Szabó Lajost kemény fából faragták, hiszen friss motoros jogosítvánnyal a zsebében már több, embert és gépet próbáló túrát tudhat maga mögött. Néhány napja törökországi kalandjáról mesélt a Hegylakóknak, amit kezdetektől hű társával, a Motron X-Nord 125-össel teljesített.
Lajos erdélyi kiruccanásról szóló beszámolónkban megbújt egy árulkodó mondat, miszerint „azóta már túl vagyok egy még (sokkal) nagyobb kalandon, ami jó tízezer kilométert ölelt fel”. Nos, a Törökországban tett látogatásra utalt, aminek tavaly szeptemberben vágott neki. Több szempontból is úttörőnek nevezhető a vállalkozás, hiszen csak hetekkel korábban szerezte meg (!) a jogosítványát és egy nyolcadliteres Motronnal vágott neki az útnak, ami a vadonatúj, 2021-ben megjelent márka egyik újdonsága.

Annyit talán érdemes elmondanunk az elején a vállalkozószellemű fiatalemberről, hogy 2021 augusztusában szerezte meg motoros jogsiját, magyarul az induláskor még szinte meg sem száradt a pecsét a forgalmi vizsga papírján.

Megfontolt és előrelátó ember lévén Lajos alaposan körbejárta a hazai motorpiacon fellelhető gépeket, és végül megvette a vadonatúj Motron X-Nord 125-öt – ez volt az egyik első ilyen modell Magyarországon.
Több mint tízezer kilométer a Motron X-Nord 125-tel
– Mivel kezdő motoros vagyok, nem szerettem volna nagyobb vasat magamnak, ugyanakkor mindenképpen új motorban gondolkodtam, hiszen a megbízhatóság és a biztonság kulcsfontosságú számomra – avatott be döntésének hátterébe Lajos.

A megfelelő jármű kiválasztása mellett persze az is sokakat érdekelhet, vajon mi késztet valakit arra, hogy „zöldfülű” motorosként a távoli és ismeretlen Fekete-tenger vidékét, azon belül is Kozlu várost tűzze ki úti célként. – Az igazság az, hogy olyan kirándulás lebegett a szemem előtt, ami hetekig tart, sőt első körben nem törökországi körutazásban gondolkodtam, tudniillik több lehetséges útvonal is szóba került. Eredetileg úgy képzeltem, hogy elmotorozom egészen a Csendes-óceánig, közben pedig megkoszorúzom a doni katasztrófában elesett magyar katonák síremlékét. Aztán az Mariazelltől Csíksomlyóig tartó Máriaútra is gondoltam, aminek lóháton vágtam volna neki, de szóba került egy kaukázusi kerékpározás és a Budapest-Vlagyivosztok túra. Először úgy tűnt, hogy utóbbira voksolok, olyannyira, hogy több lehetséges útvonalat is felvázoltam. A legrövidebb Ukrajnán át vezetett, ámde az ottani, pattanásig feszült háborús helyzet miatt inkább Lettországon keresztül teljesítettem volna a távot. Sokáig érlelgettem magamba az utóbbinál mintegy 3000 km-rel hosszabb, Törökország és a Kaukázus érintésével kivitelezhető kaland gondolatát is – mesélte Lajos.

– Elképzeltem azt is, hogy milyen klassz lesz majd megmártózni az utamba eső nagyobb folyókban, tavakban, és megkóstolni a helyi ételeket.
Hamar kikristályosodott a fejemben, hogy furgon vagy személyautó helyett motor lesz a társam, mert így lényegesen kevesebből kijön egy többezer kilométeres kirándulás, nem utolsó sorban pedig mégiscsak élvezetesebb szabadon utazni, mint egy fémdobozban ücsörögve, a külvilágtól elzárva.
Végül aztán a koronavírus-járvány majdnem keresztülhúzta a számításaimat, ugyanis az oroszok jó ideig nem adtak vízumot, majd amikor mégis, akkor pedig csak olyan megkötéssel, hogy repülőtéren keresztül léphetek be Oroszországba. Így nyilvánvalóvá vált, hogy a vlagyivosztoki célnak búcsút inthetek, s csak remélni tudtam, hogy Törökországgal nagyobb szerencsém lesz – avatott be Szabó Lajos az előkészületek cseppet sem unalmas időszakába.

Az eltökélt motoros ekkor még úgy számolt, hogy a Szerbia-Bulgária-Görögország-Törökország etap után következhet a Grúzia-Azerbajdzsán-Kazahsztán-Kirgizisztán szakasz, de a pandémia megint közbeszólt. Ebből kifolyólag a mesés látványosságokkal büszkélkedő, mediterrán hangulatú Kozlu városkában eltöltött néhány napos pihenés után átmotorozott Görögországba, az Égei-tenger partjára, majd Észak-Macedónia és Szerbia érintésével érkezett vissza Magyarországra. Érdemes megnézni ezt a jópofa videót az útvonalról:
– Összesen 10 ezer kilométert tettem meg 20 nap alatt, mindez annyit tesz, hogy naponta körülbelül 500 km-t haladtam. Voltak persze rövidebb etapok, egyszer pedig olyan lendületben voltam, hogy 622 km-en állt meg a napi számláló.
Mit kellett javítani, cserélni a motoron?
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy remek benyomásokat szereztem az X-Nordról, hiszen egyszer sem hagyott cserben, pedig úttalan utakon jártam vele, és a teljes útra vetített átlagfogyasztás is mindössze 2,8 l/100 km-re jött ki. Hátrányként csak a – méretéből adódó – sajátosságok említhetők, például hogy autópályázás során jól jött volna némi plusz teljesítmény, de a 125-ös kategória határai ugye adottak – nagyobb sebességhez már A-s vagy A2-es motor kell.

Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy kifejezetten biztonságban érezte magát a török utakon, mivel az autósok, teherautósok egyenrangú félként tekintenek a két keréken közlekedőkre. Ez különösen annak fényében örömteli, hogy itthon vagy Romániában ennek ellenkezőjét tapasztalja. – Kezdőknek és gyakorlott motorosoknak is szívből ajánlom Törökországot, ahol változatos a környezet, barátságosak és vendégszeretőek az emberek, nem utolsó sorban kedvező a szállás, az üzemanyag és az élelmiszerek ára – folytatja lelkesen, majd zárszóként még hozzáteszi: a Budapest-Vlagyivosztok-Budapest útról még nem tettem le, ezért ha nem hátráltat semmi, 2022-ben nekivágok!








