A hozzászólásokban egyfajta cenzúraként értékelik a kedden benyújtott törvényjavaslatot, mely alapján egy év szabadságvesztésre ítélhetőek az „agresszív”, mások életére törő kommentelők.
Egészen pontosan úgy szól a módosítás szövege, hogy
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki „nagy nyilvánosság előtt” kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, „ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki.
Utánajártunk, hogy mit jelent ez a gyakorlatban.
Külföldi példa alapján itthon is börtön járhat az agresszív kommentelésért
Először is megnéztük az erről szóló cikkek alatti hozzászólásokat, és a leggyakoribb kérdésekre meg is találtuk a válaszokat.
1. Miért pont Magyarországon ilyen szigorú a szabályozás?
A hazai javaslat nem tűnik drasztikusnak a külföldi gyakorlattal összevetve. Például Angliában nemrég 3 év 2 hónapos börtönbüntetésre ítélték a 26 éves Tyler Kayt, mert az X-en arra biztatta az embereket, hogy gyújtsák fel a menedékkérőknek kijelölt szállodákat, míg egy 28 éves fiatal hasonló vétség miatt 20 hónapra került rácsok mögé.
2. Csak a Facebook-posztok miatt kerülhetsz bajba?
Nem, az európai szabályokat látva az online zaklatás minden formája, tehát a privát üzenetküldés, a posztolás, a hozzászólás és a jogsértő kommentek megosztása is azonos elbírálás alá esik.
3. Ki dönti el, hogy mi jogsértő és mi nem?
Ez viszonylag egyszerű, hiszen a javaslat szövege alapján továbbra is véleménynek számít, hogy mekkora kancsók az autósok/motorosok, és azért sem kattan a bilincs a kezeden, ha célzol rá, hogy a rollereseknek milyen a szexuális beállítottsága. Ugyanakkor ha kiteszel egy videót a szabálytalan vagy csak idegesítő motorosról, és hirtelen felindulásból azt írod:
„Bárcsak mielőbb vesedonor lenne! Valaki tolja már le az útról!”
már megvalósíthatod a vétséget.
Egyelőre még csak javaslatról van szó, melyet kétharmados többséggel kell megszavazni a Parlamentnek, és január elsején léphet életbe.