Ködvágó: tények és tévhitek a benzinről

Valóban létezik téli és nyári üzemanyag? A 100 oktánostól érezhetően jobban megy a gép? Ha ősszel úgy rakom le a motort, hogy előtte prémiumbenzint tankolok, akkor tavaszra nem „rohad bele” a karburátorba? És egyáltalán: mit takarnak a kútfejekre írt hangzatos számok és kifejezések?

Bizonyára mindannyian hallottatok már a fentiekhez hasonló kérdéseket motorosoktól, sőt páran odáig merészkednek, hogy mindenféle mérés vagy tény nélkül kijelentik: az ő gépük kizárólag a 100 oktánossal ketyeg szépen, sokkal erősebb, jobb a hangja stb. Lássuk be, érdemes ennél alaposabban is utánajárni, mit is tehetsz – és mit nem – azért, hogy megfelelő nafta kerüljön a motorodba.

1. Akkor a drágább benzin tényleg nem jobb?

A legfontosabb információ, hogy hány oktános üzemanyag van a motorodban. Ez a viszonyszám valójában azt jelöli, hogy a hengerekbe kerülő benzin-levegő elegy mennyire tűri a magasabb sűrítést. A kompressziótűrés tesztelése egyébként azonos szabvány szerint zajlik mindenhol: egy fokozatmentesen szabályozható sűrítésű kísérleti erőforrással vizsgálják az értéket.

Mi köze ennek a motorjainkhoz? Nos, kis túlzással semmi… Vedd csak elő a gépkönyvet, és meglepődve tapasztalod majd, hogy a fiatal, öt-tízéves sportmotorokhoz is legalább 91 vagy legfeljebb 95 oktános benzin használatát írják elő, azaz a hagyományos 95-össel is bőven teljesíted, amit a mérnökök kérnek.

Önmagában, csak a magasabb oktánszám miatt kár literenként 40-50 forinttal többet fizetned, főként, hogy a kútfejeken látható 95, 98 és 100 jelölés minimumértéket takar – jellemzően 1-2 oktánnal magasabb üzemanyag lapul a hordókban.

2. Tehát az egész egy humbug, hogy lehúzzanak?

Ez egyértelműen nem igaz, mivel gazdagon adalékolt, hasznos összetevőkkel továbbfejlesztett benzinekről van szó. Más kérdés, hogy a városi legendák ezeket gyakran túlmisztifikálják, varázslatos tulajdonságokkal ruházzák fel a drágább üzemanyagokat. Röviden tehát nem árt, sőt gyakran kifejezetten használ a prémiumbenzin a motornak, de csak azért, mert magasabb oktánszámú, még ne várj csodát tőle.

3. Mindig a legolcsóbbat vedd, úgyis vizezik!

Nem, szerencsére nem vizezik. – Akkor mégis hogy került víz a tankba és a karbiba?! – hördülnek fel a szkeptikusok, de azt a vizet sajnos ők maguk „töltik” bele. Ha sokat áll a motor, akkor ugyanis az üzemanyag – etanoltartalma révén – képes csekély mennyiségű nedvességet megkötni a környezetből, sőt, ha nincs csurig tankolva, akkor a tank belső oldalán is lecsapódhat a pára, ami korróziót okoz a motorban. Ha láttál már több hónapos, esetleg egy-két éves állás után szétszedett karburátort, bizonyára Te is láthattad ennek eredményét – a tiszta benzin helyett egy kocsonyás massza és némi állott, koszos víz pihent a csészékben.

Ezt tetézi, hogy télen és nyáron nem egyforma a benzin minősége, ugyanis a nagy hőingadozás miatt a hidegebb évszakban más összetételű, illékonyabb az üzemanyag, tehát amikor novemberben úgy döntesz, hogy elrakod télire a vasat, azt már nem olyan üzemanyaggal teszed, mint amit augusztusban tankoltál bele.

4. Nekem nem kocsonyásodik be a benzinem, én 100 oktánost tankoltam, ahogy javasolták!

A stabilitás, azaz a hosszú távú tárolhatóság főként a magas olefintartalmú benzinnél okoz problémát. A ma forgalmazott 95-ös és 98-as benzinek egyaránt 16-18 százalékban (!) tartalmaznak olefint, és nagyjából öt-öt százalékban etanolt, illetve oldószerrel mosott gyantát. Az olefin oxigénnel érintkezve akár néhány hét alatt is kocsonyásodáshoz vezethet, eltömítve a motor üzemanyagellátó-rendszerét. Ez ellen a társaságok úgy védekeznek, hogy antioxidáns adalékokat kevernek a tartályokba, de aki biztosra akar menni, jobban jár, ha maga keveri be a hosszabb leállítás előtt az üzemanyagot a kimondottan erre kifejlesztett stabilizálóval.

Egyébként is: a 95, a 98 és a 100 oktános üzemanyagot nem érdemes különálló, műszakilag egymástól teljesen független történetként kezelni. Mindegyik esetében benzin és etanol keverékéről beszélünk (leszámítva a 100-as OMV-t, amibe dupla mennyiségű etil-tercier-butil-étert kevernek), vagyis önmagában a magasabb oktánszám nem garancia arra, hogy hosszabb ideig eltartható a nafta, mint azt egyébként sokan – tévesen – feltételezik. Miből is adódik mindez? Kiderül a folytatásból, ahol a tesztből azt is megtudhatjátok, mi a különbség az egyes kutak különböző oktánszámmal hirdetett üzemanyagai között…

Lássuk, mit tud a gyakorlatban a prémiumbenzin!

Alapvetően az a különbség közöttük, hogy egy rendkívül magas sűrítési viszonyú erőforrásban miként viselkednek. Mivel az utcán futó motorok gyakorlatilag száz százaléka nem ilyen – leszámítva a tuningolt versenygépeket, melyek valami véletlen folytán még mindig rendszámot viselnek -, csupán az oktánszám növelésétől nem lesz érezhetően magasabb a teljesítmény.

Nem véletlen az érezhetően szó, ugyanis valójában kimutatható némi eltérés, de ez nem olyan mértékű, ami önmagában indokolná a váltást. Erről a MAMI, azaz a Magyar Motorkerékpár Szakközépiskola és Szakiskola kísérletében is meggyőződtek:

5. Mit tegyek, ha biztosra akarok menni?

Vásárolj az motorodhoz ideális, tehát legalább 95 oktános üzemanyagot, azt is megbízható forrásból, lehetőleg nagy forgalmazók hálózatából! Ha csak teheted, teli üzemanyagtartállyal tedd le a gépet, hogy a nagy hőingadozás miatt ne csapódjon le a pára a tankban! Szánj rá egy kis időt, és legalább két-három szezononként a tavaszi felkészítés során alaposan mosd ki az üzemanyagtartályt! Használj rendszeresen adalékot, ami segít megóvni a karburátor és az elektronikus-benzinbefecskendező alkatrészeit a korróziótól!

Ami pedig a legfontosabb: ne dőlj be a hangzatos reklámoknak és a városi legendáknak! Éljen benned a kíváncsiság, s ha valamiben kételkedsz, olvass utána – ne hagyd magad átverni, csak mert valaki nagy mellénnyel lándzsát tört az egyik vagy másik üzemanyag mellett…

Kapcsolódó anyag – A teli üzemanyagtartály rossz megoldás, ha öreg géppel jársz…

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK 👇