Bartal Tamással, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója válaszolt a Napi.hu kérdéseire.
Mivel sokan kérdeztétek hozzászólásokban, cikkek alatt, a két leggyakrabban feszegetett témát emeljük ki az interjúból: mikor és hogyan jelenhet meg itthon az átlagsebesség-mérés és mikorra várható a kilométeralapú autópályadíj bevezetése?
Van rendszámfelismerő az utakon, de ez még kevés az átlagméréshez
Bartal Tamás is megerősítette, hogy a kamerák ugyan észlelik az áthaladó autók rendszámát, ez önmagában kevés ahhoz, hogy a két pont között átlagsebességet mérjenek és ez alapján bírságolni lehessen.
– Tudom, hogy sok helyen próbálkoznak ezzel szerte Európában, és csináltak 1-2 km-es tesztszakaszokat, de olyan ez, mint a szupertraffipax: mindenki tudja, hol vannak és lefékeznek a megengedett sebességre. Hosszabb távon mérve pedig a rendszer egy kávézással vagy rövid pihenővel kijátszható, amely nyilván jelentősen csökkenti az átlagsebességet – szögezte le.
Szóba került az is, hogy mikor állhatnak át Magyarországon az olasz, horvát vagy francia mintára működő, kilométeralapú fizetési rendszerre. Talán ez a legtöbb vitát kiváltó téma, hiszen aki csak évente 1-2 alkalommal, rövid távon használja a pályát, az jobban jár vele, viszont a rendszeres használóknak brutális többletköltséget jelentene
– A jelenlegi magyar rendszer jól működik, ellenben a használatarányosra tudok rossz példát mondani. Ott van például Horvátország, ahol nagyon drága az úthasználat és a rendszer fenntartása is rengeteget felemészt. A horvátoknál ráadásul nem helymeghatározás-alapon működik a beszedés, hanem szükség van a kapuknál kihelyezett érzékelőkre, amelyekkel a magyarok által is bérelhető ENC-készülék kommunikál. Egy műhold alapú megoldás persze működhetne a telefonok segítségével is, de bármilyen hiba esetén, amely lehet akár kieső térerő, a felelősség az úthasználót terheli, és a büntetést is neki kell fizetnie.
Tehát jó ideig marad még itthon a hagyományos sebességmérés és az időalapú, 10 napos, egy hónapos és éves matrica. A váltás aligha lenne jó megoldás, hiszen rengeteg plusz kiadással járna az államnak és a közlekedőknek is – nem csoda, hogy nincs tervben az áttérés a horvát vagy olasz rendszerre.
Képek: MTI