Az Európában segédmotorként forgalomba állt elektromos és benzines motorok kapcsán érkezett kérdés, hogy miként lehetnek ezek segédmotorkerékpárok, ha jóval többet mennek 45 km/óránál? A kérdés akár jogosnak is tűnhet, de valójában a köznyelvben használt fogalmakkal van a baj, és persze a 45 km/h-s értékkel is…
Először is a levél jó alkalmat teremt, hogy tisztázzuk: szó sincs róla, hogy 45-tel mehetnek a segédmotorok. Ez csak egy afféle városi legenda, holott a KRESZ (26. §) egyértelműen fogalmaz,
lakott területen kerékpárral, motoros triciklivel és segédmotoros kerékpárral 40 km/órás sebességgel szabad közlekedni.
Vagyis a 45 km/óra nem a segédmotororra vonatkozó sebességhatár, mivel az az úgynevezett tervezési sebessége.
Mi a segédmotorkerékpár fogalma?
A segédmotoros kerékpár (röviden: segédmotor) olyan L1e kategóriába sorolt kétkerekű, melynek tervezési sebessége legfeljebb 45 km/óra, hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 belső égésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW elektromos motor esetében.
Mint látható, az adattábla alapján a lenti elektromos terepmotor megfelel ennek: 3,5 kW a folyamatos névleges teljesítménye, és tervezési sebessége 45 km/óra:
Furcsának tűnik, hogy a vezető dönti el: szabályos lesz-e vagy a motor valódi végsebességét kihasználva 40-nél gyorsabban halad? Nos, kicsit sem az, hiszen ugyanez a helyzet minden egyes autóval és nagymotorral. Nagyobb a végsebességük, mint a megengedett 90/130 km/h, és szintén a tulajdonosok döntésén, higgadtságán múlik, hogy betartják-e az előírásokat és a sebességhatárokat. Az igazsághoz persze hozzátartozik, miként arra Horváth Tamás, az ADVESmoto vezetője felhívta a figyelmünket, hogy a fiatal, elektromos segédmotoroknál már messze nem olyan egyszerű a helyzet, mint egy régebbi, benzines robogónál, ugyanis (idézzük) EURO 4 óta (tehát most is) jogszabály írja elő, hogy két egymástól független rendszernek (jeladónak) kell felügyelnie a 45 km/órás korlátozást, hogy amennyiben az egyik rendszer „meghibásodik”, akkor se lehessen a járművet még lejtőn sem az előírt sebesség fölé gyorsítani. Ez nem lehet a felhasználó által kikapcsolható… Hiányolom a cikkből, amit szintén sokan nem tudnak, hogy a SMKP kizárólag a szélső sáv jobboldali keréknyomban közlekedhet. Pérhuzamos közlekedés esetén rendszám nélküli motornak/robogónak semmi keresnivalója a középső, vagy belső sávban, mert onnan letolják, mivel feltartja a forgalmat – írta.
Visszatérve a sebességhatárokra: legyen szó bármilyen motorról, fiatal vagy öreg, benzines vagy elektromos robogóról, elég életszerűtlen lenne, ha valakit azért büntetne meg a rendőr, mert a jó öreg Schwalbéval – vagy akár az említett elektromos motorral – 40 helyett 45-tel vagy akár 50-nel megy városban, ami könnyen megeshet, mivel az öreg kétüteműek is képesek 50-60 km/órás sebességre. Elvégre 50-nel cirkálva is rendre kerülgetik a sofőrök a szabályosan haladó motort, mi több, Európa egyes államaiban már érik a változás, hogy felülírják az ezeréves szabályt. Legutóbb Németországban indult petíció – több tízezer aláíróval –, hogy emeljék fel 60 km/órára a segédmotorok sebességhatárát, amit természetesen ott használhatnának ki a robogósok, ahol eleve 60 vagy annál több a megengedett legnagyobb sebesség.