Aligha kell bemutatnunk Erdős Norbit, aki a Rider 13 és a Bázismotor vezetőjeként, valamint videócsatornája révén is ismert a motorosok körében. Most ő szedte össze gondolatait a túrázásról, a leghasznosabb felszerelésekről, és mesélt egy kicsit a Rider 13 új értékesítési csatornáiról is.
Számtalan formája van a motorozásnak. Kezdve az ingázástól, amikor a kétkerekű csak egy közlekedési eszköz, egészen a világkörüli utazásokig, mint például Itchy Boots, de mondhatnám a nagynevű elődöket is, élen Emilio Scottóval, aki éppen nemrég járt Magyarországon. Na jó, ők már nem hétköznapi, sőt kirívó példák, de az országon vagy kontinensen belüli túrázóknak is segíthetnek a következő tanácsok.
Jótanácsok (nem csak) kezdő motoros túrázóknak
Manapság a túraendúrók igen nagy szeletet hasítanak ki a motorkerékpár-eladásokból, és ennek megfelelően a ráépülő szolgáltatások kínálata is végtelenül gazdag. Nem véletlenül, hiszen a kényelmes, nagy szabad hasmagasságú, mégis gyakran sportos karakterű modellek egyszerűen mindenre megfelelnek, leszámítva az egészen extrém helyzeteket. Kétségtelen, hogy egy alaposan megválasztott kétkerekű egyaránt jó lehet munkába járni, túrázni, kipróbálni magad egy-két amatőr pályanapon vagy a legszebb európai szerpentineken, és igen, a terepezés is szóba jöhet. Természetesen itt a terepezés alatt olyan földutakat, sóderrel borított folyópartokat és hasonló helyeket értek, ahol egy 200-250 kilós vassal is könnyen boldogul az átlagos motoros.
Azt is érdemes már az elején eldöntened, hogy a túrázás melyik formája áll a legközelebb hozzád. Ha a csapat létszámát és az út megszervezését nézzük – mint alapvető tényező –, három csoportra oszthatóak a résztvevők:
- Aki csapatban, de saját szervezésben szeret túrázni.
- Akinek szüksége van a társaságra, hiszen az ember alapvetően társas lény, de nincs ideje a szervezésre, ezért befizet egy szervezett túrára
- Egyedül vagy párjával indul útnak, és ebből fakadóan mindent saját szervezésben bonyolít le.
A többség első néhány túrája jórészt aszfaltozott utakat érint, és a gyakran „skalpvadászatnak” nevezett látnivalókat kötnek össze a térképen bejelölt utak. Mindegy, hogy a Mátra, a Kárpátok vagy az Alpok népszerű útja vagy hágója a cél, ezek rendre közismert, sokak által látogatott helyek, amiről a dobozokon csillogó matricák ezrei árulkodnak. Sajnos éppen ezért benne van a csalódás lehetősége is, elvégre a beharangozó képeken, videókon általában napsütötte, gyér forgalmú szerpentinekkel reklámozzák a helyeket, de elég egy rosszul időzített nap, hétvége vagy akár hónap – például a nyaralós főszezon július-augusztusban –, ami tönkreteszi az élményt.
Elvégre az emberek többsége ugyanabban a nyolc hétben indul nyaralni, és ha – a képzeletedben szinte kihalt és napsütötte hágón – végül esőben kell araszolnod a feltorlódott lakóautók mögött, az felér egy sokkoló Párizs-szindrómával…
Terepezés és vadkemping – milyen élményeket tartogat a motorosoknak?
A kaland ott kezdődik, ahol az út véget ér – mondják a bölcs endurósok. Jómagam az elmúlt években bejártam a klasszikusnak vagy kötelezőnek mondott hágókat, helyeket és utakat, ezért új kihívásokra vágytam. Gyerekkori élményekből és jóbarátom tapasztalatából – valamint az ő unszolására – az „aszfaltos/apartmanos/vetett ágyas és finom reggelis” túrákról szép lassan átváltottam sátorozós, nomádabb, de több élménnyel kecsegtető utazásokra.
Jólehet, ez amennyivel több élményt tartogat, annál több felkészülést is igényel. A sátras, kempinges vagy vadkempinges élethez azért fel kell szerelkezni, és nem csak a gép felkészítésére gondolok. Ezúttal a járműnek és a vezetőnek is a megszokottól eltérő, jobban átgondolt megoldásokra van szüksége. Viszont csakúgy, mint az életben,
a sok munka és befektetett energia mindig több élményt, boldogságot ad, mintha elgurulnál a már ezerszer látott, és valljuk be, néha már unalmas körökre.
Egyszóval mindenkit buzdítok, hogy lépjen ki a komfortzónájából, és vágjon bele! Egy kis kutatómunkával, amit a holtszezonban lazán meg lehet csinálni, olyan útvonalakat és helyeket fedezhetsz fel, amelyek életre szóló élményekkel ajándékoznak meg. Ráadásul – és ez talán még fontosabb szempont –, mai, rohanó világunkban nagy előny, hogy ehhez nincs szükség egy-két hét szabadságra, és nem is kell a Stelvióig elzarándokolni a kalandokért.
Mit vigyél magaddal? Nos, míg az apartmanba törölközőt, szappant sem kell vinned, a nomád élethez elengedhetetlen jó pár kellék. Zárójelben teszem hozzá, a kempingek egyáltalán nem olcsók manapság: például a Balkánon simán találni – nyugati kempingárban – valódi szállást, egy-egy szobát akár több személynek is, szóval a variációk végtelenek.
Mivel a (vad)kemping a cél, sátor, matrac és hálózsák nélkül semmiképpen ne indulj el. Persze nem mindegy, milyet választasz, mivel ha tavasszal és ősszel is túráznál, akkor kimondottan meleg, „mínuszos” hálózsákra lesz szükséged, amellett a kétrétegű, kis helyre és gyorsan összecsomagolható sátor is alap, akárcsak a párnás matrac, ha szeretnéd valóban kipihenni magad. Ismétlem, a kulcsszó minden egyes tételnél a „kicsi és könnyű”, hiszen 8-10 órán át lesz felállítva a sátor, viszont a nap nagyobb részében a csomagtartón cipeled majd, ahol minden centi és kiló számít. Ha összeállítottad, hogy mire van szükséged, már csak arra figyelj, hogy kár spórolni a kényelmedet szolgáló felszereléseken, hiszen ezeken múlik majd, hogy mennyire leszel pihent, és mennyire élvezed a túrát.
Örömmel mondhatom, hogy a sok felszerelés mindegyikét egy helyről beszerezheted, mert a megújult Rider13-ban erre is találsz kész, kipróbált megoldásokat. Hogy minél kedvezőbb áron juthass hozzá a termékekhez, a cég új értékesítési csatornákon, kizárólag webáruházként működik, ami manapság egyre népszerűbb módszer a kereskedelemben (pl. About You a divatiparban), hiszen így szinte végtelen árukészletből, kényelmesen válogathatnak a vevők, miközben kedvező ár/érték arányú holmikat vásárolhatnak.
Mivel a kihalt tópartokon, illetve az erdők mélyén viszonylag ritkák az éttermek, szükséged lesz pár edényre és főzésre alkalmas eszközre is. Hogy abban mit készítesz, már ízlés kérdése, hiszen útközben is vehetsz konzervet, készételt, instantlevest vagy akár alapanyagokat, ha egy egyszerűbb ételt összedobnál.
Mibe pakolj a sátorozós túrán?
Jómagam keményvonalas vagyok, már ami a felső és oldaldobozokat illeti, azaz a műanyag és fémkofferekre szavazok. Az ilyen szögletes dobozok ugyanis ideiglenes asztalként, székként is funkcionálhatnak, míg a puha táskák sokoldalúságukkal, csekély súlyukkal és egyszerű felszerelésükkel szerezhetnek híveket maguknak. Egyedül a topcase az, amiben kész vagyok kompromisszumot hozni, mert a magasra és a motor középpontjától távol felszerelt, nehéz koffer rossz hatással van a gép stabilitására. Ettől függetlenül – ha sok holmit viszel magaddal – gyakran elkerülhetetlen a topcase használata, hiszen önmagában annyi ruhát elnyel, mint két oldaldoboz. Ráadásul a nagy, kétsisakos felső doboz akkor is kapóra jön, ha gyalog fedeznéd fel a kemping környékét vagy megállnál útközben, hiszen elfér benne a bukó, a kesztyű, és biztonságban vannak a cuccaid városnézés közben.
Akárhogy is, a legfontosabb, hogy pontosan mérd fel, mire lesz szükséged, számold össze, hány kilót nyom a teljes felszerelés – hiszen a csomagtartó és a doboz terhelhetősége is véges –, majd ez alapján állítsd össze, hogy milyen csomagszállítási forma lesz a legideálisabb számodra! Ha bizonytalan vagy benne, hogy melyikre voksolj, itt egy helyen megtalálod az összes táskát és dobozt, ami segíthet kiválasztani a gépedhez és igényeidhez passzoló megoldást. Jó utat és sok-sok felejthetetlen kalandot kívánok minden motoros túrázónak!
(Képek: Erdős Norbert/Rider13.hu, X – Támogatott tartalom)