Minden motorkerékpár rendelkezik valamilyen véghajtással, amelyen keresztül zajlik az erőátvitel a sebességváltóról a hátsó kerékre. Több megoldás is létezik, így ma a legelterjedtebbet, azaz a lánchajtást vesszük górcső alá.
Ugyebár a lánc mechanikai erőt ad át a a lánckerék forgatásával, így juttatva el a teljesítményt a hátsó abroncson keresztül az aszfaltra. Ez a meghajtási mód az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, így talán érthető, miért a legelterjedtebb a motorkerékpár-gyártók körében. Nyilvánvaló, manapság a versenysportban nagy szerepet kap a súlycsökkentés, így a folyamatos fejlesztéseknél a láncgyártók arra törekednek, hogy úgy csökkentség a láncok tömegét, hogy az ne menjen a tartósság kárára.
Milyen motorláncok léteznek?
Röviden kétféle típus elérhető a piacon: tömítetlen és tömített láncok. Előbbieket szabványos görgős láncoknak is nevezik, melyek fém a fémen-érintkezéssel lényegében siklócsapágyként működnek. Ezek jellemzően régebbi motorokon, valamint terepgépeken fordulnak elő gyakrabban. Utóbbinál viszont a belső láncszemek és az oldallemezek közé – a sűrűn emlegetett – O-gyűrűnek nevezett gumitömítéseket szerelnek a gyártás során. Ezek a lánccsapok között található zsírt hivatottak bezárni, illetve megakadályozzák a szennyeződések által okozott korrózió létrejöttét amennyire csak lehetséges. Magától értetődő, a zárt láncok hosszabb élettartammal bírnak, mint a nem tömített társaik.
Természetesen a fejlődés ezzel nem állt meg, és idővel megjelentek az X-gyűrűs variánsok is, melyek a kisebb felületi súrlódás következtében jobb teljesítményátadásra képesek, ennek megfelelően természetesen drágábbak is.
Láncszett karbantartása – hogyan csináld?
Habár a tömített láncok nem igényelnek olyan mértékű kenést, mint a tömítetlen változatok, a rendszeres tisztítás és karbantartás elkerülhetetlen. Hogy miért? Nos, ha nem tisztítod elég gyakran és megfelelően a láncot, akkor a különféle, láncszemek közé beverődő szennyeződések rövid úton elkoptatják a láncot, ami a motor kezelhetőségére is hatással van. Elvégre a kosztól ragadó, nehezen gördülő, menet közben csapkodó lánc a legkezesebb vasat is szinte vezethetetlenné teszi, különösen a szűk fordulókban, ahol egyébként is életbevágó, hogy a technika segítse, és ne gátolja a pilótát.
Tudtad? Amennyiben láncsprayt használsz, a csapok kifényesedése utal rá, hogy elkéstél a következő befújással. Ha ezt látod, amilyen hamar csak lehet, fújd át a láncot, majd várj annyit, hogy az oldószer elpárologjon a szemek közül – ez jellemzően 5-10 perc alatt meg is történik.
Ha láncolajozót használsz, könnyebb dolgod van, hiszen ennek a megoldásnak hála kevésbé ragadnak be görgők és láncszemek közé a szennyeződések, így ritkábban kell takarítani a szemeket. Fontosnak tartom megemlíteni, az olajozó adagolását érdemes rendszeresen felülvizsgálni, nehogy túl sokat adagoljon és az aszfaltra vagy a hátsó abroncsra folyasd a kenőanyagot.
A motorlánc beállítása és ellenőrzése
Amennyiben a tisztítás és a kenés rendszeres, akkor nem kell attól tartanod, hogy idő előtt állítani vagy cserélni kell a láncot. Persze, előbb-utóbb erre sor kerül majd, de többnyire a tisztítás, ápolás és a feszítés ad munkát a tulajdonosnak. Mikor azt tapasztaljuk, hogy a láncunknak hasa van, vagyis az alsó szál ívesen fut a két lánckerék között, akkor köznyelvben azt mondjuk, megnyúlt. Érdemes tudni, a lánc nem nyúlik meg, hiszen akkor a láncszemek mérete megváltozna vagy torzulnának a csapok. Valójában a láncszemek és a csapok érintkezésénél jelentkező apró kopásból ered ez a jelenség. Noha ez tagonként tized- vagy századmilliméterekben mérhető, összességében kitehet akár 1-2 centit is, ami már jelentősen rontja a motor kezelhetőségét.
Mennyivel lesz gyorsabb vagy erősebb a motorod a kisebb/nagyobb lánckeréktől?
Azt már gyerekkorban, a váltós bringán megtapasztalhatta bárki, hogy ha elöl nagyobb, hátul kisebb lánckerékre vált a jó öreg Shimanóval, akkor nagyobb sebességet érhet el, de ha túl nagy az áttételkülönbség, akkor pont fordítva sül el, és lassabb lesz. Motoron ugyanez a helyzet: kisebb hátsó lánckerékkel nő(het) a végsebesség és csökken az ahhoz tartozó fordulatszám, illetve vice versa. Ha Te sem vagy elégedett a gyári áttétellel, ezen a rendkívül egyszerű, interaktív oldalon kiszámolhatod, hogy egy- vagy többfogas módosítás milyen hatással lesz a motorra:
A példaszámításban két foggal kisebb lánckereket „tettünk” hátra, amitől máris közel 5%-kal nőtt az adott fordulatszámhoz tartozó sebesség.
A megengedett lógás és az ellenőrzés intervalluma motortípusonként eltérő lehet, ezért érdemes a márkafórumokban vagy – ami még jobb – a szervizkönyvben leírtaknak megfelelően végrehajtani. A lánc feszességét mindig alul, a lengőkar közepénél csekkold, és amennyiben meghaladja a megengedettet, állíts rajta vagy add gyakorlott szerelő kezébe a vasat, ugyanis ilyen egyszerűnek tűnő műveletet is hihetetlen módon el lehet szúrni…
Miben tudsz hibázni az egyszerűnek tűnő feszességállítás közben? Nos, amennyiben nagyon lóg, tehát laza, összeverheti a lengőkart és a szép idomot, valamint nagy az esélye annak is, hogy leugrik a lánckerékről. Ha túl feszesre van állítva, akkor a láncszett gyors elhasználódásán felül a futómű is bánhatja a dolgot, ugyanis a rossz beállítás eredményeképpen nem tud összeülni a rugóstag, ugyanis bizonyos mérték után már nem tud felfelé mozdulni a lengővilla vagy a lengőkar. Ha ez elsőre hihetetlen, akkor gondolj bele, mivel a hátsó tengely berugózáskor nem csak felfele mozdul, hanem hátrafelé is, emiatt olyan erős feszítőhatás jön létre, ami máris értelmet ad a jelenségnek.
A Cribmoto évek óta szervizel motorokat, így a motorkerékpár-láncok ellenőrzése, beállítása és cseréje rutinművelet számukra. Mi is velük végeztettük a cserét – sőt a Scottoiler láncolajozó beépítését is –, jó szívvel ajánljuk őket.