Megannyiszor látjuk-halljuk, hogy milyen előnyei vannak a lítiumion-akkumulátoroknak, de vajon tudjuk, pontosan mit is jelent ez a kifejezés? Márpedig érdemes tudnod, mert ezen múlhat, hogy megfelelően gondozod-e a telepet, ami persze nagyban megszabja, hogy mennyire lesz hosszúéletű…
Ma már nálunk is egyre többen használnak városi és agglomerációs közlekedésre tiszta üzemű, viszonylag olcsón fenntartható, elektromos kétkerekűeket, amelyeknek energiaellátásáról szinte kivétel nélkül lítium-ion akkumulátor gondoskodik. A zseniális, az elektromobilitást forradalmasító találmány sokat ad, cserébe nem kér sokat – de jobban járunk, ha azt a keveset megadjuk neki.
Az ólomakkumulátor már a múlt, és nem véletlenül
Savas ólomakkumulátor – manapság már pusztán a jelzős szerkezet hallatán is futkos a hideg sokak hátán. Az idősebbek talán felidézik magukban a dögnehéz doboz kiemelését, körülményes töltését, desztillált vízzel feltöltögetését, meg a sokszor eléggé dicstelen halálát is, amely nyilván mindig a legrosszabbkor következett be.
A világ azon tájain, ahol olykor hideg van, a gyakorlatban tapasztalhatták meg annak hátulütőit, hogy az ilyen típusú akksik névleges teljesítményüknek csak mintegy felét voltak képesek nyújtani fagypont körüli hőmérsékleten. Akkor pedig még szó sem esett a nem éppen környezetbarát összetevőkről és a problémás újrahasznosításról, vagyis tényleg indokolt volt a technológia lecserélése valami modernebbre…
Melyik volt az első lítiumion-akkumulátor?
Jóllehet, már az 1970-es években feltalálták az újfajta telepet, de csak 1991ben dobta piacra a Sony az első li-ion-akkut. Az ilyen típusú energiatároló egységek egyébként gyakorlatilag minden más tekintetben kenterbe verik nemcsak az ólmos-savas, hanem összes többi akkumulátorfajtát is. Először is sokkal könnyebbek a társaiknál, mivel a lítium a legkisebb tömegű fém a periódusos rendszerben. Ráadásul nem is szilárd, hanem oldott állapotban, lítium-hexafluorofoszfát (LiPF6) vagy a pozitív, fémoxid alapanyagú elektródát kevésbé korrodáló lítium-tetrafluoroborát (LiBF4) elektrolitként jut szerephez. A lítiumionaksik nagy előnyei közé tartozik továbbá a lenyűgöző energiatároló képesség, valamint a lassú töltésvesztés. Az elektromos hajtású közlekedési eszközöket például a nagy teljesítményű elektromos robogókat ezek az erények segíthetik még hosszabb hatótávhoz, így napjainkban már nem ritka, hogy a kisebb, A1 besorolású modellek is 110-120 kilométert tudnak egy töltéssel.
Hogyan gondozd a lítiumion-akkumulátort?
A lítiumos akkuk – főleg az ólmos-savas és a nikkel-fémhibrid verziókhoz képest – nem igényelnek különösebb pátyolgatást és amúgy sem különösebben hisztis természetűek. El is éldegélnek jó darabig, ha a gazdájuk odafigyel, és megfogadja az alábbi néhány fontos tanácsot:
– A töltöttségi szintet lehetőleg tartsd 20 és 80 százalék között!
– Ha lehetséges, töltsd minél gyakrabban az akkumulátort. Itt a „Depth of Discharge” (DOD), azaz a „kisütési mélység” fogalma úszik be a képbe. A DOD egy százalékos arány, amely például 20, amennyiben 100-ról 80, illetve 100, ha 100-ról 0 százalékosra merítjük az akkumulátort. Nem részletezve a jelenség kémiai hátterét, a lényeg az, hogy a kisütési mélység növekedésével nem egyenes arányban csökken az akkumulátor élettartamát kifejező ciklusszám, hanem exponenciálisan. Egy konkrét példával szemléltetve: 80 százalékos kisütési mélységnél 1000, 50 százalékosnál 3500, 20 százalékosnál már 10 000 (!) ciklus az akkumulátor elméleti élettartama.
– Amikor hosszabb időre leállítjuk az elektromos robogót, endurót, e-bike-ot, az akkumulátorát tartsuk 50-60 százalék körüli töltöttségen! Amennyiben a használaton kívül az akkumulátort 0-25 °C-on tároljuk, az havonta kb. 3-5, de akár 10 százalékot is veszít a töltöttségéből, ezért ajánlott a havi rendszerességű utántöltés.
– Sem az extrém hideg, sem a forróság nem barátja a telepeknek. A fagypont alatti hőmérséklet miatt gyorsabban merül az aksi, míg tartós hőségben alig észrevehetően, ideiglenesen nőhet a kapacitás, viszont az akkumulátor élettartama rövidül.
– A mélykisülést feltétlenül kerüld el! Az akkumulátor elvileg nem károsodik attól, ha használat közben teljesen lemeríted, mivel védelmi célzattal a gyártók meghatároznak egy ún. „cut-off” feszültséget, amelyen az akku egyszerűen lekapcsol, noha akár még 20%-os is lehet a töltöttsége. Ilyen, szinte teljesen lemerült állapotban semmiképpen ne tedd le hosszabb időre, főleg ne téli álomra a gépet, mivel – mint említettük – az állásban is csökken a feszültsége, ami mélykisüléshez vezethet, azaz nemes egyszerűséggel tönkremegy.
Miként töltsd a lítiumion-akksikat?
Tudtad, hogy a Li-ion akkut tilos csepptölteni? A túlfeszültség hatására ugyanis kicsapódásos-oxidációs folyamat indulhat be, amelynek következtében a cellák labilissá válnak, s ez akár tűzveszéllyel is járhat. Erre annak tudatában is érdemes odafigyelni, hogy a modern, megbízható helyről származó akkumulátorokat, valamint a hozzájuk való töltőket ellátják a túlfeszültség kialakulását megakadályozó elektronikával, tehát inkább a bizonytalan forrásból származó termékeknél okozhat veszélyt.
S ha már töltés, jöjjön egy újabb, kevéssé ismert, de fontos fogalom! Annak függvényében, hogy milyen intenzitással használjuk az elektromos robogónkat és ezzel párhuzamosan annak akkumulátorát, havi egyszeri alkalommal érdemes megejteni egy ún. zárótöltést, amelynek az a szerepe, hogy kiegyenlítse az akkumulátorcellák közötti esetleges feszültségkülönbségeket. Mindössze annyi a teendőnk, hogy hagyjuk teljesen feltöltődni az akkumulátort, majd azt a töltési idővel megegyező időtartamig még rajta hagyjuk a töltőn. Mindez élettartamnövelő hatású lehet.
Végül pedig érdemes megjegyezni, hogy ha állandó helyen töltöd a gépet, lehetőleg szerelj fel füstérzékelőt, és gondoskodj róla, hogy ne legyenek kimondottan gyúlékony anyagok a közelben!
Nem mintha valós veszély lenne egy modern e-robogó kigyulladása – sőt a négykerekűek közül is a hibrid és benzines verdák hajlamosabbak a kiégésre, míg a tisztán elektromosok az utolsó helyen állnak –, de jobb az óvatosság.
Elvégre egy benzines motor is kigyulladhat, szóval ez az óvintézkedés gyakorlatilag minden garázsra és motorfajtára érvényes.
Hogyan olthatóak a lítiumion-akkumulátorok?
Amennyiben nincsenek éppen töltőn, az ilyen telepek elvileg olthatóak vízzel, amelyből sokkal több kell, mint egy hagyományos tűznél. Azt azért nem árt észbe vésni, hogy a hagyományos oltási technikák alkalmazása esetén fennáll az égés során keletkező veszélyes gázok-gőzök miatti egészségkárosodás veszélye, szóval erre figyelj, ha magad kezded megfékezni a lángokat! A legjobb megoldást a kifejezetten az elektromos hajtású motorokkerékpárokhoz ajánlott, különleges anyagösszetételű oltótakarók jelentik, amelyek ugyan nem olcsó portékák, ám minden rájuk költött forint bőségesen megtérül, ha beüt a baj. Tegyük hozzá, a minőségi töltőkkel és akkumulátorokkal gyakorlatilag nullára csökkenthető a kigyulladás esélye.
A másik oldalon, az előnyöknél viszont ott sorakozik a viszonylag csekély tömeg, a hosszú élettartam, és eleve az esély, hogy egy nap alatt akár 150-200 km-t is megtegyél egy rendkívül olcsón fenntartható és környezetbarát motorral.