A fékrendszer a motor egyik legfontosabb – ha nem legfontosabb – szerkezeti eleme, ezért minden tavasszal érdemes alaposan átvizsgálni, és ha kell, javítani is, hogy ne a nyári túrákon okozzon fejfájást neked… Összeállításunkkal segítünk felderíteni a jellemző és a kevésbé ismert hibaforrásokat, illetve tanácsot adunk, hogy miként válaszd ki a motorodhoz ideális betétet.
Talán nem újdonság a motorosoknak – hiszen jogsiszerzéskor már hallottak róla –, hogy hidraulikus fékrendszerek dolgoznak napjaink motorjain, a 125 köbcenti feletti gépeken kötelezően ABS-szel kiegészítve. Kevés helyen említik az embert, akinek ezt a remek találmányt köszönhetjük, pedig megérdemli a rivaldafényt:
a cortlandi Elmer Ambrose Sperry volt a tárcsafék atyja, aki 1894-ben rukkolt elő forradalmi ötletével. Az már csak hab a tortán, hogy az 520 822-en azonosítójú szabadalmában elektromos működtetésű (!) tárcsafék szerepelt – igen, mindezt vagy 130 évvel ezelőtt…
Érdekes visszatekinteni rá, hiszen ő egy csapásra megoldotta a fékek legjellemzőbb hibáit, mint a szivárgó fékcsövek és karmantyúk, az elmelegedő fékfolyadék vagy éppen a főhenger tömítetlensége, pedig akkoriban még gyerekcipőben járt az autózás-motorozás és az elektromosság hasznosítása is.
Visszatérve saját gépünk fékjeihez, alapvetően három egyszerű lépéssel kiszűrhetőek a jellemző hibák, az pedig már mindenkinek a saját felkészültségén, rutinján múlik, hogy ezt otthon orvosolja vagy szerelőre lesz szüksége a javításhoz. Tegyük hozzá, mivel a motor lassításáért felelő szerkezetről beszélünk, mi az utóbbit javasoljuk…
A motor fékrendszerének ellenőrzése három egyszerű lépésben
A fékek működési elve roppant egyszerű: a fékkar meghúzásakor/fékpedál lenyomásakor nő a nyomás a rendszerben, és mivel a nyergekben nagyobb méretű dugattyúk találhatóak, mint a felső főhengerben, az erő megsokszorozódik, a dugattyúk pedig nekinyomják a fékbetétet a tárcsának. Az erő továbbításáért a fékfolyadék felel, mely rendkívül higroszkopikus anyag, azaz könnyen megköti a vizet, a nedvességet, így muszáj rendszeresen ellenőrizni a nedvességtartalmát. Olyannyira érzékeny erre, hogy
akár az elöregedett, porózus fékcsöveken át is képes nedvességet felvenni a levegőből, amitől csökken a forráspontja, és nagy terhelésre egyszerűen beesik a pedál/kar. Így aztán ellen vizsgálata az első teendőd.
A fékerő megszűnésének oka, hogy amint felforr a fékfolyadék, légbuborékok keletkeznek benne, és a levegő – ellentétben a folyadékkal – összenyomható, így elvész az erő. Hogy ezt megelőzd, minden szezon elején ellenőrizd és kétévente cseréltesd is ki a fékfolyadékot, hogy a nyári forróságban is megbízhatóan szolgáljon a fék.
A második pont a mechanikus összetevők szemrevételezése. Legtöbbször a féknyereg leszerelése nélkül is látható a betétek állapota, vastagsága, s mivel a tárcsákon sincs burkolat a – legtöbb – motoron, így tényleg csak pár percet vesz igénybe a művelet. Noha eleve sokkal keskenyebbek a betétek, mint például egy autóban, újonnan is csak 7-8 mm vastagságúak, az szabad szemmel is jól látható, ha kezd elfogyni a kopóréteg, és cserére szorul a betét. Még könnyebb dolgunk van a tárcsával, hiszen a rögzítése, a vastagsága és a „válla” pillanatok alatt ellenőrizhető, így ha mindent rendben találunk, léphetünk is tovább.
Ezután jöhetnek a fékcsövek, -karok, -pedálok és -munkahengerek. Ökölszabályként elmondható, hogy nyolc-tízéves kor után feltétlenül időszerű fékcsövek cseréje, akkor is, ha nem látsz rajtuk semmi rendelleneset és nem is eresztik a fékfolyadékot. Ekkorra ugyanis annyira megkeményednek a gumialkatrészek, hogy porózussá válhatnak, emellett érzékenyebbek lesznek a sérülésekre, és ugye jobb megelőzni a bajt… Ez egyébként nem valami túlzott óvatoskodás: a gyártók rendre megadják a fékcsövek élettartamát, és számtalan modellen négy év (!) után írják elő a kötelező cserét, miként jelezte olvasónk, Csaba is a hozzászólások között:
Ha minden rendben a csövekkel, léphetsz is tovább: a féknyergeken, -csöveken és -munkahengereken keresd szivárgás nyomait, és ha bárhol feltűnik a fékfolyadék – akár csak annyira, hogy ráragad a por az egészen enyhén gyöngyöző alkatrészre – , még a következő motorozás előtt orvosold! Ha segítségre szorulsz a betét- vagy fékfolyadékcserében, keresd bátran rovatunk támogatóját, a Cribmotót, ahol tapasztalt szakemberek vizsgálják a motorodat, hogy egyetlen hiba se maradjon rejtve a szezonkezdet előtt.
Hogyan válassz új fékbetétet?
Ha nem is versenghet a „Milyen olajat tegyek a motorba?” kérdéssel, így is rengetegen próbálnak a Facebookon, motoros csoportokban tanácsot kérni, hogy milyen betétet vegyenek. Sajnos már a kérdés sem pontos, ezért ritkán kapnak helyes választ, ugyanis a legtöbben egy-egy márkát ajánlanak, általában amit ők is használnak, holott a csomagolásnál, logónál sokkal fontosabb a betét kopórétegének összetétele.
Minden gyártó másként nevezi a különböző anyagkeverékeket, de általában organikus alapanyagú betétek jelentik a belépőszintet. A nagy nyomáson és magas hőmérsékleten készülő, fémrészecskéket tartalmazó „szinterbetét” a következő szint, melyet általában kerámiatartalmú betétekkel is helyettesíthetsz – utóbbiak előnye a a csendesebb működés és a kimondottan csekély fékpor. Néhány márkánál megtalálható az két első kategória, vagyis szinterezett és a szerves alapú fékbetétek előnyeit egyesítő keverék is, ilyen például az EBC a Dupla-H sorozata, ami újabb lehetőség a fékrendszer hatékonyságának feljavítására. Ebből is látszik, hogy a „Milyen fékbetétet vegyek?” kérdésre rossz válasz a Brembo, EBC, Nissin stb., ennél sokkal fontosabb, hogy milyen célra és motorba vennéd, illetve hogy melyik anyagkeverék passzol leginkább a motorozási stílusodhoz.
Arról nem beszélve, hogy – mint oly’ sok esetben – a legegyszerűbb megoldás a legcélravezetőbb: a gyári fékbetéttel nem tudsz hibázni, hiszen azt a motor összes tulajdonságát ismerő mérnökök választják ki, így mindig jó döntés arra voksolni.
Ez már csak azért is hasznos tanács, mert manapság nem könnyű eligazodni a megannyi anyagkeverék között, hiszen éppen napjainkban zajlik a fékbetétek forradalma. Ennek oka, hogy eltűnik a gyárakból egy fontos összetevő…
Hogyan tovább, ha nem lesz rézalapú szinterbetét?
Anno, miután száműzték a rendkívül rákkeltő azbesztet a fékbetétekből, sürgősen szükség volt egy másik, tartósságot fokozó anyagra, és ez lett a réz. Ideig-óráig úgy tűnt, a mérnökök megtalálták a tökéletes megoldást, ám a rengeteg fékporral együtt a réz bejutott a tavakba, folyókba, megtizedelve azok állat- és növényvilágát.
Ezért hat-nyolc éve megjelentek az autóiparban a csökkentett réztartalmú és/vagy teljesen rézmentes betétek, s immáron motorokhoz is elérhető ez a környezetbarát megoldás. Legutóbb éppen a Brembo erősítette meg, hogy piacra dobja a Greenance fékbetétcsaládot, melyben – egyelőre titkos – új összetevőkkel váltották ki a rezet. Ez a környezetvédelmi szempontok mellett egyéb előnyökkel is járt, ugyanis a friss fejlesztésű betétek tartósabbak elődeiknél, ráadásul 10%-kal nagyobb tapadási együttható mellett érték el ezt a kimagasló tartósságot.
Szóval ne ijedj meg, ha a megszokott helyett új csomagolású, más anyagkeverékű alkatrészt kapsz, mert duplán nyerhetsz vele: nő a fékerő, ritkábban kell cserélni és – nem mellesleg – a környezetet is óvod, ha ilyen betétre váltasz.