Éppen tíz éve lazítottak a motorosokra vonatkozó KRESZ-szabályokon, s azóta lámpánál, vasúti átjáróban autópályán stb. lazán elmotorozhatunk a rostokoló autók között. Korábbi cikkeinkből összeszedtük az öt legfontosabb tudnivalót: ha valaki rád szól, hogy miért nyomulsz előre, csak ezt mutasd meg neki…
Sajnos sok autós – és motoros – a mai napig nincs tisztában vele, hogy milyen szabályok is vonatkoznak a sorok között előregurulásra. Persze ne csodálkozzunk ezen, jiszen még a kevésbé alapos újságíró kollégák is is arra figyelmeztetnek (tévesen), hogy
tilos jobbról kikerülni a kocsisort, és súlyos bírság jár érte,
holott szó sincs ilyenről a KRESZ-ben… Hogy elejét vegyük a további félreértéseknek, egy csokorba fogtuk korábbi cikkeink legfontosabb infóit, tanulságait a szabad előregurulásról. Nyugi, nem lesz paragrafus meg száraz jogi duma – öt hétköznapi példán tökéletesen összefoglalható, amit tudnod kell. Felkészültél? Vágjunk is bele!
1. Jobbról tilos! Ha ott gurulsz el, megbírságolnak!
Osszuk rögtön két részre! Előzni tényleg tilos jobbról, ahogy a haladó kocsisorok között, mellett elmenni is – ez korábban is így volt, semmi nem változott. Ellenben az álló kocsisorokat 2010 óta jobbról, balról, középen, azaz a záróvonal érintése nélkül bárhonnan kikerülheted, ha ehhez elég helyed van. Ha valakit érdekel a 7-8 soros szószaporítás, a hosszas jogi sallang a 2010-ben módosított KRESZ-ben olvasható.
2. Ezek szerint, ha megáll a sor, bármikor kikerülhetem a kocsikat?
Nem feltétlenül, de legtöbbször igen. A KRESZ 36. paragrafus pontjai a párhuzamos közlekedésre vonatkoznak, sőt maga a szabály is úgy szól, hogy „álló járművek mellett, vagy azok között szabad előrehaladni”, ebből arra lehet következtetni, hogy például a kétszer egysávos úton, önmagában álló kocsi már nem tartozik ide, hiszen többes szám szerepel a szövegben. Ezt a kételyt oszlatja el – szerencsére – az ún. KRESZ-kommentár, melyet bírók írtak a joggyakorlat alapján, s ez segít eligazodni a KRESZ gyakorlati alkalmazásában.
Mint jogász szakértőnk, Valmont megállapította, a kommentár alaposan tisztázza a kérdést, kiemelve:
annak ellenére, hogy a párhuzamos közlekedésről szóló részben szerepel, a megfogalmazásból következően nem csak többsávos útra vonatkozik.
Itt azt is figyelembe lehet venni, hogy párhuzamos közlekedésre alkalmas úton egy forgalmi sáv tulajdonképpen az útfelület egy kocsisor biztonságos haladásra alkalmas szélességű része. Ez alapján
olyan helyen is kialakulhat párhuzamos közlekedés, ahol nincs kimondottan forgalmi sávokra osztva az útfelület, azonban a forgalom ezt létrehozza az útszélesség alkalmassága miatt.
Ugyanilyennek is tekinthető a motoros előrehaladása is, ha elegendő hely áll rendelkezésre. Szóval bonyolultabb a helyzet, mint az a rövidke szabályból levonható, mindenesetre az biztos, hogy ha torlódnak a kocsik, és elegendő helyed van hozzá, akkor az álló verdák mellett, s között előregurulhatsz, igaz ez a városon belüli és azon túli részekre is, beleértve az autópályákat.
3. Mivel a segédmotoros kerékpár nem valódi motor, ezért arra is vonatkozik a bicajosokra érvényes tiltás?
Nem, a jogalkotó szerencsére látott már közelről fürge robogót, és tudja, hogy az a városi közlekedés leghatékonyabb formája, ezért nem is bünteti szegény robeszosokat. Ők egy csoportba tartoznak a nagymotorosokkal, vagyis (idézem) a forgalmi okokból álló járművek mellett vagy között a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok előrehaladhatnak, míg az álló kocsisorok mellett a kerékpárosok csak az út szélén, jobb oldalon tehetik meg ugyanezt.
4. Hallottam, hogy országúton tilos alkalmazni ezt. Ezek szerint a szabály csak a városban érvényes?
Nem tesznek különbséget, vagyis a rendelet az autópályákra is igaz, ott a motorosok akár a biztonsági folyosót is használhatják (ti. a torlódás miatt lehúzódó autók közötti szabad sávot). Amikor a nyári forróságban az M7-esen az autós üvölt veled, hogy mit képzelsz, nyugodtan mondd meg neki: a minisztériummal veszekedjen, 2013-ban ők engedték meg – nagyon helyesen -, hogy az autópályán is kikerüljük a sort.
5. Miért nem húzódnak le a dugóban álló autósok?
Sajnos a motorosok elengedése nem egyértelmű előírás, egyszerűen csak kedves emberi gesztus, így többnyire muszáj kivárnod, míg a későn ébredő vagy egyszerűen csak figyelmetlen sofőrök helyet adnak az előrehaladáshoz. Más kérdés, hogy a KRESZ 25. paragrafusa szerint „kötelező a lehetőséghez mérten az úttest jobb szélére húzódniuk”, azaz tényleg szabály kötelezi őket arra, hogy ne a felezővonalat centizve, össze-vissza sorakozzanak fel a lámpák előtt, de a többség ezt mintha elfelejtette volna…
Akárhogy is, lehetőségeikhez mérten jobbra húzódniuk kötelező, de az sehol nincs leírva, hogy muszáj segíteniük a motorosok szabad előrejutását.
+1. Mire hivatkozzak, ha valaki felháborodik azon, hogy elsuhanok a sorok között?
KRESZ 36/12 2010 január 1-től életbe lépett módosítása:
(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – motorkerékpárral, illetve segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett vagy azok között, kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.
Röviden tehát a lényeg:
1. Motorral és robogóval bármelyik oldalról kikerülheted az álló autókat.
2. Mindegy, hogy városban, országúton vagy autópályán, egy- vagy többsávos úton történik a manőver, a szabály egyaránt lehetőséget ad a motorosoknak, hogy ne kelljen a dugóban rostokolniuk – szabadon előresorolhatnak, már ha van elég helyük hozzá.
3. A minisztérium hivatalos közleménye szerint a biztonsági folyosót is használhatják a motorosok, ha ezzel nem sértenek más szabályt.
Ha pedig legközelebb valaki felteszi a kérdést, hogy mi is a helyzet a kétkerekűek szabad előregurulásával, már nem kell ezt mondanod: hát, szerintem… Itt a paragrafus és az összes gyakorlati példa, elég, ha megmutatod neki.