COVID után edzés: egy rendhagyó szezonkezdés a pályán

COVID után edzés: egy rendhagyó szezonkezdés a pályán

              - Címkék |Kiemelt cikk

Bár ma nem éppen tavaszias az idő, most már bátran mondhatjuk, hogy elkezdődött a motoros szezon. Hogy miért más ezúttal a tavaszi átmozgatás? Nos, minap dolgozni indultam, de végül egy kiadós pályázás lett belőle sok-sok meglepetéssel – elmesélem, miért.

Hosszú téli pihenő ellenére sokan elfáradtunk tavaszra

Bizonyára nem egyedül vagyok, aki kimerült és/vagy hozzám hasonlóan átesett a Covidon is az elmúlt hónapokban. Tudjátok, évekig jártam Kyokushin karate edzésre, ahol Zsiga Zsolt háromszoros Európa-bajnok, volt gimnáziumi osztálytársammal minden évben végigcsináltam a versenyzői felkészülést, s ennek hála a kondícióm remek volt. Azóta megváltoztak a körülmények a munkám miatt, kevesebb edzésre volt lehetőségem, aztán tavaly bezártak az edzőtermek, év végén pedig teljesen kimerültem az állandó hajtásnak köszönhetően, majd a vírust is benyeltem. Felmerül a kérdés: ennek mi köze a motorozáshoz?

Minden évben, általában februártól rendszeresen álmodom a motorozással és bármit megtennék egy azonnali szezonkezdésért

Mint azt sokan tudjátok, április 12-én letérdelt a Vodafone hálózata, s vele együtt a munkahelyem szervere is, így 11 órakor nagyon kedvesen felajánlották a hazamenetel lehetőségét. 20 fokot mutatott a hőmérő és tudtam, a hét többi napján nagyon hideg lesz. Tüstént a telefonomhoz nyúltam, hívtam a Kakucsringet, hogy mehetek-e motorozni. Tíz perc múlva már – mintha karácsony lenne – megemelkedett pulzusszámmal a garázs felé baktattam, fél órán belül pedig a GSX-R-t tankoltam a benzinkúton. Éreztem, ez az izgatottság és a fél év kihagyás rossz kombináció.

Még csak a szezon elején vagyunk, de már így is számtalan esetben panaszkodnak a közösségi médiában, hogy sokan türelmetlenül közlekednek a szerpentineken, városokban és országutakon. Sajnos az elmúlt hétvégén magam is láttam, mennyire siettek motoros társaim a városon belül… (A kép illusztráció)

Úgy éreztem, ha nem fenyegetne megannyi veszélyforrás a közúton, lecsutkáztam volna a gázt, csakhogy minél hamarabb odaérjek. Pontosan ezért mantráztam az elején: „Peti! Nyugi, elég időd áll rendelkezésre, hogy elfáradj a pályán, annyival nem érsz oda hamarabb!” Megérkezést követően tudatták velem a maszk kötelező használatát, a távolságtartást és a kézfertőtlenítő hollétét. Vettem néhány mély lélegzetet, ezzel is segítve az izgatottság leküzdését.

Motoros szezonkezdés: végre kezdtem bemelegedni a pályán, aztán jött a hoppá…

Tükrök, tanktáska és telefon az asztalon hagyva, én meg a pályán – alakul a hangulatom. Kezdek belejönni a mozgásba, ámbár érzem, a combjaim és a jobb alkarom néhány kör után kezd fáradni. Különösebben nem izgat, tisztában vagyok vele, elszoktam a motorozástól. Megteszek néhány további kört,

kezd lankadni a figyelmem, így jobb ha lejövök a pályáról. Pulzusszámom 130 felett, a levegőt pedig úgy veszem, mintha futottam volna…

Nagyon meglepődtem, hiszen soha nem éreztem így magam, de mint kiderült, mások is átestek a jelenlévők közül a nyavalyán és hasonlóan magas volt a pulzusuk. Úgy látszik, a COVID és a pályázás nem jóbarátok…

Egy biztos, a havi 30 kilométernyi futás igen karcsú, ezért fokozatosan megemelem és gatyába rázom magam – a motorozásért bármit! Amennyiben te is átestél a fertőzésen, ajánlott nagyszervizt csináltatni magadon, hogy tisztában légy tested állapotával

Sajnálatos módon ilyen utóhatás is előfordul, ráadásul a fél év alig sportolás hatásai is gyorsan jelentkeztek. Kivizsgáltattam magam orvosokkal, ellenanyaggal szerencsére bőven rendelkezem, de állítólag időbe telik, míg az állóképességem a régi lesz. Korábban átélt, nap végi fejfájásaimból okulva minden etap után legurítottam 4-5 deciliter vizet a 15-20 perces pihenők alkalmával, valamint ettem néhány falatot is.

COVID után csak fokozatosan terheld magad!

Személy szerint minden évben vezetéstechnikai tréninggel vagy pályamotoros oktatással kezdem a szezont, hogy újra megszokjam a saját motorom és belerázódjak a motorozásba. Nemcsak remek kikapcsolódás, hanem hatalmas élmény is minden olyan képzés vagy tréning, amin részt veszel. Tudom, sokan gondolják úgy, gáz ha elmegy a 10 éves gyerek külső íven, ezért inkább maradnak a szerpentinezésnél, pedig az ilyen tréningeken lehet a legtöbbet fejlődni.

Versenypályán a bukótérnek köszönhetően nem csúszhatsz be a szembejövő autó vagy az útszéli szalagkorlát alá – persze ettől függetlenül figyelni kell a többi jelenlévőre

Higgyétek el, ezektől a fiatal tehetségektől is rengeteget tanulhatunk, ráadásul a versenypályák töbnbnyire normális, segítőkész emberekkel vannak tele, akik nem cikiznek majd ki, ha lassú vagy – a többivel meg nem kell foglalkozni! Mit gondolsz, némi alázatosság megér annyit, hogy jobb motorossá válj? Szerintem nagyon is!

Néhány tipp kezdőknek pályamotorozáshoz

Őszinte leszek, én is úgymond csak „maszatolok” a pályán, nem holnap döntök körrekordot a Hungaroringen, de úgy gondolom, a szabályok betartása nem köridő kérdése. Következőkben szeretném megosztani veletek, mégis mely elveket látom alapjaiban fontosnak, ha még nem jártál pályanapon.

– Műszakilag megfelelő motorral érkezz, szánd rá az anyagiakat a szervizelésre, alapos karbantartásra!

– Légy kedves másokkal, hiszen sose tudhatod, ki segít majd, ha problémád akad!

– Pálya szabályzatát mindig hallgasd, esetleg olvasd el figyelmesen!

– Legyen egyértelmű a mozgásod, ne cikázz jobbra-balra vagy csinálj kiszámíthatatlan, hirtelen irányváltásokat!

– Amennyiben kiállnál a boxba, akkor a többiek megzavarása nélkül, időben tedd fel a kezed és a pálya azon szélén haladj, ahol a kihajtási lehetőség van. Ha későn jutott eszedbe, menj még egy kört és utána hajts ki!

– Tudom, sokan lábbal jeleznek, de ezt nem javaslom – miként oktatóm, Chrobák Jani sem –, hiszen a melletted elhaladó motor nekimehet a kinyújtott lábadnak.

Fent, az első képen 2017-ben vagyok ugyanebben a kanyarban, itt pedig 2019-ben. Ekkor második alkalommal voltam Chrobák János oktatásán. Messze járok a profi szinttől, mint Makó Jeruzsálemtől, viszont mindig sokat tanulok a profiktól!

– Profiktól hallottam, hogy mindig a hátulról érkezőnek kell megoldani a szituációt, ám számtalanszor láttam olyan esetet, amikor a kanyarban gyorsabban érkezőket feltartotta az elöl haladó, egyenesben meg elhúzott ahogy csak bírt a teljesítménytöbblet miatt, aztán ment a mutogatás – ez inkább a kisebb pályáknál kiélezettebb, mint pl.: Kakucsring, Máriapócs, Brezova.

– A pályanap nem verseny! Éppen ezért ne másokat, hanem magadat próbáld legyőzni önuralommal és a pályára koncentrálással!

– Ha rendelkezel köridőmérővel, akkor eleinte hagyd otthon a kamera mellett! Próbálj a mozdulataidra koncentrálni, ne feszélyezzen a bizonyítási vágy!

Ha szeretnéd, Kakucsringen az RRS Suspensions tulajdonosa, Dávid Pisti profi módon beállítja a futóművet. Hogy milyen lesz utána a motor? Azt hiszem, a végeredmény az arcomra van írva!

– Keress tapasztalt oktatót, aki segít az alapokban és hasznos tanácsokkal lát el a nap folyamán!

– Igyál sok folyadékot a pihenők alkalmával, ugyanis a 20 perces etapon akár 7 deciliter (!) folyadékot is veszíthetsz!

Vigyázzunk egymásra – halljuk szüntelen

Bármerre is motorozol – szerpentinen, versenypályán vagy országúton –, kérlek, légy körültekintő, figyelj magadra és másokra is!  Sajnos a közlekedés kevésbé védett résztvevői vagyunk, ezért nekünk kell az okosabbnak lenni.

Tanulj pályán vagy bóják között, csak egy a lényeg – minden ilyen oktatáson jobb motorossá válsz, egyszersmind jobban is élvezed utána a motorozást

Szánd rá az időd, egy olcsóbb kesztyű árát, fogjatok össze a haverokkal, és amint lehet, vegyetek részt oktatásokon –  így jobb, egyszersmind tudatosabb motorossá válhatsz! Jó motorozást és balesetmentes szezont kívánok mindenkinek!