Még májusban történt egy baleset, melyben vétlen volt a roller vezetője, ám a rendőrök megállapították, hogy 6 kW-os teljesítményű és – a kínai webáruházak szerint – 85 km/óra végsebességű a rollere. Ez alapján felelősségre vonták a vezetőt, mert nem volt biztosítás és rendszám a „motorkerékpárján…”
Olvasónk küldte be a fenti rendőrségi határozatot és kérdést. Bár a baleset nem vele történt, hasonló, nagy teljesítményű rollerrel jár, így érthetően aggódik, hogy őt is megbüntetik. Kérdése:
– Tényleg bárkit megbírságolhatnak, mert nincs rendszám a 45-nél gyorsabb rollerén?
– És mióta hiteles műszaki adat, hogy a kínai oldalak milyen túlzó végsebességet írnak egy rollerhez?
Mivel a hazai rollerek nagyjából 30-40%-a ez alapján szintén motorkerékpárnak minősül, azaz többet megy 45-nél és/vagy erősebb 4 kW-nál, sokakat érinthet a kérdés. Találgatások és homályos utalások helyett jöjjön egy megalapozott vélemény – dr. Szabó Sándor LL. M. ügyvéd, közlekedési szakjogász alaposan körbejárta a témát.
Motorkerékpárnak minősül a 4 kW-nál erősebb roller?
Kedves Levélíró! Állandóan fel-felbukkanó téma, hogy az elektromos roller akkor gépjármű-e vagy sem, illetve milyen feltételek mellett lehet használni.
Először járjuk körbe, hogy a roller tulajdonképpen mi is, milyen fogalomrendszerben lehet elhelyezni? Szeretném előre bocsátani, hogy a jelen esetben a fogalommeghatározás a jogszabályok erdejében elég bonyolult és azok összefüggésben történő értelmezése szükséges. Ez már önmagában megfontolt és alapos jogi munkát igényel, ami miatt nem egyszerű a fogalmak meghatározása és megértése. Nem érdemes azon lovagolni, hogy „na de az X jogszabály meg azt mondja, hogy…”, mivel a járművekkel kapcsolatos fogalmak értelmezésekor számos jogszabályban találhatunk fogalommeghatározásokat, azonban figyelembe kell venni azok hatókörét, környezetét is.
A járműfogalom és általában a közlekedéssel kapcsolatos fogalmak meghatározásának alapja a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ. Ez a jogszabály tekinthető a közlekedési fogalmak alfájának és ómegájának, a keretszabályozások (pl. a Büntető Törvénykönyv tényállásainak) kitöltése tartalommal a KRESZ feladata. Emellett további jogszabályok is rendelkeznek járművekkel kapcsolatos fogalmakról, azonban ilyen esetben általában a jogszabály visszautal a KRESZ-re mint a fogalommeghatározások alapjára és az adott jogszabályban (rendeletben, törvényben) használt, eltérő fogalommeghatározások már csak az adott jogszabály keretei között alkalmazhatók. Például a járművek forgalomba helyezését szabályozó jogszabályban meghatározott fogalmakat úgy kell értelmezni, hogy azokat akkor kell figyelembe venni, ha egy jármű forgalomba helyezéséről van szó, azonban ez már nem alkalmazható az általános közlekedési szabályok alkalmazása közben, hiszen az nyilvánvalóan már más terület. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a specializált rendeletek nem adhatnak általános körben alkalmazandó fogalmakat, csak azt jelenti, hogy mindig figyelembe kell venni, hogy egy-egy fogalom mikor és milyen körülményekre vonatkozik.
Emellett azt is tudni érdemes, hogy a bírósági gyakorlat is eltérhet a jogszabályi fogalmaktól, bővítheti vagy szűkítheti azokat, aminek a jelentősége egyes vitás kérdések elbírálása, illetve büntetések kiszabása során kerülhet előtérbe.
Összességében elmondható, hogy a járművekkel, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatos fogalmakat alapvetően a KRESZ határozza meg.
Nézzük, ez alapján a 6 kW-os, 45-nél gyorsabb elektromos roller micsoda?
KRESZ 1. számú függelék II. rész – A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak
a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
[…]
j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e járműkategóriába sorolt kétkerekű oldalkocsi nélküli, L4e járműkategóriába sorolt oldalkocsival rendelkező jármű, továbbá a motoros tricikli.
[…]
m) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
[…]
r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.
Egyértelműen látható és úgy gondolom senki előtt sem vitás, hogy a KRESZ fogalmai alapján az elektromos roller járműnek tekinthető, hiszen az egy közúti, személyszállításra szolgáló eszköz. A KRESZ egyértelműen meghatározza a jármű fogalmát és emellett taxatíve (azaz tételesen) felsorolja azokat az eszközöket is, amelyek nem minősülnek járműnek (egyes kerekesszékek, valamint a gyermekkocsi és a talicska). Ez azt is jelenti, hogy a fogalom teljes, tehát amire igaz a fogalom és nincs a kivételek között, az mind jármű, így az elektromos roller is biztosan az.
További kérdés, hogy gépjármű-e az elektromos roller. A KRESZ itt is teljes fogalmat ad, ami alapján – a kivételeken kívül – amit beépített erőgép hajt, az gépjármű. Itt azonnal felmerülhet a kérdés, hogy a kivételek között szerepel a segédmotoros kerékpár, az nem minősül gépjárműnek, aminek nem kis jelentősége van. Ezzel már foglalkoztunk egy korábbi cikkben is. Az elektromos roller tekintetében ismét nem lehet vitás az, hogy azt beépített erőgép hajtja, tehát így belekerül a gépjárműfogalomba, amennyiben nem tartozik a kivételek közé. Itt ami szóba jöhet, az a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár mint kivétel, hiszen úgy gondolom, hogy mindenki számára világos, hogy egy elektromos roller az nem villamos.
Itt szeretnék egy kis kitérőt tenni. A leggyakrabban előforduló vitás kérdés az, hogy ittas vezetésnek minősül-e, ha valaki alkoholt fogyasztva rollerezik. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.). az ittas vezetés tényállását a következőképpen határozza meg:
Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Felhívom a figyelmet arra, hogy az ittas vezetés tényállásában nem „gépjármű”, hanem „gépi meghajtású jármű” szerepel.
Ez egy nagyon fontos különbség, ami felett könnyű elsiklani és ez félreértéseket adhat és egyeseknek sokba kerülhet… A gépi meghajtású jármű fogalma nem a KRESZ-ben szerepel, hanem – ahogy azt fentebb is említettem – azt a bírósági gyakorlat dolgozta ki. Ennek megfelelően a gépi meghajtású járművek köre szélesebb, több eszközt foglal magába, mint a KRESZ gépjármű fogalma. A bírósági gyakorlat szerint a jármű fogalma megegyezik a KRESZ jármű fogalmával, azonban a gépi meghajtású jármű minden olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, tehát ebben az esetben már nincsenek KRESZ szerinti kivételek, így ide tartozik a lassú jármű és a villamos is, azaz ezeket sem lehet ittasan vezetni. Ebből következően bárki, aki olyan közúti (személy)szállító vagy vontató eszközt használ, amelyet bármilyen beépített erőgép hajt, függetlenül annak típusától, fajtájától vagy végsebességétől, az elköveti az ittas vezetés bűncselekményét és az ahhoz kapcsolódó szankciók – beleértve a járművezetéstől eltiltást is – alkalmazhatók és alkalmazandók vele szemben.
Ugyanezt erősíti meg a Kúria is a kérdés során megjelölt Bfv.II.442/2022/5. számú határozatában, amely a Bírósági Határozatok tárában is megjelent BH 2022.12.319 számon, tehát ez a bíróságok ítélkezési gyakorlatára irányadó.
Visszatérve az eredeti felvetéshez, az elektromos roller akkor nem minősül gépjárműnek, ha az lassú járműnek vagy segédmotoros kerékpárnak minősül. Tegyük hozzá, hogy a kérdés, illetve a kérdező szempontjából az sem jó, ha azért nem gépjármű a kérdéses roller, mert az segédmotoros kerékpár, hiszen akkor ugyanúgy más jellegű kötelező felelősségbiztosítás, illetve vezetői engedély szükséges ahhoz, hogy használja az eszközt, nem pedig a rollerekre vonatkozó szabályozás. Hozzáteszem, hogy az, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez vezetői engedély kell, az nem a KRESZ jármű fogalmán múlik, hanem az külön jogszabály rendelkezésein alapul, az a járműkategóriával van már összefüggésben.
A kérdéses roller egyértelműen nem lassú jármű, mivel az nyilvánvalóan képes 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni, így azonnal ki is esik annak a lehetősége, hogy lassú járműnek tekintsük. Marad a segédmotoros kerékpár mint lehetőség arra, hogy ne legyen gépjármű. Tegyük hozzá, hogy az alapprobléma tekintetében nem is az a kérdés, hogy gépjármű-e az elektromos roller, hanem az, hogy egyáltalán milyen járműkategóriába sorolható, hiszen ez határozza meg azokat a további szabályokat, amiket alkalmazni kell rá, például azt, hogy kell-e vezetői engedély a használatához. Ez jelenleg egy elég ködös terület, mivel az elektromos rollerek és a hasonló mikromobilitási eszközök (seagway, önegyensúlyozó eszközök stb.) újak a KRESZ és a kapcsolódó szabályozás szempontjából, hiszen azok jóval régebben keletkeztek, a KRESZ pl. 1975-ben. Várhatóan az új, jövőre megjelenő KRESZ rendet tesz ezen a téren, de még itt is felmerülnek azok a kérdések, hogy a rendezés megfelelő, életszerű, eredményes lesz-e. Viszont a jelenlegi szabályozás alapján – amint azt lejjebb látni fogjuk – sok elektromos roller segédmotoros kerékpárnak vagy motorkerékpárnak minősül, ami miatt vezetői engedély, bukósisak és megfelelő kötelező felelősségbiztosítás szükséges azok használatához. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy hasznos ilyen részletesen körüljárni a témát, mivel így látható, hogy hogyan lehet kideríteni egy-egy esetben, hogy milyen szabályokat kell figyelembe venni.
A segédmotoros kerékpár (és a motorkerékpár) meghatározását már nem a KRESZ vállalja magára, hanem utal a külön jogszabályban meghatározott járműkategóriákra, tehát azt máshol kell keresnünk.
A járműkategóriák meghatározása nemzetközi egyezményeken, EU irányelveken és rendeleteken alapul, amely alapján azok magyarországi besorolását a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (ER.) határozza meg.
ER. B függelék I. rész
1. cikk (1) Ez a Függelék az összes két-, vagy háromkerekű, iker, vagy bármilyen más kerékelrendezésű gépjármű típusjóváhagyására vonatkozik, amely közúti közlekedésre készült, valamint az ilyen járművek alkatrészeire és önálló műszaki egységeire
[…]
(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott járműveket a további alcsoportokra kell osztani:
2a) segédmotoros kerékpárokra, azaz kétkerekű járművekre (L1e kategória), vagy háromkerekű járművekre (L2e kategória), legfeljebb 45 km/ó tervezési sebességgel és az alábbi jellemzőkkel:
2a1) kétkerekű típus esetében, amelynél a motor:
– hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 belsőégésű motor esetében, vagy
– legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW, elektromos motor esetében,
[…]
2b) motorkerékpárokra, azaz kétkerekű oldalkocsi nélküli (L3e kategória), vagy oldalkocsis (L4e kategória) járművekre, amennyiben 50 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú belsőégésű motorral vannak ellátva és/vagy a tervezési sebességük nagyobb, mint 45 km/óra.
Tehát ez alapján láthatjuk, hogy az minősül segédmotoros kerékpárnak, ami legfeljebb 45 km/óra tervezési sebességű és elektromos jármű esetén legfeljebb 4 kW névleges teljesítményű. Azaz két feltétel van, de bármelyik túllépése már kizárja a segédmotoros kerékpár minősítést, tehát ha gyorsabb vagy ha erősebb, akkor már nem segédmotoros kerékpár. A motorkerékpár besorolás ennél egyszerűbb, itt is két feltétel kerül meghatározásra és bármelyik túllépése esetén már motorkerékpárról beszélhetünk, azaz amennyiben több mint 45 km/óra sebességgel képes haladni vagy 50 cm3-nél nagyobb belsőégésű motorral rendelkezik, akkor az már motorkerékpár, tehát elektromos jármű esetén a teljesítmény itt már nem is fontos, elegendő a meghatározott sebesség túllépése.
Na jó, de persze ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy mi is az a tervezési sebesség, illetve a névleges teljesítmény. Erre a kérdésre ismételten másik jogszabályhoz kell fordulni, a fogalmakat a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (MR.) határozza meg. A névleges teljesítmény meghatározására nincs külön fogalom, a rendelet azt rögzíti, hogy a jármű okmányaiban (típustábla, forgalmi engedély stb.) szerepeltetni kell a névleges teljesítményt, azonban a tervezési sebesség fogalmát a rendelet meghatározza:
MR. B függelék I. rész
2.10. Legnagyobb tervezési sebesség:
az a sebesség, melyet a jármű vízszintes felszínen túlzott illetéktelen külső hatás nélkül elér, figyelembe véve a jármű szerkezetére és felépítésére vonatkozó bármilyen külön korlátozást is.
A fogalom meghatározása mellett részletesen szabályozza a rendelet azt is, hogy a legnagyobb tervezési sebességet egy műszaki ellenőrzés vagy típusengedélyezés során hogyan kell megmérni. Ez alapján egy jármű legnagyobb tervezési sebessége az, amelyet a jármű önerőből, sík terepen, külső behatásoktól mentesen, a jármű menetkész állapotában el tud érni. Tehát az nem számít ha szakadékban hátszéllel 300-at is megy a gép…
A kérdéses elektromos roller esetén a típustábla megadja, hogy annak névleges teljesítménye 2 × 3000 W, azaz 2 × 3 kW, ami összesen 6 kW, amely érték nem kérdéses, hogy nagyobb mint 4 kW, tehát nem minősülhet segédmotoros kerékpárnak, mert a teljesítménye annál nagyobb. Természetesen lehetne vitatkozni azon, hogy a 2 × 3kW – ami gondolom a kerekenkénti meghajtás miatt került így az adattáblára – összeadandó-e vagy sem, és ha nem, akkor már nem lépi túl a megengedett mértéket. Ha ezt lehetne így számolni, akkor lehetne ezen adat alapján segédmotoros kerékpár, de – amint azt fentebb írtam – ezzel sincs sokkal jobb helyzetben a tulajdonos, mert ekkor sem jó rá roller felelősségbiztosítás. Viszont ennél sokkal fontosabb, hogy az adott roller sebessége bizony igen magas.
Nem számít az, hogy a webshop szerint akár 85 km/órára is képes, hiszen a mért adat alapján feltöltött akkumulátorral bizony 60–70 km/órával megy, ami jelentősen több mint a 45 km/óra, tehát itt már meg is dőlt vitathatatlanul minden más érv. Ettől a ponttól kezdve bizony ez az elektromos roller már motorkerékpárnak minősül.
Felvetődött a kérdés során, hogy a hatósági határozatban az internetes keresés eredménye, azaz a 85 km/óra szerepel mint tervezési sebesség, amit természetesen ilyen esetben lehetséges vitatni, lehet kérni rá műszaki szakértői vizsgálatot, azonban amennyiben a szakértői vizsgálat azt hozza ki, hogy a gép 45 km/óránál többel megy, akkor már teljesen mindegy, hogy az 46 vagy 250. Bizonyára felmerül sokakban az is, hogy „de kérem, a rollernek nincs is ülése”, azonban ez nem kitétel a járművek kategorizálása során. Ahogy az fentebb látható, a jogszabály kizárólag a teljesítmény és a sebesség alapján állapítja meg a besorolást.
Tehát úgy vélem, hogy a hatóságok jogosan vonták kérdőre a roller tulajdonosát, hogy hol a forgalmi engedély, a rendszám, védőfelszerelés, a vezetői engedély és a megfelelő kötelező felelősségbiztosítás?
Ez alapján azt kell, hogy mondjam, hogy igen, sajnos várhatóan meg fogják büntetni a roller tulajdonosát, azonban azt nem tudom megmondani, hogy mekkora lesz a bírság összege vagy milyen egyéb szankcióra számíthat. Ez soktényezős kérdés, amelyhez nem elegendő egy levél, hanem az ügy iratainak részletes ismerete szükséges ahhoz, hogy egyáltalán becslésbe bocsátkozhassunk. Nem ismert például az sem, hogy a roller tulajdonosa rendelkezik-e motorra vonatkozó vezetői engedéllyel, mert ha nem, akkor elkövette az engedély nélküli vezetés szabálysértését, továbbá a forgalmi engedély és a hatósági jelzés, illetve a műszaki vizsga hiánya a forgalomba helyezési és forgalomban tartási szabályokat szegi meg, a védőfelszerelések hiánya, további közlekedési szabálysértés, a kötelező felelősségbiztosítás nem megfelelősége pedig még egy tétel a sorban.
Összefoglalva az mondható, hogy a kérdésben szereplő elektromos roller bizony motorkerékpárnak minősül a jelenlegi szabályozás szerint, így a hatóságok joggal kérték számon a forgalmi engedélyt, műszaki vizsgát, vezetői engedélyt és a megfelelő kötelező felelősségbiztosítást. Manapság – a technika rohamos fejlődése, illetve a globalizáció miatt is – rengeteg mikromobilitási eszköz található a piacon, amit akár külföldön is megvehetünk vagy megrendelhetünk, azonban mindig figyelni kell arra, hogy az adott eszköznek milyenek a műszaki jellemzői, mert nem azon múlik, hogy kell-e hozzá jogosítvány, hogy hogyan néz ki, hanem azon, hogy mit tud…
Üdvözlettel:
dr. Szabó Sándor LL. M.
ügyvéd, közlekedési szakjogász