Az nem meglepő, hogy előbb voltak járművek, és csak utána születtek közlekedési szabályok, az viszont már annál furcsább, hogy milyen következményekkel járt a világ első gyorshajtás-bírsága…
Éppen 126 évvel ezelőtt, ezen a napon ült autóba Walter Arnold, akinek a nevéhez fűződik a világ első dokumentált gyorshajtása. Jóllehet, akkoriban nem volt olyan nehéz megszegni a szabályokat, mivel egy gyalogos simán 4-5 km/órás átlaggal haladhatott a járdákon, ezzel szemben az autóknak 2 mph, azaz 3 km/óra volt a maximum Nagy-Britanniában…
A világ első gyorshajtásbírsága
Nos, Arnold úgy vélte, nem azért költött egy halom pénzt, hogy a gyalogosok is lehagyják, beletaposott, és szédítő 8 mérföld/órás tempóra gyorsította a kocsit, majd következett a világtörténelem első autós üldözése… Az akkor még kerékpárral szolgálatot teljesítő rendőr felpattant a drótszamárra, és kitartására jellemző, hogy a korabeli beszámolók szerint öt mérföldön, azaz
jó nyolc kilométeren át üldözte bringájával Arnoldot, mire utolérte.
Miután nagy nehezen újra levegőhöz jutott, megírta az idézést és hamarosan kezdődhetett Walter Arnold bírósági tárgyalása.
A korabeli London Daily News beszámolója szerint négy vádpontot szerettek volna rábizonyítani: elsőként, hogy
„ló nélküli mozdonyt” használt közúton, hogy „háromnál kevesebb sofőr vezette a járművet” (ez szintén a tömegközlekedési járművek miatt fennmaradt szabály volt), emellett nem volt látható a neve a járművön és végül pedig a 400%-os gyorshajtásért is elővették.
Védője azzal érvelt, hogy a szabályok egyszerűen nem követik a technika fejlődését, hiszen ez automobil, és nem alkalmazhatóak rá a lokomotívok elavult előírásai. Érdekes, hogy napjainkban sem sokat változott a helyzet: sok esetben most is csak kullognak a szabályok az új járművek után, lásd 15-20 éve a quadok vagy napjainkban a rollerek körüli kuszaságot…
Végül a bíró nem volt szőrösszívű: 5 shilling pénzbírsággal sújtották a „ló nélküli mozdony” használata miatt és további egy shillingbe került Walternak a gyorshajtás. Persze ennél sokkal fontosabb, hogy az ügy nagy hatással volt a közlekedési reformra, így a tárgyalás után nem sokkal 2-ről 14 mérföld/órára, azaz 22 km/órára emelték fel a brit KRESZ-ben az autók sebességhatárát.