Horváth Tamás, a KSR Moto Magyarország alapítója és ügyvezető igazgatója irigylésre méltó szakmai életúttal büszkélkedhet, tudniillik évekig dolgozott előkelő pozícióban a legnagyobb német autógyáraknál. Mérnökként nyomon követi a világban zajló járműipari folyamatokat, s jól tudja, hogy milyen kihívások előtt áll ez a szektor, azon belül is a motorkerékpár-ágazat. A szakembert az elektromobilitásról, a villanyhajtás fejlődésének lehetséges irányairól és a tiszta üzemű kétkerekűekkel kapcsolatos jogszabályi környezetről faggattuk. Interjúnk első része következik.
– Hogy látja, mi a legnagyobb gátja az elektromobilitás, azon belül a kétkerekű áramos modellek további terjedésének Magyarországon? Milyen kihívásokkal nézhetnek szembe azok, akik az alternatív hajtású járgányok terjedésének előmozdítását tűzték zászlajukra?
– Elsőként a jogszabályi környezetet emelném ki, merthogy e tekintetben nagy lemaradásban vagyunk más uniós államokhoz viszonyítva. Gondok vannak a hatósági jóváhagyásokkal, emellett megkeseríti a motorkerékpár-forgalmazók életét, hogy a környezetkímélő jármű fogalmát taglaló uniós jogszabály hazai átültetésekor a gépjárművet gépkocsinak fordították. Evégett a motorok kiestek a kedvezményezettek köréből, ezért ma Magyarországon lehet környezetkímélő egy személygépkocsi, teherautó vagy busz, azonban motorkerékpár nem. Ennek következtében szmogriadókor nem mehetek be a városba az elektromos motorommal, viszont gond nélkül pöfögtethetem a reguláknak megfelelő dízel teherautómat, ami – jogilag – környezetkímélőnek minősül itthon, szemben a zéró emissziós robogóval. Nagyjából három éve küzdünk a félrefordítás javításáért, több fórumon is jeleztük az illetékeseknek a problémát, mindhiába.
Emellett szintén nem tartom helyesnek, hogy a forgalomba helyezéskor nem töltik ki a motorkerékpárok forgalmi engedélyének V9-es mezőjét, ennek okán nem derül ki környezetvédelmi besorolásuk. Így aztán tulajdonosaikat hiába illetnék meg a tiszta üzemű járművek kedvezményei, mint például az adó- és illetékmentesség vagy a sok nagyvárosban bevezetett ingyenes parkolás, nem vehetik igénybe azokat. Ezt az anomáliát nem egyszer szóvá tettük a közlekedési hatóságnál, azonban változás nem történt.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy régóta adós az állam a segédmotorrendszám bevezetésével, mindennek tetejébe erre azért is szükség lenne, mert az Európai Unió útjain elvileg nem vehetne részt a forgalomban jelöletlen jármű. Számos példa áll előttünk, elég lenne lemásolni a nyugati országokban alkalmazott eljárást, mégis évek óta halogatjuk a bevezetést. Túl azon, hogy az azonosítás hiánya miatt kötelességszegési eljárást kockáztat Magyarország, a „jelöletlenség” a csalások melegágya, sőt korlátozza az állampolgárokat abban, hogy szabadon használják robogójukat külföldön. Gondoljunk csak arra a nyaralóra vagy kamionosra, aki, miután járművét letette a kijelölt parkolóban, a magával vitt elektromos kétkerekűvel begurulna a városba kikapcsolódni, vásárolni vagy ügyet intézni. Nos, erre nincs módja, mert, mint említettem, jelöletlen jármű nem közlekedhet az EU útjain. Ugyanígy vakarhatják a fejüket azok a határ menti településeken élők, akik a szomszédos országba járnak dolgozni vagy rokonlátogatásra, de – a rendszámhiány okán – áramos vagy benzines robogóval ezt nem tehetik meg. Éppen ebből kifolyólag sokan külföldön vásárolják meg és regisztrálják áramos kisgépüket, így viszont nem a magyar államkasszába folyik be a vásárlással járó adóbevétel.
Névjegy
Horváth Tamás Németországban járt általános iskolába, majd híradástechnikai műszerészként érettségizett. A budapesti Kandó Kálmán Műszaki Főiskola villamosmérnöki karán automatizálást és járműelektronikát tanult, később munka mellett vállalatirányításból szerzett diplomát.Egy időre visszatért Németországba, ahol a BMW-nél és az Audinál kamatoztatta tudását, majd itthon, a Mercedes-Benznél helyezkedett el. A multiknál eltöltött évek után vállalkozóként folytatta – különböző elektronikai termékek nagykereskedelemével foglalkozott. Innen aztán megint a járműiparba vezetett az útja, s három éve megalapította a KSR Moto Magyarországot, mely a Brixton, a KSR, a Lambretta, a Malaguti, a NIU és a Sur-Ron hazai képviseletét látja el. Nős, öt gyermek édesapja.
– Vajon a mostani állomás, mely szerint hagyományos lítium-ion akkumulátorral táplálunk villanymotort, egy fontos mérföldkő a járműgyártásban, vagy egy olyan „pillanat”, amit gyorsan követnek majd sokkal modernebb, drágább és fenntarthatóbb megoldások?
– Álláspontom szerint műszaki szempontból a tisztán elektromos hajtás a soron következő technológiai lépcső, de nem az utolsó. Az elektromos energia tárolása kapcsán nagy előrelépésekre számítunk, ám én a hidrogénhajtásban nem hiszek, mert alacsony hatásfokú, emiatt használata nem lehet versenyképes. Fontos megjegyezni, hogy a kismotoroknál jelenleg alkalmazott elektromos hajtás a felhasználói igények közel 100 százalékát képes kielégíteni.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiindulva ma Magyarországon egy nap alatt átlagosan 9,1 km-t tesznek meg a robogósok, s még a mopedhasználatban élen járó Ausztriában is csak 14,5 km-re rúg a napi átlag. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a 150-170 km-es hatótávval büszkélkedő delejes robik messze túlteljesítik a valós szükségleteket. Ügyfeleinktől egyébként olyan visszajelzéseket is kapunk, hogy egyesek normális napi használat mellett 1-3 hetente teszik töltőre járgányaik akksijait. Fontos megjegyezni azt is, hogy a robogóknál nincs olyan árkülönbség a belső égésű erőforrással és a villanymotorral hajtott változatok között, mint az autók esetében, mi több ma már az a jellemző, hogy – hasonló felszereltségű modelleket alapul véve – az elektromos kétkerekű az olcsóbb.
– Véleménye szerint mi a ma elterjedt villanyhajtás legnagyobb rákfenéje?
– Azt gondolom, a szokásokkal és beidegződésekkel van baj, azaz nem műszaki, és nem is gazdasági kérdés az, hogy valaki áramos járgányra ül vagy sem. Sokan egyszerűen tartanak a villanyhajtástól, ennek pedig az a fő oka, hogy nem ismerik a technikában rejlő előnyöket.
Interjúnk következő részében az apró elektromos városi járgányokról és az áramos járművek vásárlásösztönző programjáról lesz szó.