Ezúttal Tamás lepett meg minket egy nagyszerű nyári túra beszámolójával és videójával. Ha Te is szívesen látnád saját túrád az oldalon, csak küldd el nekünk a rövid leírását, az ott készített képeket, videókat, és megosztjuk az olvasókkal! Köszönjük!
Nemrég olvashattátok Tamás Alpok-túrájának első két napját, most pedig itt a folytatás – irány az AirWalk kilátó!
Harmadik nap reggelén eszembe jutott, hogy amint megláttam az első képet Ausztria legnagyobb gátjáról, már tudtam, hogy ha lehet, akkor minél hamarabb el kell mennem oda. Az a kilátópont a gát tetején már akkor nagyon lenyűgözött. Felfelé a Malta Hochalmstraße nem egy veretős útvonal, cserébe a táj mindenért kárpótol. Temérdek vízesés, alagút, és ami legjobban megdöbbentett, visszafordító kanyar az alagútban!
Fent körbejártuk a gátat, és végre megtapasztalhattam a 200 méteres mélység felett kialakított, üvegpadlós, úgynevezett „AirWalk” panorámakilátót. Sok szép magyar kifejezéssel (ami a „milyen szép” állítás szinonimái) mondtuk el egymásnak mennyire tetszik a táj, abban reménykedve, hogy úgysem érti más, mit mondunk.

Temérdek fénykép elkészítése után, viszont indulnunk is kellett tovább: 99-es út, majd Nockalmstraße következett. A fizetőkapunál még ettünk, ittunk egyet, és újra nekiálltunk koptatni a gumink szélét. A hírek igaznak bizonyultak, a „Nocki” a már megjárt szerpentinek közül az eddigi legélvezetesebb volt. A táj itt már nem annyira lenyűgöző, mint az eddig, de a kanyarok nagyon jó ívűek, és beláthatóak, az ember csak a motorozásra koncentrál minden porcikájával.

Viszont vigyázni kell a néha bokrok mögül előugró tehenekkel, hiszen nekik mindig elsőbbségük van… Este a szállás egy „Ferienhaus Georgie” nevű vendégház volt, amit mindenkinek ajánlok: igényes apartmanok, reggeli, saját kocsma, tanyasias légkör, gyönyörű környezet. Egyszerűen felejthetetlen.
Utolsó nap fájó szívvel elbúcsúztunk az Alpoktól, de igyekeztem hazafelé is minél izgalmasabb útvonalat összefűzni. Levezetésképpen 77-es, és egy 64-es utat terveztem. Mindkettő nagyon élvezetes szerpentin és ingyenes, hétvégente nagyon sok motorossal – jó választásnak bizonyult.
A nyugat felé induló motorosoknak jó szívvel ajánlom, kössék össze a két szerpentint, mégpedig Grazot kikerülve, északon a keskeny hegyi utakat érintve. Mi imádtuk, hogy messze elkerülhettük a városokat, a legkeskenyebb aszfaltcsíkok is kiváló minőségűek voltak, pompás levezetésnek bizonyult a háromnapos kanyarvadászat után.

Nagyon jól éreztük magunkat, és a csajok se panaszkodtak, pedig első hosszabb túrájuk volt. 1200 km-t mentünk összesen, és minden az eredeti tervek szerint alakult. Leszámítva egy teljesen elkopott hátsó fékbetétet, ami kissé megviselte a tárcsát is, de ez is fontos tanulsággal szolgált – legközelebb még tüzetesebben átvizsgáljuk a gépeket indulás előtt.
Köszönöm, hogy elolvastad, és remélem, hogy segíthettem a 2021-es Alpok-túrák összeállításában!