Mi a véleménye, mik a legnagyobb gondok az alternatív hajtású apró kétkerekűek – gördeszkák, rollerek, segwayek stb. – hazai szabályozásával?

– Mindenütt Európában sportszer vagy játék besorolású az apróságok többsége. Természetesen kaphatóak gépjárműnek minősített rollerek is, tehát szabályosan közlekedhetnek az utakon, viszont ezek minden olyan feltételnek megfelelnek, amit az adott ország ennél a kategóriánál előír. Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy Magyarországon sok olyan eszköz megjelenik az áruházak kínálatában, melyeket más uniós országban nem lehetne közlekedési eszközként forgalmazni.

Érdemes lenne tisztába tenni az elektromos rollerekkel és a hozzájuk hasonló eszközökkel kapcsolatos szabályokat. Ez az érdeke a használóknak, a forgalmazóknak és a hatóságoknak is

A KRESZ-ben szerepelnek a gépjárművekhez kapcsolódó tárgyi feltételek és azok az előírások, melyek a vezetőkre vonatkoznak. Kizárólag érvényes, itthon vagy az unióban kiadott hatósági engedéllyel, illetve jóváhagyással rendelkező gépjármű vehet részt a forgalomban. Amelyik eszköz nem rendelkezik ilyennel, az bizony nem közlekedhet az utakon. Mindemellett a KRESZ azt is leírja, hogy olyan gépjárművet vezethetünk, amelyre megszereztük a jogosultságot – mivel a rollerek és társaik zöme a hazai regulák értelmében nem minősülnek gépjárműnek, B-s jogsival sem pattanhatunk rájuk, hogy az utcán guruljunk velük. Igaz, mindezt rengetegen nem így értelmezik, és ebből fakad a – szándékos vagy véletlen – félreértések zöme.

KRESZ-kisokos: Ki és mit vezethet?

Az elektromos rollerek, gördeszkák és egyéb járgányok kapcsán sokszor előkerül a kérdés, vajon részt vehetnek ezek a közúti forgalomban? Nos, a KRESZ egyértelmű választ ad a kérdésekre, ugyanis:

1. A közlekedésben kizárólag olyan járművel szabad részt venni, amelynek érvényes hatósági engedélye van – 1/1975 5.§ (1) a.

2. Járművet az vezethet, aki a jármű 1-es pontban említett hatósági engedélyében szereplő járműkategóriára érvényes engedéllyel rendelkezik, és eltiltva nincs – 1/1975 4. § (1) a.

3. A jármű hatósági engedélyét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania – 1/1975 5. § (4)

– Hazánkban jelenleg többféle módon – készpénzes állami támogatással, adó- és illetékmentességgel, ingyenes parkolással stb. – ösztönzik az elektromos autók vásárlását és üzemeltetését. Milyen programra lenne szükség a villanymotorok és -robogók további elterjedéséhez? Jónak tartja a tavasszal meghirdetett, elektromos robogók vásárlását támogató pályázatot?

– A járműbeszerzést segítő programot jó iránynak tartom, igaz, az ötmilliárdos keretet 24 óra alatt kimerítették a jelentkezők. Érdemes talán megemlíteni, hogy a kereskedőinktől származó információk alapján csak a mi hálózatunkban több mint 1100 elektromos motorra lett volna igény, viszont a pályázat ennek csak a töredékére biztosított forrást.

A visszajelzések alapján azt látjuk, hogy a tömegközlekedés alternatívái nem elsősorban az elektromos biciklik és az elektromos segédmotorral felszerelt kerékpárok. Ezekre az eszközökre kevés autós ül át, viszont az A1-es vagy felsőbb kategóriába tartozó motorkerékpárokat szívesen választják a négykerekűek kiváltására

Meggyőződésem, hogy a következő időszakban olyan, nagyobb körben elérhető állami segítséggel lenne érdemes előrukkolni, melynél a számításba vehető járműkategóriákat szakmai szempontok alapján, illetve a felhasználói igényekhez jobban illeszkedő módon választják meg. Ha azt szeretnék elérni az illetékesek, hogy a tiszta üzemű motorok tehermentesítsék a városok közlekedését, akkor nem csak a segédmotoros kategóriába tartozó robogók, hanem az A1-es kategóriájú gépek beszerzését is fontos lenne támogatni, mert – felmérések alapján – igazából ezekre mutatkozik nagyobb igény. Egy futár vagy egy ételkihordó is szívesebben ülne erősebb, a városi forgatagban jól manőverezhető áramos mocira, a kiírásban szereplő változatokat tulajdonképpen sokan kényszerűségből vették meg.

Az elektromos kétkerekűek között piacvezető NIU kínálatában segédmotor kategóriájú és A1-es jogsival vezethető modellek is felsorakoznak, utóbbiakra egyre nagyobb az igény a magyarok körében

Nem tartom helyesnek, hogy kizárták a rendszámos, A1-es jogsival vezethető motorokat, illetve lényegében az akkumulátor mérete, kapacitása volt az egyik legfontosabb a műszaki kritériumok között. Ez oda vezetett, hogy a legkorszerűbb, lítium-ionos akksis gépek nem férhettek bele a meghatározott ársávba, ráadásul a telepnél lényegesebb műszaki paraméterek is háttérbe szorultak. Nem kérdés, hogy a hatékonyabb fékrendszerrel megáldott, merevebb vázú és izmosabb motorok futárcélokra alkalmasabbak, mint a „csak” erősebb akksival felvértezett modelleknek.

 

Facebook Comments

Válasz