Teszt: Lambretta V125 Special Flex Bicolor – Vissza a gyökerekhez

Teszt: Lambretta V125 Special Flex Bicolor – Vissza a gyökerekhez

- Kategória: Kiemelt cikk, Teszt

Az egykor fényesen ragyogó Lambretta csillaga leáldozott az 1971-es csőd után. Sokáig azt hittük, végleg eltűnik a piacról, de 2017-ben a KSR Group megszerezte az értékes márkanevet, és nyomban elő is rukkolt ezzel a kedves retrógéppel.

 

Ferdinando Innocenti jól látta, hogy a második világháborút követően kétkerekű, erősen burkolt motorokban, azaz testes robogókban van a jövő, de ötletét végül a nagy rivális, Enrico Piaggio vitte sikerre a Vespával. Bár Innocenti Lambrettája is sok hívet szerzett, népszerűsége és bevétele elmaradt a várttól, ez vezetett aztán a kényszerű leálláshoz.

Piros-fehér mellett kék-fehér színösszeállításban is kapható a Bicolor verzió, sőt van egy sötétszürkére fényezett, elegáns Pirelli Edition is. A hasznos, ám fogyasztásnövelő szélvédőnek létezik kisebb változata, mi is inkább azt javasoljuk a Lambretta-hívőknek

A történethez hozzátartozik, hogy a Lambretta anno nem a csőgyáros Ferdinando fejéből pattant ki, ő csak ihletet merített az amerikaiak apró Cushmanjaiból, amiket a szövetséges csapatok hagytak Olaszországban a második világháború után. A megvalósítást a repülőgép-tervező Corrado D’Ascanióra bízta, ám hamar kiderült, hogy a két páratlan koponya elképzelései szöges ellentétben állnak egymással, így – néhány prototípus elkészítése után – elváltak útjaik.

Lám, ezen a viszályon múlt, hogy ma nem Lambretták, hanem Vespák tízezrei ékesítik az olasz utcákat…

A sors fintora ugyanis, hogy végül Pierluigi Torre megalkotta a várva várt csővázas Lambrettát, de az eredeti tervező, D’Ascanio eladta az ötletet a Piaggiónak, és elkezdődött a monocoque (önhordó) karosszériás sikermodell gyártása – ez lett a Vespa. Az eredmény ugye ismert: a Vespa tarolt, és ma is több európai államban piacvezető, Innocentinek pedig be kellett érnie az örök második hellyel.

Az alsó, folyadékkristályos kijelzőn jelenik meg többek között a motor fordulatszáma, míg a felső, félkör alakú csíkműszer a kilométeróra – inkább szép, mint hasznos ez az elrendezés

Persze a Lambretta sem panaszkodhatott, mivel nagy kultusz övezte motorjait, amiben szerepe volt a kezdeti „szükségmotorokat” követő, stílusos 50-es, 100-as, 125-ös, 175-ös, valamint 200-as modelleknek. Ezeket szülőhazájuk mellett – általában más márkanéven – Argentínában, Franciaországban, Németországban, Kongóban és Spanyolországban is gyártották, sőt miután az olasz anyacég bedobta a törülközőt, az indiai kormány megvette a teljes gyártósort. A Scooters India Limited (SIL) még a kilencvenes években is ontotta a különböző változatokat, amiket aztán főként a helyi piacon értékesítették – persze minőségük meg sem közelítette az eredetiekét.

Csak semmi „flexelés”: pózolás helyett tudásával hódít a Lambretta V125

Annak ellenére, hogy az elmúlt két évtizedben lényegében tetszhalott állapotban volt a Lambretta, kedveltsége mit sem csökkent, a régi modellek ára pedig az egekbe szökött. Különösen az 1961-ben bemutatott Li-, valamint az egy évvel később útjára bocsátott TV-széria örvend hatalmas népszerűségnek a gyűjtők körében. Nem véletlen, hogy a KSR Group tervezőcsapata, a Kiska Design is az Li modell ruháját illesztette az új robogóra.

A piros gyújtáskulcs balra fordításával nyílik a praktikus tároló, melyben kesztyűk, kulcsok, telefonok stb. is megtalálják helyüket. A jobb oldali fakkban eldugott sárga gomb egy rejtett indításgátló

Szó se róla, nagyszerű munkát végeztek, ugyanis valamennyi jelvény, felirat, dekorelem, továbbá az első sárvédő és a hátsó oldalidom mind a dicsőséges korszakra emlékeztet. Azt gondoltuk, a távol-keleti gyártás miatt könnyű lesz „belekötni” a kidolgozásba, minőségbe, de nyoma sincs hanyagságnak. Még az olyan alkatrészek megmunkálására is kiemelt hangsúlyt fektettek, mint a fékkarok, markolatok, kapcsolók, felnik vagy éppen a trepni díszlécei.

Első ránézésre nem is gondolnánk, hogy – a többi lámpatesttel egyezően – a márkajelzést viselő zárófény is LED-es. Tulajdonképpen ez a motor legfontosabb erénye: fémkarosszériájával valódi retrómotor benyomását kelti, csak éppen a veteránokra jellemző nyűgök, műszaki hibák és bajos részletek nélkül

A V125 megalkotásakor jól bevált recepthez nyúlt a KSR Group, merthogy kész alapokat – vázat, blokkot, futóműveket – vettek egy tajvani vállalattól, s erre húzták rá a hatvanas évekbeli Lambrettára kísértetiesen hasonlító külsőt. Az így két kerékre állított modell viszonylag rövid, 1340 mm-es tengelytávval büszkélkedhet, és hossza sem haladja meg az 1,9 métert, ezáltal parádésan jól manőverezhetünk vele szűk helyeken. A remek manőverezhetőséget tovább fokozza a nagy kormányelfordítási szög, így akkor is könnyen sávot válthattunk vele, ha egészen feltorlódtak a kocsik a lámpák előtt. Ezzel együtt örömteli, hogy egy átlagos termetű motoros térdeinek sincsenek útban a kormányszarvak, koppig el tudtam fordítani, s a rövid próbakörön arról is meggyőződhettünk, hogy a szépen varrt ülést is jó formájúra tömték, legalább is a városi cirkálás során egyszer sem tűnt kényelmetlennek.

Mutatós a fém tanksapka, ráadásul a 6 literes tartály előtt kialakított, öblös üregben egy teljes értékű sisakot is elhelyezhetünk

Az A1-es jogsival vezethető nyolcadliteres 10,2 lóereje nem teszi tüzes fenevaddá a Lambrettát, hiszen ez már nem az áldott 90-es évek, amikor még akárhány lóerősek lehettek a füstöt okádó 125-ösök. Viszont szólóban motorozva nem is mondanám gyengének, sőt kifejezetten fürge, hiszen a 86 kilós tömeg igazán játékossá teszi. Utassal tarjuk a városi forgalom ritmusát, egyedül pedig simán leléphetjük az autókat, sőt ez városon kívül is így van, mert vékonyabb pilótával belekóstol a százas jelzésbe is az analóg óra mutatója. Vicces részlet, hogy száz felett már piros tipójú a műszer, mintha fordulatszámmérő lenne…

A közel ötvenezer forintért árult, nagyméretű plexi tökéletesen védi a vezetőt a menetszéltől, de esőben az alacsonyabbaknak útban lehet, hogy tükröződnek rajta az esőcseppek. Szintén a sötétben, esőben megtett kilométereken okozhat kellemetlen meglepetést a kis átmérőjű első kerék: ez a sportosan feszes felfüggesztéssel igencsak érzékeny a kátyúkra, úthibákra – nem szereti a motor a fekvőrendőröket és keresztbordákat. Viszont könnyen lelassíthatunk, ha ilyen felé közelítünk, mivel  egy rossz szavunk sem lehet az elöl-hátul tárcsás, CBC fékrendszerre, amit elöl ABS felügyel.

Nem várt, igényes részlet, hogy fémből készültek a Lambretta idomai, pontosabban a fehér részek. Micsoda felüdülés a néha igazán silány, műanyag ruhába öltöztetett robeszok után, és az is jó pont, hogy oldaltámasz és középsztender egyaránt jár hozzá. A kipróbált modellen a kormánnyal együtt fordult az első sárvédő (ezért szerepel az elnevezésben a Flex szó), ám kapható fix sárvédős kiadás is

A hazai forgalmazó KSR Moto Magyarország többféle kivitelű V125-öst kínál azonos, nettó 1,039 millió forintos áron (Magyarországon a vállalkozások visszaigényelhetik a 125-ös robogók ÁFA-ját – szerk.) Nem mondhatjuk, hogy eltúlzott ár a klasszul összerakott, csinos járgányért, főleg, hogy most a KSR Moto állja a vezetéséhez szükséges A1 jogosítvány költségét, ami tényleg egyedülálló ajánlat a magyar piacon.

Műszaki adatok – Lambretta V125 Special Flex Bicolor

Motorkonstrukció: léghűtéses, négyütemű, OHC

Össz-lökettérfogat (cm3): 124,7

Hengerek száma: 1

Csúcsteljesítmény (kW/LE/min): 7,5/10,2/8500

Sebességváltó: CVT

Futómű és fékrendszer

Váz: csőváz, préselt acéllemezekkel

Első felfüggesztés: hagyományos teleszkópvilla

Hátsó felfüggesztés: egyoldalú, hidraulikus lengéscsillapító

Gumiméret elöl/hátul: 110/70-12/ 120/70-12

Fékrendszer elöl: 226 mm-es hidraulikus tárcsafék, ABS

Fékrendszer hátul: 220 mm-es hidraulikus tárcsafék

Méretek, árak

Teljes hossz (mm): 1890

Szélesség (mm): 695

Tengelytáv (mm): 1340

Ülésmagasság (mm): 800

Üzemanyagtartály térfogata (l): 6

Gyári vegyes fogyasztás (l/100 km): 2,8

Vételár: bruttó 1 319 000 Ft

Continental 2019

Facebook Comments

Válasz