Sorozatunkban sokat futott motorok tulajdonosaival beszélgetünk, hogy megtudjuk: milyen is az élet százezer kilométer felett? Ezúttal Osztopányi László osztja meg velünk az ikonná érett, szívlámpás GSX-R1000-rel gyűjtött tapasztalatait.
2002-ben láttam először a GSX-R1000-et a parabolával fogható DSF csatornán, ahol az aktuális Honda Gold Wing után következett. Jól emlékszem, a Bevery Hills-i zsaru 3. utáni részre vette fel bátyám VHS-re. Ezután már nem a használtmotor-magazinban látott 750-esért rajongtam, innentől a literes volt álmaim motorja. Akkora szerelem volt, hogy számtalanszor újra és újra megnéztem a videót, sőt megesett, a pause gombbal megállítottam a felvételt és papírra lerajzoltam magamnak ezt a csodaszép sportmotort.
Munkából hazafele tartottam minap, amikor elhaladt mellettem az elbűvölő kék-fehér színű ezredes, majd hosszasan elgondolkoztam: mai szemmel nem a legáramvonalasabb, utolsó grammra lekönnyített sportmotor, de ez biztosan hátrány? Véleményem szerint nem az, főleg nem közúton.
A karcsú literes 170 kilós (!) száraztömegével csupán négy kilogrammal nyomott többet 750-es tesójánál, ráadásul lóerőben hússzal többet, azaz 160-at produkált.
Ekkoriban nem voltak elterjedtek a vezetéssegítő elektronikák, úgyhogy aki felült egy ilyen vasra, bizony tökös csávó lehetett… vagy nem, de az meg hamar kiderült.
Öt másodperc alatt 140-re? Ez ma is elismerésre méltó érték…
1410 mm-es tengelytáv, állítható húzó- és nyomófokozat csillapítású, fordított teleszkóppár és állítható nyomófokozati csillapítású központi rugóstag tartja úton a bestiát, amit elöl 320 mm-es duplatárcsák hatdugattyús féknyergekkel próbálnak megregulázni. Sajnos napjainkban vagy töröttből újjáépített vagy nemes egyszerűséggel elhanyagolt példányok uralják a piacot, de kitartó kereséssel rábukkanhatunk igazi gyöngyszemekre.
Szerencsére még élnek köztünk becsületes tulajdonosok, akik nagy becsben tartják az immáron húszas éveibe lépett legendát. Következzen Osztopányi Lászlóval – ismertebb becenevén Oszival – készült interjú, aki sokat és őszintén mesélt nekünk Suzukijáról.
Interjú a tulajdonossal – Osztopányi László – Suzuki GSX-R1000 (2002)
Oszi végzettségét tekintve központifűtés-szerelő, elektrotechnikus és motorszerelő. Első motoros élménye gyerekkorában történt, amikor elment nagybátyjának szurkolni, aki motorcsónak-versenyző volt, és a rendezvényen egy német úriember elvitte motorozni az akkor hatalmasnak tűnő fekete Kawasakijával. Természetesen, ahogy az lenni szokott, azonnal rákapott a motorozásra és a benzin illatára. 2003-ban megszerezte motoros jogsiját, és azóta mintegy 200 ezer kilométert motorozott le.
– Mesélj a motorodról, kérlek! Hogyan indult a történet a Suzukival, mennyit motoroztál és milyen tapasztalataid vannak vele?
– Jóbarátom 2001-ben vásárolt magának egy új, kék-fehér, „szívlámpás” GSX-R-t, amit minden alkalommal megcsodáltam, majd idővel elhatároztam, én is veszek egyet magamnak. 2008 novemberében végre eljött az én időm! Természetesen több meghirdetett darabot is megnéztem idehaza, de ez volt, ami igazán mély nyomot hagyott bennem. Megvételkor 16 ezer kilométert számlált, amit azóta 108 ezerre tornáztam fel, és ha minden jól megy, idén láthatom majd a sok egyest a kijelzőn. Eleinte napi használatban volt, minden nap beletekertem száz kilométert, viszont ahogy öregszem, azt veszem észre, inkább csak a jóidőben szeretek a nyeregbe pattanni. Minden évben csinálok vele két hosszabb, külföldi túrát, ami esetenként háromezer kilométert is kitesz. Mondanom sem kell, mindig azon gondolkozom, hova is kellene legközelebb menni.
Vezettem „egy fenékkel” 560 kilométert az Alpokban, sőt megesett az 1300 kilométeres etap is németországi autópályán. Sportmotorhoz képest igenis kényelmes, a kormánya és üléspozíciója számomra megfelelő. Persze szélvédelmén sokat segít a motoron található dupla bubis szélterelő, illetve gondolkozom egy zselés komfortülés beszerzésén.
Páromat rendszeresen viszem magammal, ritkán megyek egyedül, mivel lánykorában ő is motorozott, így most is szívesen tart velem.
– Szervizelést illetően mi a tapasztalatod, milyen „gixxerek” akadtak a Suzukival?
– Ami azt illeti, a szokásos dolgokat – gumik, láncszett, fékbetétek, teleszkópszimmeringek, kerékcsapágyak, akkumulátor és vezérműlánc – már cseréltem. 79 ezer kilométeres korában ki kellett szednem a váltót, ugyanis nagyobb gázadásra kidobta az ötödik sebességfokozatot. Ekkor úgy döntöttem – ha már szétkaptam –, kicserélem a – főtengelyén kívül – az összes csapágyat. Nagyon büszke vagyok, hogy a hengerfej nem volt még piszkálva, a kuplungszerkezet gyári és a teleszkóp szárain minimális kopás fedezhető fel a TiN rétegen.
– Milyen márkájú gumit használsz a GSX-R-en, és mennyit futnak el?
– Elöl Michelin Pilot Power 3-at, hátul pedig Dunlop Sportmax GP Racer D212-t használok. Évek óta ez a nyerő kombináció nálam. Hogy mennyit fut el? Nagyon változó: cserélem, amikor elkopik.
– Milyen olajat töltesz a Suzukiba, és milyen időközönként cseréled?
– Fullszintetikus olajat töltök bele és ötezrenként cserélem. Évek óta Motult használok, de most lehet, hogy kipróbálok valami újat.
– Üzemanyag-fogyasztásod miként szokott alakulni?
– Versenypályán 10 liter körül, vegyes használatban, nyugodt tempónál 6,5, míg lendületesebb tempónál 7-8 liter között fogyaszt. Én azt mondom, nem szabad nézni mennyit eszik. Nekem megéri azt a pár forintnyi többletfogyasztást egy-egy keményebb gázadás, hogy vigyoroghassak a sisak alatt.
Az első literes GSX-R beharangozó videója
– Akad olyan negatív tulajdonság vagy műszaki megoldás, amit nem szeretsz az ezredesben?
– Vezérműlánc-cseréhez ki kell buktatni a motort, mert a hengerfejen található egy csavar az oldalán, amit nem lehet kivenni. Ezen felül a fékbetétek idővel kitágítják a nyeregben a helyüket, és zörögnek, de ennek megoldásán már dolgozom.
– Lecseréled a sokat futott motorod, vagy továbbra is ez marad?
– Biztosa nem cserélem, inkább mellé veszek másikat.
– Kinek ajánlanád a GSX-R-t?
– Idősebb, pontosabban tapasztaltabb motorosoknak, vagy olyanoknak, akik sportmotoron belül kényelmesebb típusokat keresnek, amivel túrázni is elindulhatnak.
– Milyen előnyeit látod annak, hogy többnyire motorral közlekedsz autó helyett?
– Gyorsabb és nagyobb élmény vele a közlekedés, ráadásul a parkolás is egyszerűbb vele. Persze veszélyesebb is az autónál, főleg, hogy az utóbbi években megszaporodtak a járművek az utakon. Egyébként úgy tapasztalom, javult az autós morál kis hazánkban, jobban figyelnek a motorosokra.
Típushibák – Suzuki GSX-R1000
– 20 év távlatából már bátran kijelenthetjük, hogy golyóálló technikáról beszélünk, amelyek mára sok kézen átmehettek és sajnálatos módon nem mindenki gondozta őket olyan becsületesen, mint Oszi. A típus ismert „betegségei” közé tartozik a teleszkópszárak aranyszínű TiN-bevonatának lekopása, mely inkább csak esztétikai gondot jelent.
A váltóproblémák szintén nem ismeretlenek a húszas éveiben járó Suzinál – miként azt hallhattuk Oszitól is –, a többnyire keményebben és/vagy használt példányoknál jellemző volt a gázadásra üresbe kiugró sebességfokozat. Többen panaszkodtak a berágódott, idő előtt csereérett kormánycsapágyra is, bár ez jó eséllyel kapcsolatban van az egykerekezések számával is…
Továbbá ismert volt a másodlagos fojtószelep-szenzor (angolul Throtthe Position Sensor, röviden: TPS) és a feszültségszabályozó meghibásodása, és hallani lehetett generátorproblémákról is.
Ebben a videóban a 600/750 változatról van szó, de a TPS működése ugyanaz, mint az ezres nagy tesóban. Itt remekül elmagyarázzák, miként működik a szenzor, valamint az egyik jellemző hibatünetre is kitérnek
Persze korából fakadóan számolni kell az elhasználódott alkatrészekkel, valamint érdemes odafigyelni a nem megfelelően szervizelt példányokra is. Sajnos sokan húzták túl a leeresztő-, valamint a féknyeregcsavarokat, így ott sokszor nem szakszerű furkálás nyomait lehet felfedezni.
Előttem az utódom – GSX-R a napjainkban
Habár az Euro-normák szigorodásának következtében a középkategóriás sportmotorok – szinte – kihaltak, szerencsére a Suzuki bitang sportgépe még kapható a kínálatban GSX-R1000R ABS néven.
vagyis pontosan 1:1 teljesítmény/tömeg arányról beszélünk, ami nem is olyan régen még egy gyári superbike-ra jellemző érték volt…
Mindezt megspékelték kétirányú gyorsváltóval, a rajtelektronikával, nyomatékhatárolós tengelykapcsolóval és az IMU-alapú elektronikával. Ám ez is csak a jéghegy csúcsa, s ha többet szeretnél megtudni a motor műszaki részleteiről, csak kattints ide, és feltárulnak az eddigi legerősebb GSX-R titkai.
Nyitókép: Cdkipbox.com