A nyár a motorostúrák ideje, de hogy valóban tökéletes legyen a hétvégi gurulás, nem árt odafigyelned erre az apró, de fontos részletre. A guminyomás és a hőmérséklet összefüggése.
Nem szeretnénk a bulvárlapok babérjaira törni, és a szokásos, „mind-meghalunk-ha-ez-történik” címekkel sokkolni, hiszen az extrém hőterhelés nem azt jelenti, hogy bármikor is elesnél emiatt a motorral. Sokkal inkább arról van szó, hogy ha kicsit odafigyelsz, nagy hőségben megóvhatod a gumit, a gépet és persze saját magad is a hőségtől.
Tíz fokonként 0,1 barral nő a guminyomás
Arról már nemrég írtunk, hogy miért érdemes reggel, indulás előtt, mindig azonos eszközzel végezni a guminyomásmérést. Elvégre így nem lesz eltérés a különböző műszerek pontatlansága miatt, másrészt közel azonos hőmérsékleten végzed majd a mérést. Utóbbi különösen fontos, hiszen menet közben akár 50-60 fokkal is melegebb lehet a köpeny, és ez 0,5-0,6 baros eltérést jelent.
Hogy konkrét példát is mutassunk, így fest egy átlagos, 190/55-ös hátsó gumi nyomásértéke ha reggel vagy napközben, a benzinkútra begurulva ellenőrzöd:
Ha reggel 12°C-ban 2,5 bar a nyomás, mennyi lesz délután, amikor az abroncs hőmérséklete eléri a 70°C-ot?
| Gumihőmérséklet induláskor | Gumihőmérséklet napközben | Hőmérsékletkülönbség | Nyomásnövekedés | Várható nyomás |
|---|---|---|---|---|
| 12°C | 70 °C | 58°C | ≈ +0,6 bar | ≈ 3,1 bar |
(A köpenyben uralkodó nyomás tíz fokonként hozzávetőleg 0,1 barral nő)
Miért veszélyei vannak a túl magas guminyomásnak?
A magas hőmérséklet felgyorsíthatja az abroncs kopását, különösen, ha közben nagy terhelésnek van kitéve. Ilyen lehet a gyakori, erőteljes lassítás és gyorsítás, az egymást követő, tempós kanyarok nagy kanyarsebességgel, különösen ha utassal, csomagokkal motorozol.
Ilyen körülmények között a futófelület hamarabb túlmelegedhet, csökken a tapadás, nő a gumi kopása, és visszahűlve a felület fényes, csillogó lesz, valamint a terheléstől néhol szabálytalan formát ölthet, különösen a mintaárkok széleinél. Miként a Continental mérnökeinek friss tanácsadójából kiderül, ilyenkor azzal tehetsz a túlmelegedés ellen, ha csökkented a kanyarsebességet, a legmelegebb órákban kerülöd az abroncs túlterhelését, különösen érdes felületű, fekete aszfalton. Igen ám, de mikor vannak azok a „legmelegebb órák?”
Mikor van a legmelegebb?
Valószínűleg egyből rávágná a többség, hogy a déli órákban, amikor a nap legmagasabban jár, de ez korántsincs így. Túratervezéskor is fontos szempont lehet, hogy ne a legforróbb órákban vállald be például a zsúfolt városokat, torlódásokat, hiszen azzal magadat és a motorodat is kínozod, szóval érdemes utánajárni: napközben mikor tetőzik a hőmérséklet?
Nos, a délelőtti, sőt a déli órák a legalkalmasabbak arra, hogy nagyobb távokat megtegyél, ugyanis bármilyen meglepő, késő délután, öt óra körül a legmagasabb a hőmérséklet. Jóllehet, a Nap valóban dél körül(nyári időszámításkor 13:00–14:00 között) jár a legmagasabban az égen, és ekkor éri a legerősebb nap- és UV-sugárzás a földfelszínt. Viszont a levegő nem azonnal melegszik fel, ugyanis a napfény először a talajt melegíti fel, és a talaj fokozatosan adja át a hőt a fölötte lévő levegőrétegeknek. Ez a hőátadás nem azonnali, hanem több órán át zajlik:
Mivel dél körül még több energia érkezik a Napból, mint amennyi távozik a felszínről (hősugárzás, párolgás, stb.) ez az energiaegyenleg csak később, általában 16–17 óra között válik nullává – azaz ekkor kezd el a felszín „több hőt leadni”, mint amennyit kap. Márpedig a legmagasabb hőmérséklet akkor van, amikor a beérkező és a távozó energia egyensúlyba kerül, és elkezd csökkenni a felhalmozott hő. Ez alapján érdemes úgy tervezni, hogy minél hosszabb utat tegyél meg a reggeli és a koradélutáni időszakban, míg a pihenőt időzítsd négy-öt óra környékére, amikor a legnagyobb a forróság.