Ma reggel úgy esett, hogy gyalogszerrel mentem a garázs felé a motoromért, hogy egy pár napos szünet után végre egy kis benzingőzhöz jussak. Ütemesen lépdelek bukóval és kabáttal az oldalamon, mikor a célállomástól két sarokra fekvő, egyenrangú kereszteződésben három autó konvoj formációban, egyenletes sebességgel áthalad – balról, lassítás nélkül!
A KRESZ egyértelműen kimondja, hogy egyenrangú utak kereszteződésében, mindig a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. Ez a „jobbkéz szabály”, amit az autós-motor iskolában szerencsére belénk sulykolnak. Az ilyen csomópontokat általában táblával jelzik, de ha nincs kihelyezve útjelző, nyilván senki sem magasabb rendű a másiknál – így ez határozza meg az áthaladási sorrendet.
A megkezdett történet még nem ér véget: mikor az utolsó, extrás – középkategóriás „puncimerci” elkúszik előttem, akkor veszem észre: a női “éldolgozó” épp a mobiltelefonját nyomkodja, és eközben a külvilágról szinte fogalma sincs! Ez nemcsak egyszerűen bosszantó, hiszen az ilyen sofőr a ostoba mód közvetlenül veszélyezteti a közlekedés többi résztvevőjét. Rohadt nagy szerencse, hogy nem jött akkor épp senki a másik úton.
Két-három évvel ezelőtt sajnos nem úsztam meg egy ilyen szituációt, ahol a “nem láttam, meg gyorsan jött” típusú úrvezető lengőkaron bikázott, mondván, had repüljön, talpra esik! Sose felejtem el, mikor a körzeti helyettes zászlós parancsnok személyesen ordította le a páciens fejét .
Na, ezért nézek be mindig balra is! És ilyenkor, ha messziről még úgy is látszik, hogy nem ismerem a KRESZ-t, akkor az azért van, mert tudom, hogy sokan nem ismerik…