A hivatal válaszol: az átépített nyereg nem minősül engedély nélküli átalakításnak

A hivatal válaszol: az átépített nyereg nem minősül engedély nélküli átalakításnak

              - Címkék |Hírek

Olvasónk, Balázs küldte az alábbi levelet, ami kimondottan hasznos lehet a zselés vagy egyedi nyerget készíttető motorosoknak.

Levelének lényege, hogy szeretett volna alaposan utánajárni: vajon a gyáritól szinte minden paraméterében eltérő, zselés ülés felszerelése engedély nélküli átalakításnak minősül-e vagy sem? Mivel a világhálón egymásnak ellentmondó híreket olvasott, egyenesen a hivatalhoz fordult, egészen pontosan a Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Közlekedési Osztályához.

Leáttételezett varrógép speciális léptető motorral és spéci tűvel. Lassú munka, öltésről öltésre, mert hiába a pazar német alapanyag, ha nem gondos kezek öltik – így készülnek a zselés nyergek a TommoT műhelyében

A hivatal válaszából minden kiderül, többek között az is, hogy miért esik más elbírálás alá a nyergek átalakítása, mint a motor többi alkatrészének módosítása.

Zselés vagy lépcsős nyereg? Csak az a lényeg, hogy elérd a lábtartót!

Felmerülhet a kérdés, hogy ha egy kipufogócsere engedélyköteles, pedig nem sok köze van a motor irányításához, akkor az új nyereg miért nem az?

Nemcsak kényelmesebb lesz a motor a testre szabott üléstől, hanem az irányítása is egyszerűbbé válik (Kép: TommoT)

Nos, a hivatal válasza szerint (idézzük) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban: MR.) szerint:

„2. § (26) A rendelet alkalmazásában a gépjármű és pótkocsija közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozékai azok a pótalkatrészek és tartozékok, amelyek a gépjármű vagy pótkocsija tekintetében az 1. számú mellékletben meghatározott követelmények teljesítését befolyásolják vagy befolyásolhatják, így különösen a futóművek, a rugózás és lengéscsillapítás, a kormányberendezés, a fékberendezés, a jármű alváz és karosszéria, a vonóberendezések, a meghajtó motor, annak működését szolgáló vezérlő és kiszolgáló egységei, a kipufogó rendszer és kipufogógáz utókezelő berendezések, valamint az előzőek elemei, ide nem értve a szabványos kötőelemeket.”

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) szerint:

„23. § (1) Az MR. 2. § (26) bekezdésében meghatározott, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok – a (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – belföldi felhasználásra abban az esetben gyárthatók, forgalmazhatók és építhetők be a gépjárműbe és pótkocsijába, ha a minősítő vizsgálaton megfeleltek.

A motorkerékpár ülésének felújítása esetén az MR. vezetőtérre és utastérre vonatkozó további műszaki feltételei is irányadók:

„81. § (8) A motorkerékpár vezető- és utasülését úgy kell kialakítani, hogy az ülésen helyet foglaló személy a lábait megfelelően meg tudja támasztani és az utas kapaszkodási lehetősége biztosított legyen.”

tommot-motor-ules-mt-09
Ez bizony kevés lesz, ha az utasunkat is magunkkal vinnénk egy hosszabb útra… Nem véletlen, hogy ilyen sokan átfaragják a gyári nyerget, hiszen nem éppen kényelmes egy ilyen vékonyka szivacsdarabon gubbasztani

Így tehát „MR. szerint a motorkerékpár vezető- és utasülése (nyereg) nem tartozik közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészei és tartozék közé, vagyis az említett alkatrész ER. szerinti minősítő vizsgálata, illetve megfelelőségének tanúsítása (műbizonylat) nem szükséges”  – áll a hivatal válaszában.

Szebb, kényelmesebb és még szabályos is – így fest a VFR ülése az átalakítás után (Kép: TommoT)

Tehát nincs más teendőd, mint feltenni az új nyerget, s az egyetlen, amit kérhetnek tőled, az alkatrész származása, azt pedig simán igazolhatod az átépítést végző műhelyben kapott számlával.