Jó lenne még egy motor. Pontosabban jó lenne még vagy tíz, de még egyet valóban kihasználnék, kiváltanám vele az autót márciustól az első hóig.
.
Nem kell a flanc, a nagyrobogó éppen úgy megtenné, mint egy idősebb 5-600 köbcentis, egyhengeres enduró, amivel ráadásul a kátyúk sem jelentenének problémát. Nagyjából kétszázötvenezret kellene elkülöníteni a májkrémes kenyérre félretett forintokból, hogy használható állapotú vasat szerezzek a fenti kategóriákból, ennyit szerintem meg is spórolna a gép a parkolócetliken, a fogyasztáson és főleg a dugóban töltött órákon. De a kettőötvenhez sajnos hozzá kell még adnom legalább egy újabb ötvenest, igen, az átírás költségét.
Újabb hetvenezer lesz, hogy a következő két évre lefedjem a teljesítményadó, a biztosítás és a műszaki vizsga díját, vagyis már háromhetvennél járunk, az vagy ezer liter benzin, jaj. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha lenne EGY rendszámom, hisz’ továbbra is csak egy seggem van, vagyis két motort aligha használnék egy időben. Fizetném a biztosítást a saját nevemre, mivel én használnám, a teljesítményadót, hogy koptatom a város remek állapotban fenntartott útjait, és hétköznap a rohangálós vason, hétvégenként pedig a túragépen figyelne a kis plakett. Nem kellene két forgalmi, két biztosítási kötvény, stb.
A legszebb, hogy kitalálni sem kell ezt a rendszert, hiszen Európa több országában évtizedes gyakorlat, hogy a vezető (rutinjának és korábbi baleseteinek függvényében) kifizet egy rendszámot, illetve az ahhoz tartozó biztosítást, majd motorozik, amivel éppen kedve tartja. Sőt, akár autóra ÉS motorra is szólhat ugyanaz a plakett, aztamindenit. Ez lenne csak a valódi bónusz, mivel így nyáron az autó, télen pedig a motor után nem kellene feleslegesen fizetni, és a rendszám leadásával/felvételével sem bajlódnánk.
Addig is, míg ez a remek megoldás gyökeret ver a Kárpátok gyűrűjében, kérem, senki ne próbáljon úttörőként egy rendszámmal több vasat üzemeltetni, ugyanis ezzel bűncselekményt követ el a hatályos jogszabályok szerint. Igen, bűncselekményt, ugyanis a saját nevemre szóló, érvényes rendszám ugyanabba a jogi kategóriába esik, mint ha ellopnál egy plakettet egy idegen járműről, és azzal próbálnál – valódi kilétedet álcázva – közlekedni.
Félreértés ne essék, jól megvagyok itt, nem hiányzik Svájc túlszabályozott világa, de néha azért, egy-egy pillanatra jó lenne “nyugaton” motorozni itthon is…