Érdekes végighallgatni, mit gondoltak a magyar bájkerek a „motorostársadalom felhígulásáról”, és arról, hogy miért ne nézd le, ha valaki olcsóbb géppel jár, mint Te…
Nagy volt a sürgés-forgás a dunaföldvári Mély útban 1994 nyarán, ugyanis ekkor rendezték a Bombikers MC találkozóját a Duna-parton, melyről SVHS-felvétel is készült. A találkozó története – a szezon több más motoros eseményével együtt – szép, kerek dokumentumfilmmé érett, melyet nem sokkal később be is mutattak a tévében Bájkerek címmel. Szegény alkotás olyan kevés figyelmet kapott, hogy a Port.hu-n még a Bájkerek címet sem sikerült rendesen leírni, de ha rajtunk múlik, nem tűnik el örökre a süllyesztőben…
Mit gondoltak a magyar bájkerek 1994-ben a motorozásról?
Maga a film is beszédes, de hogy egy kis kulisszatitokkal is szolgáljunk, megkerestük a rendező Báthory Orsolyát, hogy meséljen a munkáról, illetve arról, hogy miért éppen a motorosokról készített filmet.
A hosszas előkészületet jól jellemzi, hogy a nagyjából 50 perces vágott anyaghoz négy hónapnyi forgatásra volt szükség, mely során meglátogatták a legfontosabb hazai motorostalálkozókat, valamint interjúkat készítettek a klubok vezetőivel és tagjaival. Az volt a cél, hogy a motorozástól, és pláne a coloros kluboktól távol álló civileknek megmutassák: ez „nem Amerika”, itt a bőrmellényes chopperesek nem az illegális kereskedelem királyai, hanem egyszerű vállalkozók vagy alkalmazottak, akik legfeljebb a kipufogóhanggal keltenek felháborodást.
Azt is megtudtam Orsolyától, hogy szerény, mindössze háromfős stábbal dolgoztak (Illés Judit, Báthory Orsolya és Báthory András, a rendező öccse), ráadásul teljesen ingyen, és a szezon végén már annyira szorította az idő a csapatot, hogy rohamtempóban, 15-20 nap alatt kellett megvágniuk, elkészíteniük a filmet a rengeteg nyersanyagból.
Nem volt egy sétagalopp, de szerencsére a Magyar Televízió és Színművészeti Főiskola támogatásával gyorsan, flottul zajlott az utómunka, így ősszel már láthattuk is a filmet. Ide kapcsolódik egy újabb érdekesség, ugyanis a Bájkerekből készült egy „fogyaszthatóbb”, mindössze negyedórás összefoglaló is, mégpedig angol felirattal, ami azt szolgálta, hogy külföldön is népszerűsíthessék a dokumentumfilmet.
A magyar motorosfilm, a Bájkerek
Nem mellesleg ez volt Báthory Orsolya diplomafilmje is egyben, mely így 30 évvel később igazi színes-szagos korlenyomat a kilencvenes évek Magyarországáról és az akkori motorosokról.
Kedves Olvasók! Ha valaki felismeri magát a filmben vagy ott volt ezeken a találkozókon, egy kommentben jelentkezzen, kérjük, és mesélje el, hogy milyen emlékei vannak a korszakról! Köszönjük!