Azt mondják, egy kép többet mond ezer szónál. Erre a fotóra mindenképpen igaz…
Köszönjük Atinak, hogy felhívta a figyelmünket a Krosszfiúk Szerviz bejegyzésére, amiben egy igencsak elhanyagolt motor karburátora látható.
Pályafutásunk legszebb karburátora volt, kb. 10 évvel ezelőtt. 6-szor 90 perc ultrahang és némi titkos metódus után a tulajnak mikor odaadtam, megkérdezte: Honnan szereztél újat és hol a régim?
– írták a kép alá:
Hogy Te ne járj így, összeszedtük a korábbi írásunkból a legfontosabb infókat és a leggyakoribb félreértéseket a benzinnel és általában az üzemanyagokkal kapcsolatban.
Tévhitek a benzinről
– Valóban létezik téli és nyári üzemanyag?
– A 100 oktánostól érezhetően jobban megy a gép?
– Ha ősszel úgy rakom le a motort, hogy előtte prémiumbenzint tankolok, akkor tavaszra nem „rohad bele” a karburátorba?
– És egyáltalán: mit takarnak a kútfejekre írt hangzatos számok és kifejezések?
Bizonyára mindannyian hallottatok már a fentiekhez hasonló kérdéseket motorosoktól, sőt páran odáig merészkednek, hogy mindenféle mérés vagy tény nélkül kijelentik:
az ő gépük kizárólag a 100 oktánossal ketyeg szépen, sőt sokkal erősebb tőle, jobb a hangja stb. Ennek kb. annyi valóságalapja van, mint hogy „az elektromos motor is jobban megy, ha az otthoni konnektor helyett gyorstöltőn töltöd fel…”
Lássuk be, érdemes ennél alaposabban is utánajárni, mit is tehetsz – és mit nem – azért, hogy megfelelő nafta kerüljön a motorodba.
Jobb vagy sem a drágább prémium benzin?
A legfontosabb információ, hogy hány oktános üzemanyag van a motorodban. Ez a viszonyszám valójában azt jelöli, hogy a hengerekbe kerülő benzin-levegő elegy mennyire tűri a magasabb sűrítést. A kompressziótűrés tesztelése egyébként azonos szabvány szerint zajlik mindenhol: egy fokozatmentesen szabályozható sűrítésű kísérleti erőforrással vizsgálják az értéket.
Mi köze ennek a motorjainkhoz? Nos, kis túlzással semmi… Vedd csak elő a gépkönyvet, és meglepődve tapasztalod majd, hogy a fiatal, öt-tízéves sportmotorokhoz is legalább 91 vagy legfeljebb 95 oktános benzin használatát írják elő, azaz a hagyományos 95-össel is bőven teljesíted, amit a mérnökök kérnek.
Önmagában, csak a magasabb oktánszám miatt kár literenként 40-50 forinttal többet fizetned, főként, hogy a kútfejeken látható 95, 98 és 100 jelölés minimumértéket takar – jellemzően 1-2 oktánnal magasabb üzemanyag lapul a hordókban.
Akkor semmit nem ér a drágább üzemanyag?
Ez egyértelműen nem igaz, mivel gazdagon adalékolt, hasznos összetevőkkel továbbfejlesztett benzinekről van szó. Más kérdés, hogy a városi legendák ezeket gyakran túlmisztifikálják, varázslatos tulajdonságokkal ruházzák fel a drágább üzemanyagokat. Röviden tehát nem árt, sőt gyakran kifejezetten használ a prémiumbenzin a motornak, de csak azért, mert magasabb oktánszámú, még ne várj csodát tőle.
Tényleg vizezik a benzint?
Nem, szerencsére nem vizezik. – Akkor mégis hogy került víz a tankba és a karbiba?! – hördülnek fel a szkeptikusok, de azt a vizet sajnos ők maguk „töltik” bele. Ha sokat áll a motor, akkor ugyanis az üzemanyag – etanoltartalma révén – képes csekély mennyiségű nedvességet megkötni a környezetből, sőt, ha nincs csurig tankolva, akkor a tank belső oldalán is lecsapódhat a pára, ami korróziót okoz a motorban.
Ha láttál már több hónapos, esetleg egy-két éves állás után szétszedett karburátort, bizonyára Te is láthattad ennek eredményét – a tiszta benzin helyett egy kocsonyás massza és némi állott, koszos víz pihent a csészékben.
Ezt tetézi, hogy télen és nyáron nem egyforma a benzin minősége, ugyanis a nagy hőingadozás miatt a hidegebb évszakban más összetételű, illékonyabb az üzemanyag, tehát amikor novemberben úgy döntesz, hogy elrakod télire a vasat, azt már nem olyan üzemanyaggal teszed, mint amit augusztusban tankoltál bele.
A 100 oktános benzin „nem romlik meg, mert etanolmentes?”
A stabilitás, azaz a hosszú távú tárolhatóság főként a magas olefintartalmú benzinnél okoz problémát. A ma forgalmazott 95-ös és 98-as benzinek egyaránt 16-18 százalékban (!) tartalmaznak olefint, és 5-10% százalékban etanolt, illetve oldószerrel mosott gyantát. Az olefin oxigénnel érintkezve akár néhány hét alatt is kocsonyásodáshoz vezethet, eltömítve a motor üzemanyagellátó-rendszerét. Ez ellen a társaságok úgy védekeznek, hogy antioxidáns adalékokat kevernek a tartályokba, de aki biztosra akar menni, jobban jár, ha maga keveri be a hosszabb leállítás előtt az üzemanyagot a kimondottan erre kifejlesztett stabilizálóval.
Egyébként is: a 95, a 98 és a 100 oktános üzemanyagot nem érdemes különálló, műszakilag egymástól teljesen független történetként kezelni. Mindegyik esetében benzin és etanol keverékéről beszélünk (leszámítva néhány 100-as prémiumnaftát, amibe dupla mennyiségű etil-tercier-butil-étert kevernek etanol helyett), vagyis önmagában a magasabb oktánszám nem garancia arra, hogy hosszabb ideig eltartható a benzin, mint azt egyébként sokan – tévesen – feltételezik. Aki pedig biztosra szeretne menni, az a prémium üzemanyag, valamint a kimondottan motorkerékpárokhoz készült benzinadalék párosával biztosíthatja, hogy többhetes vagy -hónapos állás után is mindig könnyedén induljon a motor.