Tények, tévhitek a motorolajról és az olajcseréről

Tények, tévhitek a motorolajról és az olajcseréről

              - Címkék |Karbantartás, Kiemelt cikk

Motorjaink egyik legolcsóbb, de talán legfontosabb alkatrésze nem más, mint a motorolaj, ezért nem érdemes spórolni rajta. Persze az korántsem elég, hogy hatezrenként beletöltesz valamit a gépbe, mert az egyszerűnek tűnő olajcsere ennél – lényegesen – többről szól…

Mikor beindítjuk a motorunkat, akkor a kenőanyagnak első és legfontosabb feladata eljutni az olajteknőből a legtávolabb eső kenési pontra, nevezetesen a vezérléshez, ahol a legtovább van fém a fémmel érintkezés. Fontos megemlíteni, hogy a motorkerékpárok kenőanyagai sokkal intenzívebb terhelést kapnak, mint autóinkban, amire a magyarázat pedig mindenki számára könnyen érthető.

Ezt olvastad már? „Elég ötévente olajat cserélni, az éves csere csak a kereskedők hülyesége…” 

Először is – általánosságban elmondható – az autókban külön olaj látja el a váltó kenését, valamint az autók átlagos fordulatszáma feleannyi, mint a motorkerékpároké, éppen ezért kisebb hőhatásnak is vannak kitéve, mikor teljesítménycsúcson használjuk őket.

11 000-es fordulatszámtiltást nem sűrűn látunk autóknál, így érthető, miért nagyobb a hőterhelés a motorkerékpárok olajainál

Tudom, az olajcsere néhányunknak csak egy „folyadékcsere”, amit leengedünk, mint a fürdővizet, majd beöntjük az újat és mehetünk tovább, elsőre nincs is ebben semmi, amit el lehetne rontani. Tény, egy vezérléscseréhez képest egyszerű, ám éppen ezért kell odafigyelni arra a kevés, ám annál fontosabb részletre, ami hosszútávon megkímél minket attól, hogy szélesre kelljen nyitni a pénztárcánkat.

Karbantartás: ezért ne higgy a szervizkönyvnek!

A motorolajok elsődleges feladata a mozgóalkatrészek kenése, az erőforráson belül segítik az egyenletes hőelosztást, tisztító és korrózió elleni védelmet is ellátnak, valamint a tömítések rugalmasságának megőrzésében is fontos szerepet játszanak, éppen ezért nem mindegy, milyen olajat veszünk és mennyi időnként cseréljük, hiszen a kenés mellett a hűtés egy része is itt valósul meg.

Mi az a félszintetikus olaj?

Léteznek ásványi, félszintetikus és szintetikus olajok, melyből az utóbbi egy laboratóriumi körülmények között létrehozott, az ásványival összevetve hatékonyabb és kémiailag stabilabb kenőanyag.

Az ilyen betétes szűrőnél nem szempont, de a fémházas olajszűrő beépítésénél fontos, hogy a gumitömítést olajozd be felszerelés előtt, és mindig legyen otthon réztömítés is az olajleeresztő alá!

Ebből következik, hogy a fél- vagy részben szintetikus változat egy olyan átalakított ásványi olaj, mely finomítási eljáráson esett át, így hidrokrakkolt vagy hidroizomerizált alapolaj lesz, ami a hozzáadott adalékoknak köszönhetően már jobb tulajdonságokkal bír, mint az olcsóbb, ásványi változat, amiből készült.

Hogyan válassz olajat, azaz „Milyen olajat vegyek a motorba?” 

Amennyiben megbízható helyről vásárolunk, akkor a márkanév szinte mindegy, a nagyobb különbség az alapolaj technológiájában és az adalékolásban lesz. A legfontosabb tehát, hogy – a jól csengő márkanév helyett – először is azt nézd meg, hogy az olaj API, ACEA és SAE besorolása megfelel-e annak, amit a gyár előír minimumként a motorodhoz. Ha nem tudod, hogy a gyártó mit ír elő a motorodhoz, itt találsz hasznos online motorolaj-keresőt, ezzel könnyen kikeresheted az ideális kenőanyagot. Általában a SAE (Society of Automotive Engineers) szabványrendszer szerinti besorolás szerint választunk,

ebben az első szám a hidegoldali, míg a második szám a melegoldali viszkozitási fokozatát mutatja meg, mint például 10W-40, 15W-50 stb. A számokról – röviden – azt érdemes tudni, hogy az első érték minél alacsonyabb, annál jobban alkalmazkodik a kenőanyag a hideg, fagypont alatti hőmérséklethez, míg a második minél magasabb, annál jobban tűri a hőterhelést.

Az API (American Petroleum Institute) amerikai, míg az ACEA (Association des Constructeurs) az európai szabvány szerint osztályozza az olajokat, betűjelzéseikkel megmutatva, hogy milyen erőforrásokhoz alkalmas az összetevők alapján. Többek között kiderül ezekből, hogy benzines vagy dízel erőforráshoz készült-e az olaj, milyen hamutartalmú, milyen minőségi besorolású és rövid vagy hosszú csereperiódusú kenőanyag-e.

Mi baja lesz a motornak, ha később cserélsz olajat?

Az olaj szempontjából az a legideálisabb üzemeltetés, ha részterhelésen, állandó fordulatszám és gázállás mellett egyenletes terhelést kap a motor. Más a helyzet, ha sokat használjunk mondjuk versenypályán vagy éppen ellenkezőleg, városban araszolva, amikor gyakran hidegen üzemel a motor, sőt néha előbb leállítjuk, minthogy a kenőanyag eléri az ideális hőmérsékletet. A gyakori hidegindítás, hőmérsékletváltozás pedig kémiailag fokozottabban igénybe veszi a kenőanyagot, ami rövidíti a gyárilag, ideális esetre kalkulált csereperiódust. A modern személyautókban könnyű dolga van a sofőrnek, hiszen megannyi kocsiban műszer jelzi, ha az olaj még nem érte el a csereintervallumot, de a nagy terhelés miatt máris cserélni kell.

motorolajcsere
Nem véletlenül szabják meg (kilométerben és évben is) az előírt csereperiódust, amit semmiképpen nem ajánlott túllépni…

Tartsátok szem előtt, hogy a kémiai elhasználódás során először az olaj elkezd megégni, az abból létrejövő korom lerakódik és „olajsarat” hoz létre.

Ezután az olaj savasabb kémhatású lesz, ettől reakcióba lép a csapágyakkal, a hengerfallal és a vezérműtengellyel, sőt a kuplunglamellák is megszenvedik majd, arról nem is beszélve, hogy a kenőanyag tapadási képessége is romlik, így a kenési feladatát is egyre kevésbé tudja ellátni.

Lám, ennyi galibát tud okozni az időszakos szerviz elmaradása, halogatott olajcsere, miközben tényleg gyorsan elvégezhető, és nem is drága mulatság.

Vastagabb olajat a régi motorba?

Idősebb, sokat futott vagy szimplán kopott erőforrásoknál az olajcsere-periódus alatt előfordulhat mérhető olajfogyás. Alapjában véve minden belsőégésű motor éget el a kenőanyagból, csak valamelyik annyira keveset, hogy nem észrevehető, főként nem a motorkerékpárok rövid, gyakran csak 5-6000 kilométeres csereintervalluma alatt. Sajnos néhány embernél

berögzült a vastagabb olaj mítosza, miszerint a kopottabb motorba a gyári előíráshoz viszonyítva sűrűbbet öntenek bele, mert azt kevésbé eszi, mármint állítólag…

Holott ez – stílusosan – csak „olaj a tűzre”, azaz lassabban jut el a a kenőanyag a legtávolabbi helyekre, tovább fokozza a kopást, ami még nagyobb olajfogyasztást eredményez, és így tovább. Magas olajfogyasztás ellen csak két dolgot tehetsz:

– észterbázisú, 100%-ban szintetikus kenőanyagot használsz, mely jobban ellenáll a hőterhelésnek és kismértékben csökkentheti az olajfogyasztást,

felújítod az erőforrást, hogy megszűnjön az olajfogyasztás.

Ez történik, ha „vastagabb”, azaz magasabb hidegoldali értékű olajat töltesz a motorba: így viselkedik az 5W, a 10W, a 15W és a 20W olaj hidegben, indításkor 

Tényleg csak minden második olajcserénél kell olajszűrőt cserélni?

Néhány motor gépkönyve azt írja elő, hogy legkésőbb minden második olajcserénél cserélj szűrőt is, ám ez nem azt jelenti, hogy nem lehet gyakrabban… Mivel egy átlagos motor jellemzően 3-4000 kilométert fut évente, ebből gyorsan kiszámolható, hogy a kötelező éves csere miatt két éven át ugyanaz az olajszűrő lesz a blokkban. Ismerve, hogy a motorkerékpárok minőségi olajszűrői 3-4000 forintba kerülnek, úgy gondolom, hogy ezen nincs értelme garasoskodni – évi három rugón nem múlhat a motorod műszaki állapota.

A rovat támogatója a Cribmoto autó-, motor- és gumiszerviz

Mit tudsz elrontani, ha otthon cserélsz olajat?

Alapjában véve ez nem egy bonyolult munkafolyamat, ám éppen ezért fontos odafigyelni arra a néhány, igen fontos részletre, ahol hibázhatsz. Sokat futott motoroknál nagy eséllyel fordul elő a kopottabb leeresztőcsavarról leugró dugókulcs, amivel gyönyörűen le tudjuk sarkalni a csavart, ami aztán csak partizánmódszerekkel szabadítható ki a helyéről.

Átfogó tudásbázis egy helyen: hol találsz bontót, milyen olajat válassz és mit jelentenek a fékbetétek jelölései?

Persze nem csak leeresztéskor akadhatnak problémák. Mikor visszatekered a leeresztőcsavart, szintén nagy esélyed van elszakítani a menetet csavaron vagy magában a teknőben, és ez még a kisebb baj… Nézd csak meg, mi történik, ha pontatlan nyomatékkulccsal próbálod meghúzni a GSX1300R olajleeresztő-csavarját:

Így lesz a spórolásból többtízezres plusz kiadás: a menet elszakítása is rengeteg méreggel jár, de még több fejtörést okoz, ha a garázsban barkácsolva elrepeszted az olajteknőt, mint a képen látható Hayabusa tulajdonosa…

Nincs is annál szebb, amikor a fémházas, menetes olajszűrőt rosszul tekerik vissza, így az ereszti az olajat, ami rámegy a hátsó kerékre – ennek következményeit aligha kell ecsetelnünk… Ugyanígy kifolyhat az olaj, ha nincs otthon új tömítés az olajleeresztő alá, amit szintén minden alkalommal illik – és muszáj – cserélni, nem beszélve a sok szerelést igénylő motorokról, ahol akár az idomot és a kipufogóleömlőt is le kell venni, hogy hozzáférj a csavarhoz. Ezek már szakembert vagy legalábbis szerelésben rutinos tulajdonost kívánnak, szóval ha nincs tapasztalatod vagy megfelelő szerszámod, azt javasoljuk, inkább fordulj egy megbízható  megbízható szervizhez, ahol jó minőségű szerszámokkal, gyakorlott szakemberek cserélnek olajat.

Kapcsolódó anyag: Garázstippek – a motor otthoni karbantartása 10 egyszerű lépésben