Egy helyzet, háromféle értelmezés: nem a tapadáson, hanem tudásodon múlik, hogy motorozhatsz-e…
Ma délután 21 fokos meleg volt az Őrségben. Teljesen megértem, ha valaki ezt látva hazarohant a motorért, hogy a lemenő nap sugarait kísérve begyűjtsön némi élményt és D vitamint. Hogy ez rossz ötlet, mert még „nincs tapadás?” Van egy jó hírem: nem a tapadástól függ, hogy motorozhatsz-e…
1. Tényleg nem tapad a hideg aszfalt?
Először is ideje végleg lesöpörni azt a városi legendát, hogy hideg aszfalton nem tapad a gumi, és ezért kész életveszély ilyenkor motorozni. Egyrészt a túraabroncsokat eleve úgy tervezik, hogy széles hőmérsékleti tartományban közel azonos tapadást nyújtsanak, másrészt a téli, 8-10 fokos levegőhőmérséklet sem azt jelenti, hogy ugyanilyen hideg lenne az aszfalt. Nézd csak:
Rendben, sokaknak tényleg nem az a motorozás csimborasszója, hogy szélben és 10-15 fokban vacogjon, de sajnos ugyanilyen körülmények várják őket az augusztusi reggeleken a Tátrában és a Dolomitokban. Ha tehát ez „életveszélyes” körülmény, és ezért nem veszi elő a gépet, akkor érik majd meglepetések a nagyobb hágótúrákon is.
2. Télen jobban csúszik, de nem a hideg miatt
A hideg önmagában tehát nem jelenti azt, hogy alkalmatlan lenne az út motorozásra, viszont tényleg jobban csúszik az aszfalt, mint nyáron. Ennek oka, hogy a síkosságmentesítéshez használt anyag és az erős szélben a szántóföldekről felhordott por, kosz észrevétlenül csökkenti a tapadást, vagyis muszáj óvatosabban, a kanyarokat még jobban „megtisztelve” közlekedned, bár ezt aligha kell kiemelni, hiszen természetes a legtöbb motorosnak.
Apropó szél: a „csúszós” aszfaltnál sokkal gyakoribb és nagyobb veszély, hogy ilyenkor télen jellemzően front és viharos szél kíséretében érkezik a meleg idő, márpedig az oldalszél a motorosokra jelenti a legnagyobb veszélyt. Hogy miként küzdhetsz ellene, hogy orkánerejű szélben is biztosan hazaérj, arról itt olvashatsz bővebben. A tanácsadóból kiderül az is, hogy miért rossz ötlet lassítani erős szélben, még ha sok oktató – tévesen – ezt is javasolja…
3. Ha télen veszélyes a motorozás, akkor nyáron is
Nem az a kérdés tehát, hogy mennyivel csökkent a tapadás az ideális, nyári állapothoz viszonyítva. Elvégre ez akkor fontos, ha például pályázol, és nem érted, miért nem jönnek a májusi köridők a hűvös, március végi hétvégéken. Közúton viszont nagyjából mindegy, hogy fél óra vagy 37 perc alatt érsz el a fagyizóig, ez nem időre megy, még ha ezt is hiszik néhányan, akik mindenáron valamilyen „Ring” elnevezéssel illetik a Bakony, a Mátra és a Pilis kanyarjait.
Vagyis pont ugyanúgy kell motoroznod, mint a másik három évszakban. Bármennyire is sablonosnak vagy közhelyesnek tűnik,
mindig a pillanatnyi tapadásnak, hétköznapi nevén az útviszonyoknak megfelelően, a konkrét esetben nagyobb követési és féktávolságot, biztonsági tartalékot hagyva.
A fákkal övezett részeken különösen fontos ez az óvatosság, hiszen az árnyékos szakaszokon megmaradhat a reggeli nedvesség, pára, ami tovább rontja a tapadást, de ismétlem: egy ilyen szeles, 16-21 fokos napon, mint a mai, egyszerűen nonszensz, hogy ettől ne lehetne motorozni.
Aki tehát szeretné, az – hozzánk hasonlóan – vegye elő a gépet, mozgassa át az elmacskásodott alkatrészeket önmagában és a motorban is, hiszen egész télen erre vártunk, hogy végre egy kellemesen meleg délutánon „elkezdjük a szezont.” Jó utat, higgadt fejet és sok-sok élményt mindenkinek!