A motorosok órákat töltenek el vele, hogy kiválasszák a gépükhöz leginkább passzoló új gumit, ám ha már fent van az abroncs, a többség nem fordít túl sok figyelmet a „karbantartásra.” Márpedig ez is legalább olyan fontos, és többnyire csak a guminyomás ellenőrzéséből, valamint némi átvizsgálásból áll. Mutatjuk, hogy mire figyelj.
Találó mondás, hogy a gyáritól eltérő méretű vagy nyomású gumival olyan motorozni, mintha egy drága, de két számmal nagyobb és fűző nélküli cipőben futnál. Érdemes hát odafigyelni az apró részletekre, hiszen az új abroncs csak akkor működik tökéletesen, ha a szélessége, oldalfalmagassága és a nyomása is ideális.
Guminyomás – hogyan és miként ellenőrizd?
A német Continental szakértői összegyűjtötték a legfontosabb intelmeket, hogy könnyen, illetve pontosan beállíthasd a guminyomást, sőt arra is kitértek, hogy milyen esetekben érdemes vagy muszáj eltérni a gyári értékektől.
- Fontos, hogy megbízható, minőségi nyomásmérőt használj, és arra is figyelj, hogy lehetőleg mindig ugyanazzal a műszerrel mérj! Előbbire azért van szükség, mert a motoroknál néhány tizedbáros eltérés is komoly változást okoz, utóbbi pedig abban segít, ha az eszköz téveszt is kicsit, azonos lesz az eltérés mértéke.
- Ne a kúton, hanem otthon, indulás előtt, hideg állapotban mérd a guminyomást! Egyrészt így kiküszöbölheted, hogy eltérő hőmérsékleten más-más értéket láss a műszeren, attól függően, hogy milyen meleg aszfalton gurultál a benzinkútig, másrészt nem befolyásolja az eredményt, hogy hol és milyen eszközzel végezted a mérést.
- Ha sokat terepezel, de legalább ennyit mész aszfalton is, érdemes beszerezned egy pumpát vagy hordozható kompresszort, mivel laza talajon alacsonyabb nyomással érdemes motorozni, de a szilárd burkolatra visszatérve ez rontja a motor stabilitását. Azt javasolják a szakemberek, hogy ha nincs nálad egyik sem, alacsony nyomással csak mérsékelt tempóban, a szokásosnál is óvatosabban használd a motort aszfalton, amíg újra vissza nem állítod a gyári értéket.
- Ha utassal és/vagy csomagokkal motorozol, értelemszerűen magasabb nyomás lesz az ideális. Hogy mennyivel növeld, arról a motor gépkönyvéből tájékozódhatsz, de általában a vázon és a lengővillán is megtalálható a matrica az értékekkel.
- Rendhagyó eset, ezért nem is sokat beszélnek róla, de érdemes tudni, hogy egy túrán nagymértékben csökkenhet/nőhet a nyomás menet közben. Forró aszfalton, nagy sebességgel haladva nyilvánvalóan nő, míg egy 2-3000 méteres hágóra felhajtva, ahol a talaj 30-40 fokkal hidegebb és alacsonyabb az átlagsebesség, a guminyomás is jelentősen csökken.
- Hogy motorozás közben is lásd a változásokat, érdemes beszerezni egy vezeték nélküli guminyomásmérő műszert, ami még azelőtt figyelmeztet a defektre, túlmelegedésre vagy a hirtelen nyomásvesztésre.
Milyen karbantartásra, ápolásra van szükség a guminyomás ellenőrzésén kívül?
Talán hosszúnak tűnhet a lenti felsorolás, de az egész csak heti két-három perc – megéri rászánni. Elsőként azt emelték ki a mérnökök, hogy érdemes legalább hetente egyszer és minden hosszabb túra előtt ellenőrizni a nyomást, s ha már a keréknél jársz, fésüld át az első-hátsó abroncs futófelületét is.
Ekkor apró sérülések, repedések után kutatva ellenőrizheted a köpeny állapotát, és ez arra is remek lehetőség, hogy észrevedd a rossz felfüggesztésből adódó rendellenes, kagylós kopást. A hátsó keréken arra is érdemes figyelni, hogy nem maradt-e láncspray- vagy láncolajmaradvány a gumin, amit még indulás előtt érdemes letisztítani, valamint ellenőrizni a láncolajozó beállítását, és ügyelni rá, hogy sprayzés közben semmiképpen ne jusson kenőanyag az abroncsra.
Tanulságos történet a szélesebb gumiról és a kanyarsebességről
Korábban Soltész Norbert, az R17 szakértője nagyon találóan összefoglalta, hogy miért nincs értelme partizánakciókba kezdeni, és találomra állítgatni a nyomást vagy játszani a gyáritól eltérő méretű gumikkal. Itt röviden összefoglaljuk a hasznos tanácsokat, amiben bizonyára több újdonság is lesz számos motorosnak.
– Miért nem lesz magasabb a kanyarsebesség a szélesebb gumival? Hadd mutassam meg egy rém egyszerű, tanulságos példával! Talán rémlik, neked is elmondták fizikaórán, hogy a csúszósúrlódás mértéke nem függ a felület nagyságától. Ez azt jelenti, a szélesebb gumi nem tapad jobban csupán a nagyobb méret miatt. Nézzük erre az ékes példát: Moto3 kontra MotoGP!
Először is a gumiméretről és az elérhető kanyarsebességről érdemes néhány szót ejteni. A kis gépeken igen vékony abroncsokat használnak, elöl 90/80-17, hátul pedig 115/75-17. Ezzel szemben a GP motoron közel kétszer szélesebb az abroncs, mégsem gyorsabb a kanyarokban. A 200-as gumival sem fordul tempósabban, mint a 115-össel? Akkor meg mi értelme? Nos, hasonló a helyzet, amikor szélesebb abroncsot szerelsz fel vagy leengeded a nyomást, hogy „nagyobb legyen”, tehát jobban terüljön a köpeny, de ezzel pont ellenkező hatást érsz el. Jóllehet, a versenysportban is jóval kisebb nyomásértékkel lépnek pályára, de ezt azért alkalmazzák, hogy a súrlódásból eredő hőt jobban és egyenletesebben elvezesse az abroncs, kevésbé melegedjen túl, s ebből fakadóan tovább nyújtson megfelelő tapadást. Talán ezzel tudom legjobban bemutatni, hogy miért nem leszel gyorsabb a kanyarban, ha szélesebb papucsot teszel fel, vagy 2,5-ről 2 bar alá engeded a nyomást, hogy ezzel növeld a felületet. Az egyetlen „haszna”, hogy a szélesebb hátsó gumi általában jól mutat a motorokon, de gyakorlati előnye nem lesz, hátránya viszont annál több.
Röviden tehát közúton nincs értelme kísérletezésnek, mint írtam, sokkal többet nyersz jó gumival, futóművel, helyes testtartással és a vezetéstechnikai fogásokkal. Részemről maradnék az eredeti méretnél és a gyártó által megadott nyomásértékek közelében, amitől ugyan eltérhetsz egy kicsit, de nem ez a gyors kanyarodás kulcsa – foglalta össze Norbi.