Új jármű érkezésénél mániám az első kézi mosás. Egyrészt ilyenkor biztos lehetek benne, minden felület megkapja a megfelelő védelmet, másrészt jó alkalom a tervezők által elrejtett apróbb designtrükkök megismerésére.
Legutóbb ott fejeztük be, hogy megjött az új motorom, az F 750 GS, és az első 500 kilométer után úgy döntöttem, itt az ideje az első mosásnak. Borzasztónak nem nevezném ezt az állapotot, de már indokolható a vödör és a szivacs előkeresése.
A motorkerékpárok mosása – bár hasonlónak tűnik – ideális esetben több ponton eltér az autókétól. Egy autón az érzékeny elemeket, csatlakozókat, eszközöket lemezeik rejtik vagy az utastérbe kerülnek. A motorkerékpár szabadon álló alkatrészei, műszerei, kapcsolóberendezései és egyéb elektronikái meglehetősen ijesztővé tehetik a motor tisztítását kezdők számára, és adja magát, hogy ezért nem is jó ötlet nekiesni a nagynyomásúval…
Ezért, hogy segítsünk megfelelő védelem kialakításában, ugyanakkor a lehető legkevésbé legyen macerás a folyamat, összeállítottam ezt a praktikus útmutatót arról, hogyan kell, pontosabban hogyan érdemes motort mosni.
A használati útmutatók alapvetően négy figyelmeztetést tartalmaznak a tisztítással kapcsolatban:
- Hőmérséklet. Tűzőn napon, közvetlen használat után még forró motorblokkal vagy még felforrósodott idomokkal ne állj neki a mosásnak. A hőtágulás, hirtelen hőmérsékletváltozás nem tesz jót az elemeknek, szóval ha lehet, mellőzd.
- Ne használj nagynyomású mosót! A motorkerékpárok alkatrészei alapvetően időjárásállók, nem áznak be, de a 70-100 báros nyomással dolgozó otthoni mosók már oda is juttathatnak be vizet, ahova a természetes körülmények nem kerülne. Vannak kifejezetten kétkerekűekhez gyártott, csökkentett nyomású gépek, de ezek is csak bonyolítják a folyamatot.
- Csak olyan tisztítószereket használj, melyeket kimondottan járművekhez fejlesztettek! A túl savas, túl lúgos vagy túl tömény, ipari célra gyártott szerek károsíthatják a fémalkatrészek felületét, korrózió védelmét, mattulást okozhatnak a lakkozott és műanyag felületeken valamint tönkretehetnek gumialkatrészeket, tömítéseket.
- Mindig hideg vagy legfeljebb kézmeleg vizet használj, érvényes ez a téli, koratavaszi időszakban is a sós nyomok eltávolítására.
- Utóbbi már csak azért is fontos, mert a hideg víz könnyebben elérhető, másrészt megannyi – főként ápolószert, viaszt tartalmazó sampon – hatékonyságát befolyásolja a forró víz, ami lehet, hogy hideg időben kellemes a kéznek, de nem a motornak. Emellett a hideg vagy legfeljebb kézmeleg víz hőmérséklete közelebb lesz a motoréhoz, lásd az első pontban a hőtágulást, mi több, számos kézikönyv egyenesen tiltja a forró (50-60 fok feletti) víz használatát, ami kimondottan káros lehet a tömítésekre.
Ezeket betartva is végtelen számú kombinációval lehet gyorsan szalonállapotot elérni, s ez nem túlzás: valóban megőrizheted a motort olyannak, mint amikor először vettél rajta üléspróbát a szalonban. Nem volt egyszerű, se nem rövid út, de végre megvan a recept: megmutatom, nekem mi vált be néhány év kísérletezés után. Alapvetően az előmosás, mosás, szárítás és védelem fázison megyek végig minden alkalommal.
Miért fontos az autó és motor előmosása?
Az előmosás célja, a szennyeződések feloldása és mechanikai eltávolítása. Használat során a motor első része, illetve a hátsó kerék környéke szennyeződik a legerőteljesebben. Itt a leggyakoribbak a ráégett bogárak, megtaláljuk a zsíros-olajos porréteget is, a kereken pedig a fékpor hagy makacs nyomokat. A folyamat első lépése nálam egy előmosó hab feljuttatása az addig száraz motorra. Olyan előmosó szerre van szükség, amely a karosszérián található többnapos por és az ebből kialakult vékony filmréteg eltávolítására terveztek. Ezek gyorsan behatolnak a szennyeződés mélyére és feloldják azt a felületekről. Az adott termék útmutatója szerinti ideig kell hatni hagyni – ami 30 másodpertől többnyire 1-2 percig terjed –, majd utána bő vízzel öblíthető. Ha megfelelő előmosót választasz, nem lesz szükség rovaroldóra – ezt tapasztalatból mondom. Persze a kipufogót zárjuk le az erre a célra készült dugóval vagy egy műanyag zacskóval, az is tökéletesen megfelel a célra.
Hogyan mosd, tisztítsd a motorod?
A mosás fázishoz kell egy jó mosókesztyű, vödör – lehetőleg szemcseleválasztóval – és egy megfelelő sampon. Ez utóbbi márkája, fajtája, típusa a szakbarbárok között hasonló vallási vitákhoz vezet, mint a megfelelő motorolaj kiválasztásának kérdése. Nagyon jó hazai brandek vannak a piacon, erős ár-érték aránnyal, és jól ismert, akár külföldi márkák tucatjaiból is válogathatunk. Szándékosan nem írok konkrét típust, mert ennél sokkal fontosabb:
- A ph-érték. A savas termékek a vízkő eltávolítását segítik leginkább, a lúgos termékek pedig csökkentik a korróziós hajlamot.
- Ha van valamilyen korábbi bevonat (wax, kerámia) akkor azzal kompatibilis-e?
- A mosás után szeretnénk-e külön védelmet felvinni vagy ezt a samponra bízzuk?
Tapasztalatom szerint elég a szezon elején és közepén felvinni komolyabb védelmi réteget, közben pedig valamilyen gyorsvédelmet is tartalmazó tisztítószert alkalmazni. Nem érdemes a mindent bele elvet követni és összevissza variálni a különböző védelmi elemeket, mert nem minden réteg tapad a másikra és így csak felesleges munka, no meg kiadás lehet a vége. Mosáshoz a mosókesztyűt ajánlom kefe helyett, ez ugyanis nem karcolja pókhálóssá a lakkot – ami a különösen a sötét fényezéseken hagy csúnya nyomot-, és segít a jellegzetes, mosás utáni fehér fátyol elkerülésében is.
Érdekel, miből állnak a népszerű bevonatok? Kattints ide!
+Aki a 90-es, és korai 2000-es években nézett tévét, nem tudta elkerülni Horst Fuchs légpuskalövés elleni is védő csodabevonatának reklámját. Az elmúlt évek minden külső hatásra védelmet ígérő sláger szavai a különböző járműkozmetikai termékeken a kerámia-, nano- és öngyógyító védelem, no meg az ilyen felület, bevonat, páncél stb.
Ezek tulajdonképpen mind egy családba tartoznak: félig állandó, nem fémes, szervetlen réteget alkotnak. Elsősorban könnyen tisztítható tulajdonságaik és az időjárás viszontagságai elleni védelmük okán lettek népszerűek. Bármely bevonat alapvető összetétele tartalmaz gyantát (polimeranyag, amely a bevonat gerincét alkotja); oldószer(ek) a könnyű felvitelért és különböző adalékanyagokat a fényességért, a felület simaságáért és a bevonat tartósságáért.
Gyakori gyanták közé tartoznak a szilikonalapú polimerek, például a polidimetil-sziloxánok (PDMS). A PDMS-t gyakran használják a kerámiabevonatok készítéséhez, mivel általában nem mérgező, inert, nem gyúlékony, optikailag tiszta, kiváló termikus és UV-stabil tulajdonságokkal bír. Sajnos a PDMS önmagában rosszul tapad a festékhez, műanyaghoz, fémhez és fához, ezért szilán adalékanyagok hozzáadásával teszik erre alkalmassá. Emiatt is kell speciális sampon a kerámia bevonatokra, mert a kötővegyületek feloldása esetén a bevonat idő előtt elveszti védelmi képességeit. A PDMS-felületen tartása komplikált vegyipari feladat emiatt a komoly védelmi képességű bevonatok még egy motor esetében jelentős összegekbe kerülhetnek, egy autónál pedig közelítik a százezres nagyságrendet.
Mint mindennek, a kerámia bevonatnak is van alternatívája. A csodanevű bevonatok alkotóelemei között megtaláljuk a poli-tetra-fluor-etilén (PTFE) betűszót. A PTFE-képlet köznyelvben ismert márkája a Teflon. Ez egy megfizethető lehetőség azok számára, akik meg akarják védeni járművüket. Egy megfelelő teflonbevonat általában 0,2 mikron vastagságú, és akár 6-8 hónapig is óvja az autót, motort.
Ugyanúgy megvédi a karosszéria elemeket a bogarakkal, UV-val és mikrokarcolásokkal szemben, könnyeben tisztítható válik a karosszéria és szintén hidrofób lesz.
A lemosott motor helyes szárítása
Itt egy nagyméretű, jó nedvszívó képességű, szuperpuha mikroszálas kendő lesz a segítségünkre. Ezzel mindig tökéletes, cseppfoltmentes eredményt lehet elérni. A törölgetés megkezdése előtt érdemes oldaltámaszról felelemelve egyenesbe állítani a motort, hogy az öblítővíz ki tudjon folyni a trükkösebb helyekről. Szupermániákus ismerőseim erre használnak kompresszort vagy porszívót fújó üzemmódban.
Mivel védd a fényezést?
Amikor tiszta és száraz a felület, gondoskodhatunk a különböző elemek védelméről. A fenti bevonatokon túl természetes (karnaubaviasz), szintetikus és kettő valamilyen arányú keverékéből álló hibrid waxok széles választéka áll a rendelkezésünkre. Ezeket csak fényezett felületekre érdemes alkalmazni, kivétel ez alól a motorblokk, arra ne használjunk semmi ilyesmit. Magát a technikát a Karate kölyök első részéből lehet leggyorsabban eltanulni – Miyagi mester tökéletesen bemutatta.
Érdemes ugyanakkor valamilyen bevonatot adni a nem fényezett, de kifejezetten kényes elemeknek, mint az akril lámpabúrák, plexik, a műszerfal borítása stb. Ezekre én szilikát alapú bevonatot alkalmazok, melyek autón és motoron is segítik elkerülni a fényszóró mattulását, illetve a plexi sárgulását.
A nyers, UV-nak kitett műanyagok kezelését is érdemes időnként elvégezni. Itt a sima szilikonspray kerülését javaslom, mert ha gumira fékre vagy ülésre kerül, az gondot okozhat következő motorozáskor… A legjobb termékek azok, amik selyemfényűként viselkednek és nem a fényes, vizes hatást akarják visszaadni. Ha már az abroncs szóba került, muszáj leszögezni, hogy a gumik kezelése a motoroknál csak korlátozottan ajánlott. A futófelületre soha semmilyen anyagot nem szabad felvinni, az oldalfal kezelése pedig ízlés kérdése, de itt is érdemes egy szivacsot vagy applikátort használni, ami csak a megfelelő helyre juttatja az anyagot.
Lám, erre is jó az alapos tisztítás: mosásnál sikerült észrevenni, hogy a tervező a fényszóró nappali menetfény „ördögvilláját” a tankon is megjelenítette – vicces formai játék:
Senki ne gondolja, hogy ez a hosszúnak tűnő procedúra elviszi az egész szombat délelőttöt: ha minden eszköz megvan hozzá, kényelmes tempóban 30-40 perc alatt ragyog a motor, és indulhatok is. Ennyit igazán megér, hogy öröm legyen ránézni…
Itt van tehát az új gép, egyszerűen ragyog és már most imádon. Jöhet a puding próbája, az első közös túra…
Kapcsolódó anyag: a sorozat korábban megjelent részei